Veni Creator!

A tábortűz mindig szép! Nekem már a gondolatára is megdobban a szívem. Miközben társaimmal a rőzsét gyűjtöm, szinte hallom, amint majd este együtt éneklünk, játszunk, imádkozunk a tűz körül. Legutóbb néhány hete, harminc, elsőáldozásra készülő gyerekkel raktunk egy hatalmas tábortüzet. Nem tudom, megfigyelték-e, de a tábortűznél az emberek arca megváltozik: misztikus, addig ismeretlen fény szépíti meg. Ilyenkor talán egymás lelkébe is belelátunk. Ahány nép, annyi tábortűz: mi, magyarok kicsiben kezdjük, és fokozatosan rakjuk a vastagabb galylyakat. Van, aki először vastag rönkökből négyzet alakú máglyát épít, és azon gyújtja meg a szalmát, más gúlába rakja a faágakat. Elképzelni is nehéz, hogy volt idő, amikor az emberek gyilkoltak a tűzért.

Ma már minden háztartásban ott van, sőt öngyújtóba szelídítettük. Se hatalmat, se kiszolgáltatottságot nem jelent, ha megkérdezzük: van egy kis tüze? Évmilliókba telt, amíg megtanultunk békében élni ezzel az őselemmel, bár ha elszabadul, ma is nagy áldozatok árán tudjuk csak megfékezni. És vágyakozva gondolunk arra, hogy vajon mikor tanulunk meg békében élni egymással!

Korunkban új tüzek lelkesítik az emberiséget: kőolaj, informatika, atomenergia, tőzsde, fogyasztói piac - vajon közben a szívünk is felmelegedett? - sőt néhol már az ivóvíz is tűznek számít, amivel nem jó játszani.

Nem kell teológusnak lennünk ahhoz, hogy megállapítsuk, valami elromlott bennünk, és egyedül képtelenek vagyunk megjavítani. Isten ajándékait rosszul használjuk. Mint az új játékért civakodó gyerekeknek, nekünk is jó időbe - olykor ezredévekbe - telik, amíg megtanulunk egymásért, egymás javára bánni életünkkel és a teremtett világgal. Összekavarodott gondolkodásmódunkat kifésüli a pünkösdi szél, amely nem önzésből és kényelemből, hanem Krisztus áldozatából fakad. A figyelmes szívekben mindig képes felszítani annak a nagy tűznek hamvadó parazsát, amely köré Jézus mindnyájunkat össze akart gyűjteni: "azért jöttem, hogy tüzet hozzak a világra, mi mást akarnék, mint hogy égjen"! A félelem bezár, a bizalom megnyit. Hétszeres ajándékával és gyümölcseivel járja át lelkünket a Szentlélek, hogy ne egymás ellen, farkasként a farkasok között, hanem egyetlen nagy családban testvérként éljünk: itt, a Kárpát-medencében vagy bárhol a világban! Én mindig úgy érzem, hogy egy-egy tábortűz után még inkább önmagamra leltem.

Papp Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu