"Sürgős szükség van az életszentségre"

Loreto ötödször is várja a pápát

Tersatto (Trsat) 1367 óta (V. Orbán pápa a még ma is a kegyhelyen látható Kegyelmek Anyja kegyképpel ajándékozta meg) hivatalos Mária-kegyhely, ahova szívesen zarándokolnak Mária tisztelői

II. János Pál pápa szeptember 5-én a híres olasz búcsújáró helyre, Loretóba látogat. Ez lesz a pápa száztizennegyedik itáliai útja, melynek során a boldogok sorába emeli az olasz Katolikus Akció három egykori tagját - Pedro Tarrés y Claret katalán papot, Giuseppina Surano olasz tanárnőt és Alberto Marvelli olasz mérnök-politikust, aki - mint mondják - "magas feszültségen élte meg a krisztusi hitet". "Sürgős szükség van életszentségre a politikában. Olyan emberekre, akiknek két fillér van a zsebükben, amikor politikai pályára lépnek, és egy fillér, amikor felhagynak vele" - utalt a boldoggá avatások időszerűségére Angelo Comastri helyi érsek. "Ha Itáliában maradt még valami a tisztességből, az eszményekből, az erkölcsi tisztaságból, akkor az a Katolikus Akció érdeme" - tette hozzá. II. János Pál pápa ötödik alkalommal zarándokol a loretói kegyhelyre. Castelgandolfóból helikopterrel indul, és megérkezése után a róla elnevezett ifjúsági központba látogat. A boldoggá avatást a délelőtt szabadtéri szentmise keretében végzi, melyre a Fokoláre Mozgalom és a Szent Egyed közösség tagjai is Loretóba látogatnak. "Ezzel a boldog együttléttel szeretnénk örömet szerezni a Szentatyának" - nyilatkozta Francesco Lambrisi püspök, a pápai út egyik főszervezője. A loretói apostoli palotában "A Katolikus Akció, az életszentség iskolája", valamint "A Rózsafüzér titkai" címmel több kiállítás várja a kegyhelyre látogatókat, bemutatva a boldoggá avatandók életét és a szentolvasót mint a hithirdetés eszközét.

A múlt század második felében történt régészeti kutatások eredményei egyöntetűen amellett szólnak, hogy Loretóban Mária eredeti házát őrzik, amelyet a tanítványok vagy "az Úr rokonai" a III. században templommá alakítottak. A ház egyik falán föliratra bukkantak, amelyen ez olvasható: "Jézus Krisztus, Isten Fia"

A közép-olaszországi Loreto a XVI. század közepétől zarándokhely, és Európa egyik kiemelkedő lelki és kulturális központja.

A Mária háza fölé épített díszes, háromhajós bazilikának (építését 1468-ban kezdték, és V. Piusz pápasága alatt, 1587-ben fejezték be) köszönhetően a ház megmaradt eredeti állapotában

A hagyomány szerint a loretói kegyhelyen található az a Názáretből csodás módon ide hozott ház, amelyben Mária született, ahol Gábor angyalt fogadta az angyali üdvözletkor, s ahol a Szentlélek erejének köszönve foganta a világ Megváltóját. Itt nevelte Józseffel együtt Jézust, s itt töltötte özvegysége napjainak egy részét.

Habár keletkezésének kalandos múltja van, még ma is fennmaradt az a hagyomány, amelyet II. Gyula pápa írásban is rögzített 1507-ben, miszerint a názáreti ház angyalok tevékenységének köszönhetően került a mai helyére. A pápa azonban nem tudományos bizonyítékok alapján mondja ezt, hanem kegyes hagyomány nyomán. Épületet, házat átvinni manapság sem kis feladat, még ha kisméretű épületről is van szó, mint amilyen a Szentcsaládnak tulajdonított ház. Az angyalok műve abban állt, hogy a názáreti házat 1291. május 9-nek éjszakáján a horvátországi Fiume fölött álló Tersattóra (ma Trsat, Rijeka egyik városrésze) vitték a Krk szigeti Frangepán grófok birtokára. Nem tudjuk, hogy kinek nem tetszett a hely - az angyaloknak-e vagy pedig a helybelieknek -, de tény, hogy 1294. december 10-én a ház, az itáliai Recanatiba került, ahonnan nyolc hónapra rá láthatatlan kezek Loretóba szállítják, majd két hónap után arra a helyre, ahol ma is évente mintegy egymillió zarándok keresi fel.

