Társadalmunk "röntgenszemmel"

Aki szeret fényképezni, tudja, milyen előnyt biztosít a "zoom" lehetősége; ötszörös, tízszeres, százszoros közelségbe kerülhetünk a tárgyunkhoz a lencse megfelelő beállításával. Nos, ilyen "fényképezőgépet", vagy a pontosabb hasonlat kedvéért "röntgengépet" ad Varga Károly, a Pázmány-egyetem szociológia tanszékének alapító professzora annak az értelmiséginek kezébe, aki a mai magyar társadalom helyzetét megérteni, sőt alakítani kívánja. Ha ugyanis valaki a felelősséget magára vállalva akarja irányítani önmaga vagy mások sorsát, ismernie kell az értékvilág sajátos törvényeit.

Varga Károly több mint negyvenéves szociológiai kutatásának egyik, talán legfontosabb metszete a vizsgált (rejtőző) értékpluralizmus összefoglalója. A könyv igazi életműsummázat. Nem könnyű olvasmány, de ha valaki veszi a bátorságot, hogy Homérosztól Kertész Imréig, Xerxestől vagy Szent Istvántól Antal Józsefig (és azokon is túl: máig) az európai és főként a magyar kultúra és politika eseményeinek eszmetörténeti hátterét társadalmi célú döntéseinek megalapozásához érteni és felhasználni kívánja, nem nélkülözheti a könyvben felhalmozott hatalmas szellemi muníció alapos megismerését.

A politikus érdeklődésű olvasók számára nem kevés meglepetést rejtenek a politikai értékek koordináta-rendszereiről, mérési módszereiről szóló részek. Ezek egyenesen nélkülözhetetlenek azok számára, akik pártjuk választási stratégiájáról (vagy éppen a másikéról) gondolkodnak. Hasonló értelmezési eszköztárat tartalmaz a Hofstede nevével jegyzett megközelítés, egy nagyságrendekkel bonyolultabb problémakörben, a nemzetek elhelyezésében a kultúrák "digitalizált" világtérképén. Külön csemege a szerző diskurzusa a "kormánypárti-ellenzéki", illetve "jobboldali-baloldali" beállítottságúak, majd a "közömbösek" (nemszavazók) konfliktusairól, értéktölteteik különbségeiről. Ennek a vizsgálatnak az eredményei közül érdemes kiemelnünk azt, amely az úgynevezett Strümpel-kérdésre ("Mit érez, amikor adóját befizeti?") adott válaszok analíziséből adódik, mert nemcsak a profi politikusok és szociológusok, hanem a laikusok számára is tanulságos lehet, sőt, több lelkiismereti kérdésben segít eligazodnunk, s az előítéleteink erdejéből való szabadulásunk útját egyengetheti. Varga, aki a hatvanas évek elején alapított MTA Szociológiai Intézetnek kezdettől fogva munkatársa volt, "alulról" is figyelte (és megjegyezte!) a politikai-közéleti játszmák bonyolult értékszempontú összetevőit; így információi a múlt megértésében is meglepő újdonságokkal szolgálhatnak.

Aki elsősorban vallási elköteleződése miatt forgatja Varga könyvét, főként a negyedik fejezet "Vallás és vállalkozás" című eredményblokkjára összpontosítsa figyelmét (melyből a szerző előzetest közölt az Új Ember egyik múlt őszi számában). Varga itt hivatkozik a Nobel-díjas Amartya Sennek arra a tételére, hogy az életminőség nemcsak a biztonságérzetünkön és az anyagi javak elérhetőségén múlik, tehát, amit a társadalomtól kapunk, hanem azon is, amit mi nyújtunk a többieknek. Hasonló szemléletéért idézi a chicagói Csíkszentmihályi Mihály munkáit is.

A könyv célja a társadalmunkban lappangó értéktényezők ébresztése egy új nemzetstratégia kialakításához. Ezt az ötödik fejezet tárgyalja, s bár a szociológiai terminológia és módszertan fegyverzete itt is érvényesül, ebben a fejezetben kerülünk legközelebb a mindennapjainkat s egyben távlatainkat egybefonó, keresztény lelkiismeretünk számára pihenést nem engedő spirituális kérdésekhez.

(Varga Károly: Értékek fénykörében, Akadémiai Kiadó, 2003)

Aszalós János

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu