Uj Ember

2004.07.18
LX. évf. 29. (2919.)

Július 18.:
Szent Hedvig
ünnepe

Főoldal
Címlap
Az Isteni Irgalmasság lelkületével
Hamarosan elkészül a krakkói magyar kápolna
A kultúra megőrzése Istentől kapott küldetés
Erdő Péter bíboros Észak-Amerikában
A Szentszék és Vatikánváros 2003. évi zárómérlege
Útra kel(l)ünk...
Lelkiség
A "jobbik rész"
Szentírás-magyarázat
Ima jelen időben
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (4.)
LITURGIA
Szent Brigitta imája
A hét szentjei
Szent Hedvig
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Több nőt a "hatalomba"!?
Avagy milyen (lehet) az esélyegyenlőség
Szavazzanak a gyerekek?
Bérmálás Chicagóban
"Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermek..."
Élő egyház
Mária városkája épült Vépen
Öntésmajor
Egyházi levéltárosok találkozója Sopronban
Nehéz idők tanúi
Közös aranymise Komáromban
Ifjú vállalkozók a piarista gimnáziumban
Fórum
Falun
Egy jegyzetíró füzetéből
Társadalmunk "röntgenszemmel"
Egy hét
Márai: ami a Naplóból kimaradt
A párbeszéd embere
Nyíri Tamás halálának évfordulójára
Az Olvasó írja
Köszönet a szép fordításért
Fórum
A szabadság levegője
Nehéz föld ez, mégis csupa lágyság: az Őrség
Fórum
Negyven új szív és kétannyi kéz...
Kamilliánusok ünnepe Kelet-Magyarországon
Hunyadi János Nándorfehérváron
(1456. július 22.)
Misszió
"Nem csinálni, hanem lenni kell..."
Egy fiatal magyar verbita Mexikóban
Ifjúság
Szólj hozzá!
"Menjetek, és adjátok tovább!"
Ifjúsági találkozó Kaposváron
Egérfogó
Mindenki nyelve a szeretet
Nyári missziós táborok
Laudate!
Keresztény zenei találkozó és fesztivál
Az Úr félelme
Elmélkedés Taizéből
Programajánló
Közös Pont a Sziget Fesztiválon
Rejtvény
Kultúra
"Aktualizált" romantika
Verdi Attilája a Margitszigeten
Az első olvasmány
Százhuszonöt éve született Móra Ferenc
Az év verseskönyve
Deák László: Fojtatás A néhány héttel ezelőtt, a Magyar Írószövetség pesti székházában átadott Év Könyve 2003 irodalmi
"... ott fú, ahol akar..."
Hager Ritta kiállítása Verőcén
Megjobbító esti ima
Paletta
Mozaik
In aeternum
Olasz Ferenc nyári kiállításai
A kő megmarad...
Egy hét a csángókkal Rákosszentmihályon
Krajcárok a Szent Lipót-templomért
Csak tűnő délibáb?
Éji gém

 

Az első olvasmány

Százhuszonöt éve született Móra Ferenc

Sokunk első olvasmánya a Kincskereső kis ködmön volt: nagy kihívás, nagy betűk, sok kép. Igazi "nyári élmény". Régebben Móra Ferenc nevét minden gyerek ismerte Magyarországon, nem is érdemtelenül. Az az egyik legnagyobb elismerés, ha olyan regényt tud írni valaki, amit a gyerekek szeretnek. Ebben áll az igazi értéke Gárdonyinak is, Jókainak, Molnár Ferencnek, Fekete Istvánnak, Hervai Gizellának, Kormos Istvánnak, Lázár Ervinnek. Biztos, hogy amíg az ember gyerek, ezek a nevek együtt szerepelnek Verne Gyuláéval, ahogy még mi tanultuk a nevét, s ami miatt sokáig azt hittem, hogy Verne is magyar író.


Valóban, Móra legerősebb oldala az ifjúsági és gyermekirodalom. Pedig nem is ez a legjellemzőbb műfaja, hanem inkább a vegyes tárgyú, művelődéstörténeti tárca. Mint a Nádi hegedű vagy a Sokféle című írások. A határainkon túl élő magyarság körében is ismertté és kedveltté tették személyét a tárcái. Szintén népszerűek voltak a szegedi tanyavilág népéleti élményei által ihletett írásai, a paraszti életből merített Véreim, vagy az Ének a búzamezőkről, melyet Lantos Adolf adott ki. Tömörkény utódaként indul, ha íróként nem is, könyvtár- és múzeumigazgatóként azzá is lesz, mi több, jelentős szerepet tölt be, szerencsés és ügyes régész: Csókán európai hírű kőkori telepet sikerül feltárnia, és a Szeged környéki gyűjtései - a római kort kivéve minden más korból származó leletek - a múzeumot az ő jóvoltából gazdagították.

Írói művészetének legnagyobb értéke talán mégis szép magyar nyelvében rejtezik, regényeiben az élőbeszéd közvetlenségével tudott és tud hatni ma is. Bár rendszerint ifjúsági íróként gondolunk rá, nem szabad elfelejtenünk, hogy írásainak nagy része nem gyerekeknek készült. Az 1924-ben írott Hannibál föltámasztása című keserű szatíra nem véletlenül csak 1949-ben jelenhetett meg, a mű a Horthy-korszak első éveiről szól: egy orosz fogságból hazatért tanár történetén át mutatja be a szabad gondolkodást elfojtó szellemi terror légkörét. Ebből az írásműből született a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő alkotása, az 1956-ban bemutatott Hannibál tanár úr. De írt ő akár Ferenc Józsefre is alkalmazható regényt, ez az Aranykoporsó, vagy történelmi miniatűröket, mint az Elkallódott riportok, vagy olyan kuriózumot, mint a Fele sem tudomány című kötet.

A magyar irodalom különlegesen színes egyénisége százhuszonöt éve született, 1879. július 19-én, akiről a gyerekeknek a szegedieknek és az országnak sem szabad elfeledkezniük.

Völgyi Tóth Zsuzsa

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu