|
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||
![]() |
|
![]() |
![]() |
A kultúra megőrzése Istentől kapott küldetés Erdő Péter bíboros Észak-Amerikában Elődeinek példája nyomán Erdő Péter bíboros, prímás is ellátogatott Észak-Amerikába, hogy ápolja az ott élő magyar közösségek és a hazai egyház kapcsolatát, valamint elősegítse az egyetemek, oktatási és tudományos intézmények együttműködését, a helyi egyházi vezetőkkel és a társadalmi tényezőkkel fennálló kapcsolatok erősödését. Július 5. és augusztus 8. között az Egyesült Államok és Kanada több nagyvárosába is ellátogat. Indulás előtt a Ferihegyi repülőtéri kápolnában a prímás, Kiss-Rigó László és Udvardy György püspökökkel és a többi pappal együtt szentmisét mutatott be, melynek végén Varjú Imre, korábbi repülőtéri lelkész a szokásos útravalóval, Szent Rafael áldásával bocsátotta útra Erdő Pétert és kíséretét. "Jézus küldi a tanítványokat és egyházát, és benne mindannyiunkat, hogy mindent tegyünk meg embertársainkért, hogy mi is közvetítsük feléjük azt az isteni szeretetet, amely Jézus által nekünk már kijutott - mondta Erdő Péter július 8-án a St. Louis-i Szent István-templomban az ottani amerikai magyar közösségnek. - Emberi küldetésünkhöz kultúránk, azonosságunk, értékeink vállalása és megőrzése is hozzátartozik. A nyelvek, a népek kultúrája a Teremtő Isten ajándékai, becsülni, megosztani környezetünkkel keresztény feladatunk. Aki tudja, a nyelvet őrizze, adja tovább gyermekeinek, aki nem tudja, igyekezzen megismerni a magyar kultúrát, akár a nyári hazalátogatás keretében is. Ápoljuk itt a magyar közösséget, templomot, szentmisét, újítsuk meg kapcsolatainkat az egész megújuló hazai élettel és kultúrával." Ehhez ma új eszközök állnak rendelkezésre. Nem a fokozatos elhalás, hanem az új típusú együttérzés és gondolkodás a jövő útja. Ennek során erősíteni kell a közösség megélését a helyi katolikus egyházmegyékkel is, hiszen jelenlétünk őket is gazdagítja. Az amerikai magyar katolikus életnek régi hagyományai vannak. Már Kossuth Lajos is "országnyi" magyart talált az Újvilágban. De különösen a XIX. század végétől - hol a biztosabb megélhetés reményében, hol politikai menekültként - újabb és újabb hullámokban értek partot magyar menekültek, és alakították a maguk közösségi életét. Ez az egyik alapvető történeti szál, mely érthetővé teszi, hogy 1926 óta szinte minden magyar bíboros főpásztor legalább egyszer felkereste az Egyesült Államokat, hogy ott találkozzék a magyar katolikus egyházi közösségekkel. Az is a XX. századra vált könnyebbé, hogy biztonságos repüléssel közelítsék meg Amerikát. És a XX. században az Egyesült Államok olyan világhatalommá vált, mely már nem zárkózik el a maga világában, hanem felelősséget vállal az emberiség alapvető értékeinek védelmében. Mára az Egyesült Államok megkerülhetetlenné vált például a vallás- és lelkiismereti szabadság védelmében is. Az amerikai katolicizmus a világegyház egyik igen értékes ága, melytől mindig lehet tanulni, még kellő kritikával is. Világpolitikai szerepe sem maradhat bírálat nélkül - amint a pápa legutóbb Bush elnökhöz intézett szavai is mutatták - Amerika azonban a szabadság és az emberi jogok példamutató hazája marad reményeink szerint. Így válik érthetővé, hogy az első magyar bíboros hercegprímás, aki az Újvilágba látogatott, Csernoch János volt 1926-ban. Az utazás közvetlen célja a chicagói Eucharisztikus Világkongresszuson való részvétele volt, és talán egy magyarországi kongresszus tervének felvetése. Az idős és már betegeskedő Csernoch János hercegprímás - a következő évben, 1927-ben már elhunyt - mégis igyekezett a magyar katolikusok közösségeinek legalább egy részét felkeresni. Mindszenty József bíboros hercegprímás 1947. június-júliusban egészen más világpolitikai és hazai helyzetben tett négyhetes látogatást a tengerentúlon. A szovjet megszállás alá került ország egyháza számára nemcsak értékes segélyszállítmányokat jelentett az amerikai katolikus egyház, de reményteljes kapaszkodót is a vallásszabadság és az ország szabadsága felé. Jellemző, hogy a (kanadai) ottawai Mária-kongresszusra szóló meghívó már év elején megérkezett Vachon ottawai érsektől, de májusban még huzavona folyt a belügyminisztériumban, megkapja-e az ország hercegprímása az útlevelét. Az ottawai Mária-kongresszust befejező éjszakai szentségimádáson százötvenezer hívő vett részt - ami mutatja, milyen nagyszabású volt. Utána Montrealban Mindszenty hercegprímás elnökölt az ifjúmunkás (JOC - Jeunesse Ouvriére Chrétienne) kongresszuson, majd tizenhat magyar egyházközséget látogatott meg Kanadában és az Egyesült Államokban. Meglátogatott négy bíborost, hét más főpásztort, egyetemeket, a detroiti Ford-gyár magyar munkásait, magyar nővérek szociális intézményeit. New Yorkban és Chicagóban az amerikai segélyakcióknak köszönetet mondott segítségükért, és továbbiakról tárgyalt. Mindszenty bíboros megkínzatása, bebörtönzése után, a halálát megelőző években látogatta meg ismét a magyar egyházközségeket az Egyesült Államokban. Katolikus hitük, magyar anyanyelvük és hagyományaik megőrzésére buzdította őket. Emlékeztetett megszállás alatt álló hazánk súlyos problémáira. Pár év múlva, 1976 nyarán Lékai László bíboros, prímás tizenegy tagú magyar küldöttség élén utazott a philadelphiai Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Az egy hétig tartó kongresszus alatt magyar papi gyűlésen és egy magyar zarándoklaton is részt vett, majd két hetet szánt amerikai és kanadai magyar egyházközségek meglátogatására számos jelentős városban. Paskai László bíboros, prímás kétszer kereste fel az amerikai magyar katolikusokat, 1989-ben és 2000-ben. A millenniumi év alkalmából a New York-i Szent István egyházközség hívta meg. Október 14. és 29. között hét magyar egyházközség fogadta. Az idők változását jelzi nyilatkozatának ez a mondata: "Azt tapasztaltam, hogy valamennyi főpásztor jóindulattal van a magyar katolikus közösségek iránt, és segítséget nyújtanak fennmaradásukhoz." A legfőbb gond természetesen az ifjabb nemzedék beolvadása és a magyar lelkipásztorok növekvő hiánya. Paskai László prímás részt vett az amerikai magyar papok gyűlésén, és Clevelandben magyar fiatalokat bérmált. Részt vett a New York-i magyarság 1956-os nemzeti ünnepén, és beszámolt a hazai millennium eseményeiről. A határokon túl élő nemzetrészek közül az amerikai magyar katolikusokkal is mélyül a kapcsolat minden főpásztori látogatás nyomán. Rosdy Pál
|
![]() |
![]() |
||||||||||||||||||||||||
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|