Egérfogó

Dráma-címmel élek, de nem drámai szituációval, legfeljebb annyira, amennyire vannak az életnek ilyesféle "drámai" jelenetei is, minő köztük az ifjúságra csapódó ajtó "vészhelyzete", amikor valóban besétálhatnak sokan az egérfogóba. Hogy mi ez az egérfogó? A kor szürke igénytelensége - való világok, valóságshow-k, melyek megtanítanak a rabságra: foglyának lenni az igénytelenségnek, az olcsó pézsmaárunak. Mindig is divat volt a tucattermék, mióta ipari civilizációról beszélünk, s értékét vesztette a valódi érték, amelynek - mint Illyés Gyula írta - lelke van, még egyetlen faragott pásztorbotnak -, készségnek is...

Olvasunk nyári programokról, hatalmas reklámok hirdetik az ilyen-olyan műsorokat, s bizony megtévesztően is, hiszen egy-egy ígéretes este sokszor nem ad semmit, ami emelné az igényességet, szoktatná a fiatalságot a nehezebb, de jobb műfajok elfogadására. Ismerjük a változást, s az okát, és ha összevetjük korábbi századok gyakorlatával a mait, például a szórakozásban, hát jóval nagyobb a különbség a korábbi javára. Hol van már az az idő, amikor szimfóniatételre táncoltak? Nevezetesen menüettre. De bármely olyan dallam-ritmusra, amely Bach művészetében komoly, igényes, mégis szórakoztató tánc. Elmúltak ezek a századok. Amiben élünk, az átváltozások, évszakok kora, hogy kitörhet még nagyon fiatalokból is a kosztolányis sóvárgás: "Szerettem volna élni régen, nem most, a buta technika korában."

Igaz, a kivételek régen is kivételek voltak, ahogyan manapság vannak az ízlésben pozitívan válogatók, azonban mégis nagyobb ma a veszélyeztetettség, több a könnyebben megtévesztő bóvli. Igen, az ipari civilizáció mint egérfogó áll nyitva az új nemzedék előtt, s aki besétál, rácsapódik az acélajtó.

Régebbi tanítványom keresett meg, állás felől érdeklődött, tudnék-e segíteni. Zenét szeretne oktatni, van-e valahol "protekcióm"? Csodálkoztam, mivel tudtam, játszik valami hangszeren, de ezeket a mostani szórakoztató ritmusokat "tudja", vagyis ő a komolyzenében igénytelen. Tévedek - mondta -, benne élt a vágy a jó zenéért, csak éppen a kenyérkereset parancsa diktálta úgy, hogy az egyik mulatóban játsszék. No lám - Brahms, mosolyogtam, akinek tehetségét egy hamburgi matrózkocsmában ismerték fel - a zongoránál.

Tiltakozott: ő nem Brahms, amint én sem vagyok a felfedező Reményi Ede, a hegedűművész. Hát akkor? - tártam szét a karomat. Csupán megelégeltem a silányságot - felelte -, többre vagyok hivatott. Jókor még a ráébredés, megpróbálja a nehezebb részt választani...

Amikor elment, kezdtem jószerivel gondolkodni, hiszen ilyesféléket mondott: a zene lehet igényt ébresztő, a zene lehet régi, mégis gyönyörködtető, tartalmat közvetítő, amikor nem a lábat rángatja, csavarja ki a test ép vonalait, hanem leültet, és önmagunkra figyelmeztet.

Örültem a látogatásnak, hogy megkeresett, de kétlem azóta is, hogy őszinte bevallása segítene korunk szűkös helyzetén, azokon a fiatalokon, akik - hibájukon kívül - már nem érzik nemes hangok-harmóniák összhangját akaró együtthatását, és eszükben sincs beülni egy igazán komolyzenei hangversenyre. Más zenéért - rajonganak, úgy vélik: az a zene az övék, ehhez semmi közük...

A nemzedéki különállásban jelen van az ízléskülönbség, ami nem baj. Az aggodalom akkor kezd fellobogni, ha már rácsapódik az egérfogóra a kisajtó. Bent legfeljebb körbejárni lehet, s lépten-nyomon ugyanoda érkezni.

A zene csak példa volt, így van ez valamennyi igényesebb területtel, ami azt jelenti, hogy kifogy a tartalék, mivel nem lesz, aki feltöltse a szellemi éléskamrát...

Ez utóbbit túl szigorú megítélésnek tartom a magam részéről, és bevallom: korántsem látom ennyire veszélyesnek a jövőt, ami persze azon múlik, hogy ha kevesebben is, de lesznek bástyavédők, amint vannak, voltak. Bár összezsugorodott a világ a közlekedés gyorsasága, az információ szélsebes áramlása által, mégis megnyílnak a reteszajtók, s az egérfogók lakóinak jelentős része a szabadban - a kert mélyén - keresi az elveszett kincset.

Tóth Sándor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu