Uj Ember

2004.07.18
LX. évf. 29. (2919.)

Július 18.:
Szent Hedvig
ünnepe

Főoldal
Címlap
Az Isteni Irgalmasság lelkületével
Hamarosan elkészül a krakkói magyar kápolna
A kultúra megőrzése Istentől kapott küldetés
Erdő Péter bíboros Észak-Amerikában
A Szentszék és Vatikánváros 2003. évi zárómérlege
Útra kel(l)ünk...
Lelkiség
A "jobbik rész"
Szentírás-magyarázat
Ima jelen időben
Homíliavázlat
A megváltás szentsége (4.)
LITURGIA
Szent Brigitta imája
A hét szentjei
Szent Hedvig
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Több nőt a "hatalomba"!?
Avagy milyen (lehet) az esélyegyenlőség
Szavazzanak a gyerekek?
Bérmálás Chicagóban
"Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermek..."
Élő egyház
Mária városkája épült Vépen
Öntésmajor
Egyházi levéltárosok találkozója Sopronban
Nehéz idők tanúi
Közös aranymise Komáromban
Ifjú vállalkozók a piarista gimnáziumban
Fórum
Falun
Egy jegyzetíró füzetéből
Társadalmunk "röntgenszemmel"
Egy hét
Márai: ami a Naplóból kimaradt
A párbeszéd embere
Nyíri Tamás halálának évfordulójára
Az Olvasó írja
Köszönet a szép fordításért
Fórum
A szabadság levegője
Nehéz föld ez, mégis csupa lágyság: az Őrség
Fórum
Negyven új szív és kétannyi kéz...
Kamilliánusok ünnepe Kelet-Magyarországon
Hunyadi János Nándorfehérváron
(1456. július 22.)
Misszió
"Nem csinálni, hanem lenni kell..."
Egy fiatal magyar verbita Mexikóban
Ifjúság
Szólj hozzá!
"Menjetek, és adjátok tovább!"
Ifjúsági találkozó Kaposváron
Egérfogó
Mindenki nyelve a szeretet
Nyári missziós táborok
Laudate!
Keresztény zenei találkozó és fesztivál
Az Úr félelme
Elmélkedés Taizéből
Programajánló
Közös Pont a Sziget Fesztiválon
Rejtvény
Kultúra
"Aktualizált" romantika
Verdi Attilája a Margitszigeten
Az első olvasmány
Százhuszonöt éve született Móra Ferenc
Az év verseskönyve
Deák László: Fojtatás A néhány héttel ezelőtt, a Magyar Írószövetség pesti székházában átadott Év Könyve 2003 irodalmi
"... ott fú, ahol akar..."
Hager Ritta kiállítása Verőcén
Megjobbító esti ima
Paletta
Mozaik
In aeternum
Olasz Ferenc nyári kiállításai
A kő megmarad...
Egy hét a csángókkal Rákosszentmihályon
Krajcárok a Szent Lipót-templomért
Csak tűnő délibáb?
Éji gém

 

Negyven új szív és kétannyi kéz...

Kamilliánusok ünnepe Kelet-Magyarországon

Talán semmi sem véletlen, de az biztosan nem az, hogy éppen itt, az ország keleti szélén kezdték újra magyarországi működésüket a kamilliánusok. Mivel itt a legnagyobb a szegénység, itt a legnagyobb a szükség arra az önzetlen és áldozatos szeretetre - a betegek, öregek, elhagyatottak - gyámolítására. Errefelé lejt Magyarország...

Alig egy évtizede beszélhetünk Magyarországon újra a kamilliánusok jelenlétéről. Ekkoriban jött haza Anton Gots atya (aki szüleivel kisgyermekként kényszerült elhagyni az országot a hazai németség kitelepítésekor) annak tudatában, hogy itt nagy szükség van a kamilliánus karizmákra. Nyíregyháza kertvárosi negyedében, Borbányán az új templom lelkipásztora lett, itt van ma a kamilliánusok hazai "fellegvára". Anton atya jelenleg az egyetlen magyarországi kamilliánus szerzetes pap, de egy ideiglenes fogadalmas fiatal testvér már évek óta tanul Itáliában, két novícius pedig Bécsben, és van egy újabb jelöltjük is. A szomszédban pedig ott vannak Silvana nővér vezetésével az olasz kamilliánus szerzetesnők, és mutatkoznak már hazai hivatások is.

