Uj Ember

2004.09.05
LX. évf. 36. (2925.)

Szeptember 8-ától
kezdődik
a "Talentum"
regisztrációja

Főoldal
Címlap
A szeretet leleményességével
"Sürgős szükség van az életszentségre"
Loreto ötödször is várja a pápát
Elkészült a krakkói magyar kápolna
Szeptemberi remény
Lelkiség
"Krisztus követése"
Szentírás-magyarázat
Mi az életemben Isten akarata?
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (11.)
Liturgia
A hét szentjei
(szeptember 7.)
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
Tanév eleji gondolatok
Több a katolikus iskola
Élő egyház
A templom: életünk sarokköve
A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház centenáriuma
"A vízen fényesség jelent meg..."
Felújították Vodica-Máriakertet
Szent István-szobor avatása Nyergesújfalun
Egy újjáéledő Mária-kegyhely
Kápolnaszentelés Szentkút-völgyén
Világegyház
A világ éhezőiről
Fórum
A Szent Korona és a társadalomtudományok védelmében
PRÓ ÉS KONTRA
Könyvespolcra
Jékely hűsége Erdélyhez
Fórum
Beálltam a kirekesztettek sorába...
Élet a dél-afrikai katolikus misszióban
Fórum
Jegyzetlap
Újra elgondolt világ
Fórum
A Biblia értelmezése
Nemzetközi Biblikus Konferencia Szegeden
Az imádságról és a barátságról
Országos Kármelita Nap
Szomszédok találkozója
Ifjúság
A barátságról
SZÓLJ HOZZÁ!
Az egyház megtapasztalása
Ifjúsági gyalogos zarándoklat Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra
Víz alulról, felülről
Egy tiszai kenutábor élményei
Lázadás
Hangulatjelentések
Rejtvény
Szám szerint
Lélek-ritmus
Kultúra
Ötéves a Linum Művészeti Fesztivál
Tíz mondat Simándy Józsefhez
Beszélgetés Istennel - három dimenzióban
Egy egyházművész szobrász: Pálffy Katalin
Szeptemberi csengetés
PALETTA
Mozaik
Él-e még bennünk remény?
"Vadnyugati" musical ősbemutatója Kaposváron
A Hold-tó temploma
"Vice-vice-vice..."
Kezdődik a Talentum!

 

A templom: életünk sarokköve

A nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház centenáriuma

Nyíregyházán augusztus 20-án ünnepelték a Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom felszentelésének századik évfordulóját, amelyet 1993-ban, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegye megalakulásakor II. János Pál pápa az egyházmegye társszékesegyházává nyilvánított.


Koszorúzás Samassa József egri bíboros érsek mellszobránál

A történelem során viszontagságos időket megélt nyíregyházi katolikus közösség első temploma 1411-ben készült el az akkor még Nyírfalu néven ismert településen, amely templom később, az 1720-as években a reformátusok birtokába került. Károlyi Ferenc, a birtok örököse igyekezett katolikusokat beköltöztetni a Bethlen Gábor által betelepített hajdúk helyére, akik időközben, az új lakosok részére kirótt súlyos adóterhek miatt "elszöktek". Károlyi Ferenc kezdeményezése sikertelennek bizonyult, így kénytelen volt elfogadni a Békés megyében élő lutheránus vallású szlovákok beköltözését. A katolikus vallás terjesztésének lehetőségét azonban nem adta fel. 1768-ban Dolhai András személyében a korszak első katolikus plébánosát tisztelhették a településen. A XIX. század elejéig a görög katolikus templomba jártak a nyíregyházi hívek szentmisét bemutatni, amikor báró Szepessy Ignác egri kanonok jelentős összeget adott a már korábban elkezdett saját templom építéséhez. Később, az akkoriban már hatezer-háromszáz főt számláló nyíregyházi közösségnek Samassa József bíboros érsek aranymiséje emlékére egy nagyobb templomot ajándékozott, amelyet 1904. augusztus 20-án szentelt fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Száz évvel ezelőtt a katolikus hívekhez közel állt a Magyarok Nagyasszonyának tisztelete, hiszen 1896-ban volt a millennium, és erre az alkalomra XIII. Leó pápa engedélyezte a boldogságos Szűznek mint a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletét.

A társszékesegyház centenáriumi ünnepségén részt vett Paskai László bíboros, Bosák Nándor, az egyházmegye püspöke és Németh László, a Pápai Magyar Intézet rektora is az egyházmegyés papokkal, kispapokkal és a hívekkel együtt. Az egyházközség ezt az évet jubileumi évnek nyilvánította, és programsorozattal ad hálát a templomért.

Váradi József helynök már évekkel ezelőtt megalapította A 100 éves Templomért és Orgonáért Alapítványt, melynek segítségével jelentős lépéseket tettek a templom felújításáért.

Paskai László bíboros az általa celebrált ünnepi szentmise előtt a megemlékezés koszorúját helyezte el a templom bejáratánál található, Samassa Józsefegri bíboros érseket ábrázoló szobornál. Gáspár Mátyás, a templom plébánosa köszöntőbeszédében kifejezte háláját azokért az ajándékokért, kegyelmekért, amelyeket a Szentlélek ajándékozott hívő népe számára ebben a templomban.

Paskai László bíboros homíliájában a templomot életünk sarokkövének nevezte. Az emberek szívesen megcsodálják a művészi értékeket, mint ahogy ebbe a templomba is érdemes betérni. Mégis, a templomnak más a célja - mondta a bíboros. A templom szolgálja az Istennel való találkozást a liturgiában, igehirdetésben.

"Mester, mit kell tennem, hogy elnyerjem az örök életet?" - a gazdag ifjú kérdése bennünk is megfogalmazódik. A gazdag ifjú a fiatalokra irányítja a figyelmet, akik nem törődnek az élet nagy kérdésével, hogy mi a célja életünknek. A karrier, a hatalom, a földi szempontokban való gondolkodás, az önzés az emberi lélek igazi belső vágyát nem elégíti ki. Szükséges, hogy a templom olyan hely legyen, ahol erre a problémára megoldást találhatunk, ahol Jézus Krisztus megadja kérdésünkre a választ.

Szent István halála előtt reménnyel telve ajánlotta az országot minden lakójával együtt a Boldogasszony oltalmába. Mária a remény jele számunkra is. Bármilyen bizonytalanság, kétség vesz körül bennünket, nekünk, magyaroknak, Szent István példáján keresztül reményt kell, hogy jelentsen a Magyarok Nagyasszonya. Már többször hivatalosan is megújították Szent István fölajánlását, például II. János Pál pápa 1991-es magyarországi látogatása során.

A bíboros Szent Istvánra emlékezve kiemelte: ma is szükség van keresztény gondolkodású emberekre a társadalom építésében. Sziklaszilárd alapra van szükségünk - jelentse a templom ezt az alapot.

Kovács Ágnes

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu