Kétszázötven éves a szolnoki nagytemplom

Magas fák övezik Szolnokon a belvárosi nagytemplomot. Valamikor a múlt század ötvenes éveiben ültették oda a terebélyes lombot növesztő akácfákat - amelyek tetejébe később kőrisfát oltottak -, hogy kellőképpen eltakarja a jellegzetes ferences istenházát és a kolostort.

Mára már kiderült, hogy nem rejtegetni való büszkeséggel vállalható a Tisza partján kétszázötven évvel ezelőtt elkészült barokk templom és kolostor, amelynek jubileumi ünnepségsorozatát pünkösdvasárnap és Szentháromság vasárnapja között tartották a nyolcvanezres lélekszámú alföldi városban.

Vörös Ilona adománya a monstrancia

A nagytemplom története a török kiűzése utáni időszakra nyúlik vissza. A Gyöngyösről érkező ferences barátok a mai templom környékén - amely akkor a várfalon kívül eső mocsaras terület volt - deszkából ácsoltak maguknak lakóhelyet és egy kezdetleges kápolnát.

Az 1714-es kamarai összeírás szerint: "A külső város négy utcából áll - mellette a Tisza partján a ferenceseknek van egy faháza, melyben három páter és egy laikus él, akiknek van egy hitvány templomuk, hosszú istálló formájú, nincs kipadozva és náddal fedve." A mai helyen 1723-ban készült el az a lehetőségek szerint bővíthető templom, amelyet Bezdiczky Ignác épített. A város közben rohamosan fejlődött, néhány év alatt megduplázódott a lélekszáma, ezért bővíteni kellett a templomot. A kolostor építése mellett - a historia domus szerint - 1736-ban "Október 9-én letétetett a templom hajójának fundamentuma, mégpedig annak a nemes Úrhölgynek ... Bőkezűségéből, aki az építkezésre 1000 Rajnai forintot felajánlott, akinek emléke áldott legyen!" 1754-ben összenyitották a szentélyt és az újonnan felépült hajót, s amikor elkészült a díszes bejárati kapu is, használatba vették a templomot. A későbbi évek folyamán a torony és a sekrestye építésével folytatódott a bővítés. A templomot 1950-ig a ferences szerzetesek tartották fönn és működtették, akik a templomhoz épített kolostorban éltek.

A hívek adományaiból készült el a szentély liturgikus terének a templomi környezetbe illeszkedő márvány burkolata és a márvány szembe miséző oltár, valamint a főbejárat és a fölötte lévő Szentháromság-szobor restaurálása, felújítása.

A Szentháromságról elnevezett templom mostani évfordulójának megünneplését az egyházközség képviselő-testülete határozta el. A program megtervezésénél arra törekedtek, hogy minél többféle érdeklődést kielégítsenek, s ezáltal felkeltsék a szolnoki polgárok figyelmét városuk legfontosabb műemléke iránt.

E célt szolgálja majd az a színes kiadvány is, amely a templom látnivalóit mutatja be a turistáknak. Tervezik a főbejárat előtti tér stílusos felújítását is, amelynek névadási ünnepségét augusztus 20-ára tervezik. Az eddig névtelen teret a Szentháromságról nevezik el. Az önkormányzat képviselő-testülete a név adását elfogadta, s erről határozatot is hozott.

Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu