Megkülönbözteti a jót a rossztól

Adolf Kolping nyolcadik utóda Budapesten

Az idén negyvenesztendős Axel Werner, a Kölni Főegyházmegye papja 2002 áprilisa óta a Nemzetközi Kolping Szövetség egyházi irányítója. Június első hetében három napot hazánkban töltött, és a magyar szövetség életével ismerkedett. Ennek alkalmából beszélgettünk vele.

- Bonnban születtem - kezdte mondandóját -, de 1990-ben a gyönyörű kölni székesegyházban szenteltek pappá. Németországi kápláni szolgálatomat követően 1995-ben Ecuador fővárosába, Quitóba kerültem, a helyi német közösség (üzletemberek és diplomaták mintegy négyszáz fős csoportja) lelki ellátására. Ecuadorban a városi lakosság aránya jelentősen növekszik, tapasztalatom szerint sok misszionáriusra lenne szükség. 1998-ban Mexikóvárosba kerültem, amely a maga húszmillió lakosával a világ legnépesebb metropolisza. Négy éven keresztül voltam plébánosa egy olyan templomnak, amelyben a szertartások spanyol és német nyelven folynak. E munkám mellől szólított el a Nemzetközi Kolping Szövetség irányításának feladata.

Miként jött létre a szövetség?

- 1855-ben egy fiatal kölni pap, Adolf Kolping felfigyelt a nagyvárosba került vidéki munkásfiatalok elmagányosodására, lelki otthontalanságára, kielégítetlen szociális igényeire. Megértette, hogy új családra van szükségük, és egybegyűjtötte őket, hogy közösséget alakítsanak. Így jött létre az első Kolping Család, amelyet újabbak és újabbak követtek, szinte percek alatt átlépve az országhatárokat. Ennek köszönhető, hogy 1856 májusában Kolping Bécsből hajóval Pestre érkezett, és a Belvárosi templomban megalapította az első magyar Kolping Családot. Érdekesség, hogy egészen a II. vatikáni zsinatig, vagyis a hatvanas évekig csakis fiúk lehettek Kolping-tagok.

Életük színterei az úgynevezett Kolping Házak. Nem kapcsolódnak szorosan a plébániákhoz, de szeretetteljes viszonyt ápolnak egymással, és mindig készek az együttműködésre. Legfontosabb feladatuk, hogy helyet biztosítsanak a szabadidő hasznos eltöltéséhez, az összetartozás megéléséhez. A közös vallásgyakorlás ennek része.

Mi a kolpingi pedagógia lényege? Mitől újszerű?

- Adolf Kolping mindenekelőtt egyéniségeket kívánt nevelni: döntésképes, tudatos embereket, akik meg tudják különböztetni a jót rossztól. A huszadik század azt bizonyítja, hogy e képességre mind égetőbben szükségünk van. Mindannyian tapasztaljuk, hogy az egyre tágabb szabadság - különös ellentmondásként - újabb és újabb nehézségeket szül.

Kolping nevelési céljait öt pontban foglalhatjuk össze. Arra törekedett, hogy az általa felkarolt fiatalok szakképzett, szorgalmas munkások legyenek; másodszor lelkiismeretes családapák; harmadszor elkötelezett katolikus hívek; negyedszer derék hazafiak, a társadalom felelős polgárai; végül pedig széles érdeklődési körűek legyenek, akik szabadidejüket tartalmasan töltik el.

Ön első ízben jár hazánkban. Milyen benyomásokat szerzett?

- Rövid magyarországi látogatásom egyik legfontosabb tapasztalata, hogy nagyon sok fiatal szeretne tanulni. Négy szakközépiskolát látogattam meg, Váctól egészen Szekszárdig, amelyekben a diákok a legkülönbözőbb szakmákat sajátítják el. Ez hallatlanul fontos, hiszen megfelelő szaktudás nélkül a munkás csupán rabszolga - elveszíti emberi méltóságát.

Zsille Gábor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu