|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Mária városkája épült Vépen "Hová mész szabira?" - kérdezték június közepén a kollégáim. Táborba - igyekeztem egyszerűen összefoglalni nekik a tervezett programot. Gondolom, meglehetősen elcsodálkoztak volna azon, ha azt mondom, hogy városkát építek a testvéreimmel. Pedig ez utóbbi közelebb állt a valósághoz. Tényleg várost, Mária városkáját építettük egy hétig július elején a Szombathely melletti Vépen a Fokoláre Mozgalom tagjaival, barátaival, mindazokkal, akik eljöttek a nyári Máriapoliba. Máriapoli olaszul Mária városát jelenti. Így nevezték a kezdetektől fogva a mozgalom hosszabb-rövidebb összejöveteleit, majd később állandó központjait is. Ezekben a városkákban egy fontos szabály volt és van: az egymás iránti kölcsönös szeretet. Idén rekord létszámban érkeztek lakók Soprontól a román határ mellett fekvő Elekig, több mint hétszázan. A néhány hónapos csecsemőtől a nyolcvanöt éves nyugdíjasig minden korosztály képviselve volt - mint egy igazi városban. Mindenki talált magának olyan feladatot, amin keresztül adhatott, és olyan programot, ahol kaphatott. A nap kereteit a reggeli és esti egyórás közös program biztosította. Itt megelevenedett az idén hatvanéves mozgalom története az évfordulóra készített filmkockák segítségével. A vetítést néha élő visszaemlékezések szakították meg, hogy a magyar vonatkozású fontosabb események se maradjanak ki. Reggelente a közösségi lelkiség újdonságát és születésének történetét ismerhettük meg egy interjúból, mely Chiara Lubichhal, a mozgalom alapítójával készült. De bepillantást nyerhettünk az elmúlt év eseményeibe is egy-egy beszámoló vagy tapasztalat segítségével. Például öt mozgalom és a három történelmi egyház képviselői is ellátogattak a Máriapoliba, hogy közösen számoljanak be az "Együtt Európáért" találkozó gyümölcseiről. Mindez épp arra a napra esett, amikor Mayer Mihály püspök úr mutatta be az ünnepélyes szentmisét. A napközben tartott fórumokon a felnőttek kicserélhették emberi és szakmai tapasztalataikat a munkahelyről, családról, plébániáról: ki, hol, hogyan igyekszik elősegíteni Isten országának a megvalósítását. A legkisebbek a számtalan játék egyikének során meghódíthatták a Szeretet királyának várát, és a tábor ideje alatt gyűjtött jó cselekedeteikkel feltölthették kiürült kincseskamráját. Este lefekvés előtt pedig élvezhették a fiatalok által életre keltett meséket. A kamaszok számháborúztak, kézműveskedtek, beszélgettek, sportoltak. Nagy sikere volt az ünnepélyes keretek között megnyitott olimpiának. A focipályán olyan hőmérséklet volt, mint ami Athénban várja majd a sportolókat augusztusban, de ez sem szegte kedvét a versenyzőknek. Bár itt a szabályokat kicsit rugalmasabban kezelték a játékvezetők. A csapat legjobb játékosa félidőben átállhatott az ellenfélhez, hogy a küzdelem és a végeredmény kiegyenlítettebb legyen - hiszen nem a győzelem, hanem a közös öröm volt a fontos. A fiatalok nemcsak saját programjaikat alakították, hanem "beleadták" a közösbe is, ami közel állt a szívükhöz, amit fontosnak tartottak zenében, játékban, imában, szolgálatban. Felemelő pillanat volt például a táncházat követő imádság, mely a városlakók mindennapi törekvését idézte, hogy átitassák istenivel a profánt. Egy hét alatt Mária városkájában a szeretet és a bizalom légköre épült, a felebarát által kerültünk közelebb Istenhez. Erről nemcsak az ott lakók, hanem a látogatóba érkező vendégek is tanúskodtak. Ahogy az egyik domonkos nővér megjegyezte, igazi lelkigyakorlat volt együtt ez a pár nap. Haáz Andrea
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|