Történészek a századok folyamán igyekeztek utána járni a valóságnak. Végső válasszal azonban ők sem tudnak szolgálni. Így jelenleg két megoldást kínálnak arra a kérdésre, hogy kik hozták el a názáreti házat Palesztinából, miután arab kézre került az utolsó keresztény végvár: St. Jean d´ Acre. Az egyik szerint Mária házának az áthozatala a már akkor a szentföldi kegyhelyek védelmével megbízott ferencesek műve, akik alapítójuk, Assisi Szent Ferenc iránti tiszteletből elszállították a házat felső Dalmáciába, ahol a szentföldi útjáról hazatérőben lévő Ferenc hajótörést szenvedett, és dalmát partokon kötött ki. Ugyanezen ferences hagyomány azt is tudni véli, hogy Ferencnek látomása volt a szent ház Dalmáciába kerüléséről. A másik vélemény azt próbálja igazolni, hogy a szent házat keresztes lovagok hozták európai területre, mert amikor Recanatiban restaurálták, négy, piros vászonból készült keresztet is befalaztak, amit később régészek találtak meg. A templomos lovagok hajóikon menekítették a názáreti házat. Különben mellettük tanúskodik Domenico de Brisio 1625-ből származó freskója is.

Loreto nagyságát azonban nem ez adja, hanem a számtalan ima, a csodák, amelyek a szent helyen történnek. A helyeket nem épületek és ereklyék teszik szentté, hanem szent személyek: az imádkozó, bűnbánó, Istent kérő, és dicsőítő hívek. Ez történik Loretóban is. Isten népe hamar felfedezte Mária hathatós közbenjárását. Ennek köszönhető a loretói litánia keletkezése. Litániákkal (görögül: litaneia = fohász, fohászima) már a kereszténység kezdetén találkozunk. Később szokássá vált, hogy egy-egy litániát arról a helyről neveztek el, ahol azt rendszeresen imádkozták. A loretói litániáról történelmi feljegyzések bizonyítják, hogy már 1531-ben ismerték ezen a kegyhelyen. Kutatók azonban rámutattak, hogy sokkal régebbi, s valószínűleg egy keleti ájtatossági forma hatására honosodott meg a korai középkorban, először Németországban, majd onnan terjedt el az egész katolikus világban. Legrégebbi ismert szövege Párizsban található, s 1200-ból származik. Nyomtatásban először 1558-ban jelent meg, valószínűleg Kaniziusz Szent Péter munkája nyomán. Hivatalosan V. Szixtusz pápa hagyta jóvá 1558-ban.

Loretónak konkrét üzenete van mindannyiunk számára. II. János Pál pápa 1995-ben úgy fogalmazott, hogy "a Loretói szent ház nemcsak ereklye, hanem igen értékes ikon". Ez a kegyhely folytonosan emlékeztet hitünk igazságára, hogy Jézus Krisztus megtestesült. Rámutat azonban több keresztény értékre is, mint amilyen a megtestesülés elfogadása, a Szentlélek befogadása (Mária úgy fogadja, mint az élet ajándékozóját), a várakozás (Mária itt vár Jézus születésére), a családi templom fontossága (a Szentcsalád itt fogadja Istent, és itt nevel Isten fogadására), a munka megszentelése (a názáreti ház csöndjében, munkával töltött napokban készült az Úr a nyilvános működésére), és a megszentelt özvegység, amelyet Mária itt élt meg.

Harmath Károly OFM

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu