|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
Szavazzanak a gyerekek? Az Európai Unió egyre több országában újra és újra szóba kerül a gyermekek szavazati joga. Az első pillanatban képtelennek tűnő gondolat mind több alkotmányjogi szakértőt foglalkoztat Európában. Ennek oka pedig az a súlyos demográfiai helyzet, amely maholnap - Európa legsúlyosabb problémájává lesz. Néhány számadat: az EU országaiban az egy szülőképes nőre jutó gyermekszám 1,47, míg az USA-ban 2,07. A demográfiai egyensúly fennmaradásához ennek az értéknek folyamatosan 2,1-nek kellene lennie! Tehát máris súlyos hiány mutatkozik, amelynek felszámolásához a 2,1-es átlagértéknél lényegesen nagyobb gyermekszámra lenne szükség. Ennek azonban egyelőre nem látjuk jeleit. A várható élettartam ugyanakkor az elmúlt húsz év során mintegy 4,5 évvel növekedett, s ma a nőknél 81,6, a férfiaknál pedig 75,5 év. A születések számának csökkenése és az átlagos életkor növekedése az európai társadalom elöregedését eredményezi. Ennek jelentőségét a szomszédos Ausztria számai alapján érzékelhetjük: megalapozott előrejelzések szerint 2001 és 2030 között a teljes lakosságon belül a tizennégy éven aluliak aránya várhatóan 17 százalékról 13 százalékra csökken, a hatvan éven felüliek aránya pedig 21 százalékról 32 százalékra növekszik! Mindez a demokrácia működésében azzal jár, hogy a választók átlagéletkora egyre növekszik, illetve a társadalom jövőjét meghatározó döntéseket túlnyomóan az idősek befolyásolják, míg a fiatalok továbbra is csak tizennyolc éves koruktól kapják meg a jogot a saját jövőjükre kiható politika befolyásolására. Ez pedig életkor szerinti kirekesztésnek, diszkriminációnak tekinthető. Felvethető természetesen, hogy a gyermekek választását a szülők gyámkodása befolyásolhatja. Ezzel szemben jogosan fogalmazzák meg azt a kérdést, hogy a jelenlegi rendszer elfogadhatóbb-e, amikor a gyermekeknek - intézményesen - az idősebb generációk gyámkodását kell elviselniük, mivel kirekesztik őket a választásból. A jelenlegi rendszer súlyosan diszkriminatív voltát róják fel azok, akik arra mutatnak rá, hogy a politikai választásra vonatkozó érettséget nem csupán az életkor, hanem a képzettség, az intelligencia és a politika iránti érdeklődés mértéke is befolyásolja. Ezek közül azonban jelenleg csupán az életkort tekintik kizáró feltételnek. Úgy tűnik, hogy az életkori korlát eltörlésétől azért riadnak vissza, mert akkor az intellektuális érettséget vagy a korábbi választásokon való részvételi aktivitást is vizsgálni kellene. Ez pedig az általános választójog mindeddig vitathatatlan elvét kérdőjelezné meg. A felvetett kérdés tehát nehezen megoldható további kérdéseket von maga után. Az azonban bizonyos, hogy az idő előrehaladtával e kérdések megválaszolása egyre kevésbé halogatható. Figyelemre méltó, hogy német parlamenti képviselők szerint a gyermekek szavazati joga maga után vonná a családpolitika felértékelődését, ami önmagában is hozzájárulhatna a demográfiai válság enyhítéséhez. Mindenesetre a katolikus egyházban e tekintetben példamutató kezdeményezésekkel találkozhatunk: Ausztria kilenc egyházmegyéje közül hétnek a területén a plébániai képviselő-testületek választásánál lehetőség van a gyermekek érdekeinek érvényesítésére: minden egyes kiskorú gyermek fél-fél plusz szavazatot jelent mindkét szülő számára. (Az Ehe+Familie 2004/3. száma alapján.) -yG-
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|