|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Az első olvasmány Százhuszonöt éve született Móra Ferenc Sokunk első olvasmánya a Kincskereső kis ködmön volt: nagy kihívás, nagy betűk, sok kép. Igazi "nyári élmény". Régebben Móra Ferenc nevét minden gyerek ismerte Magyarországon, nem is érdemtelenül. Az az egyik legnagyobb elismerés, ha olyan regényt tud írni valaki, amit a gyerekek szeretnek. Ebben áll az igazi értéke Gárdonyinak is, Jókainak, Molnár Ferencnek, Fekete Istvánnak, Hervai Gizellának, Kormos Istvánnak, Lázár Ervinnek. Biztos, hogy amíg az ember gyerek, ezek a nevek együtt szerepelnek Verne Gyuláéval, ahogy még mi tanultuk a nevét, s ami miatt sokáig azt hittem, hogy Verne is magyar író. Valóban, Móra legerősebb oldala az ifjúsági és gyermekirodalom. Pedig nem is ez a legjellemzőbb műfaja, hanem inkább a vegyes tárgyú, művelődéstörténeti tárca. Mint a Nádi hegedű vagy a Sokféle című írások. A határainkon túl élő magyarság körében is ismertté és kedveltté tették személyét a tárcái. Szintén népszerűek voltak a szegedi tanyavilág népéleti élményei által ihletett írásai, a paraszti életből merített Véreim, vagy az Ének a búzamezőkről, melyet Lantos Adolf adott ki. Tömörkény utódaként indul, ha íróként nem is, könyvtár- és múzeumigazgatóként azzá is lesz, mi több, jelentős szerepet tölt be, szerencsés és ügyes régész: Csókán európai hírű kőkori telepet sikerül feltárnia, és a Szeged környéki gyűjtései - a római kort kivéve minden más korból származó leletek - a múzeumot az ő jóvoltából gazdagították. Írói művészetének legnagyobb értéke talán mégis szép magyar nyelvében rejtezik, regényeiben az élőbeszéd közvetlenségével tudott és tud hatni ma is. Bár rendszerint ifjúsági íróként gondolunk rá, nem szabad elfelejtenünk, hogy írásainak nagy része nem gyerekeknek készült. Az 1924-ben írott Hannibál föltámasztása című keserű szatíra nem véletlenül csak 1949-ben jelenhetett meg, a mű a Horthy-korszak első éveiről szól: egy orosz fogságból hazatért tanár történetén át mutatja be a szabad gondolkodást elfojtó szellemi terror légkörét. Ebből az írásműből született a magyar filmtörténet egyik kiemelkedő alkotása, az 1956-ban bemutatott Hannibál tanár úr. De írt ő akár Ferenc Józsefre is alkalmazható regényt, ez az Aranykoporsó, vagy történelmi miniatűröket, mint az Elkallódott riportok, vagy olyan kuriózumot, mint a Fele sem tudomány című kötet. A magyar irodalom különlegesen színes egyénisége százhuszonöt éve született, 1879. július 19-én, akiről a gyerekeknek a szegedieknek és az országnak sem szabad elfeledkezniük. Völgyi Tóth Zsuzsa
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|