Realistán azt kellene mondanunk: bár ígéretes, mégis szerény kezdet ez. Csakhogy a kamilliánusok nem ezt a néhány embert jelentik csupán Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken. Hanem azt a több mint ötszáz férfit és nőt, akik a negyvenöt kamilliánus család tagjaiként látogatják a kórházakban és otthonukban a betegeket, elhagyatott öregeket. Alig tíz év alatt Anton Gots atya és két civil munkatársának lelkesedése olyan eleven életet teremtett, amelyre a rend vezetői is a legnagyobb elismeréssel tekintenek.

- Ahogy például a ferenceseknek van harmadrendje, úgy a kamilliánusoknak is - mondja Varjú Imre, a budavári Mátyás-templom plébánosa, a kamilliánus családok országos közösségének elnöke. - Felkeresik a rászorulókat, segítik a kórházi lelkipásztorkodásban tevékenykedő papok munkáját, rendszeres találkozásaik során együtt imádkoznak, megosztják egymással tapasztalataikat és örömeiket. Évente továbbképzésen és lelkigyakorlaton vesznek részt. A kamilliánus hivatást gyakorolják, világi életállapotuk lehetőségei szerint.

A rendalapító, Lellisi Szent Kamill ünnepe táján évről évre összejönnek a hazai kamilliánusok. A közös hálaadás, a számvetés, valamint az örömteli együttlét két napja ez mindig. Több száz családtag gyűlt össze az idén is július 3-4-én Nyíregyházán, de eljött Rómából a rend generálisa, P. Frank Monks, a családok lelkivezetője, az afrikai Jacques Simpore, és a hazai rendtagok elöljárója, Leonhard Gregotsch osztrák tartományfőnök, valamint a kamilliánus családok nemzetközi szervezetének több elnökségi tagja is.

Szombaton délelőtt rövid beszámolók sora hangzott el a különböző családok elmúlt évi tevékenységéről: Győrtől Szendrőn át Mátészalkáig, Marosvásárhelytől Zentáig, Királyhelmectől Munkácsig.

Lelkesen hallgatta a beszámolókat a nemzetközi elnökség kolumbiai elnöke, Isabel Calderon asszony is, aki a családtagok hivatását úgy foglalta össze: Szent Kamill szíveként és kezeként kell jelen lenniük a világban, mert a szent azt szerette volna, ha száz keze és szíve lehetne. A magyar családok révén több mint ötszáz szíve és ezer keze volt ekkor még, néhány óra múlva aztán még negyvennel több lett a szív és nyolcvannal a kéz. Mert Máriapócson, az ünnepi szentmisén negyven új kamilliánus családtagot is avattak.

- Nagy hatást tettek rám a magyarországi családok tevékenységéről szóló beszámolók - mondotta kérdésünkre Leonhard Gregotsch tartományfőnök. - A magyarországi kamilliánus családokat példaként állíthatjuk a világ más tájain tevékenykedő családok elé. A mieinkkel összehasonlítva a magyarok sokkal aktívabbak az anyagi jellegű támogatásban, segítségnyújtásban. Az itteniek jól látják, hogy a lelkieken kívül itt erre is nagy szükség van.

A kamilliánus családok munkálkodása ugyanakkor nemcsak a rászorulókkal való foglalkozásban lehet eredményes, hanem Szent Kamill szellemiségének népszerűsítésében is: vagyis a figyelmes és tevékeny felebaráti szeretet gyakorlásával egyúttal evangelizálnak is, méghozzá úgy, hogy még azok is megértik ezt a tanítást, akik még nem is hallottak Krisztusról.

(kipke)

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu