Uj Ember

2004.06.06
LX. évf. 23. (2913.)

Szentháromság vasárnapja

Főoldal
Címlap
Magyarok pünkösdje
Csíksomlyó-Máriaremete-Gellért-hegy
IV. Károly boldoggá avatása
Vészhelyzetben a katolikus iskolák...
Pápai Lajos püspök helyzetértékelése
Svájcban a Szentatya
Tőlünk és általunk...
Lelkiség
Eljön - és velünk marad
Szentírás-magyarázat
Léted világít, mint az égő nap
Homíliavázlat
A Szentháromság ünneplése
Lelkiség
A HÉT SZENTJE
Prágai Szent Ágnes szűz
Ismerjétek fel méltóságotokat!
A hét liturgiája
C év
Katolikus szemmel
Magunkat büntetnénk, ha...
Mindennapi kihívások közepette...
Negyvenéves a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa
Olvasunk
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Isten ölelésében
Élő egyház
Kálmán Orsolya kitüntetése
A hit kihívása
Nemzetközi konferencia a katekézisről
Az imaapostolság szándékai június hónapra
Élő egyház
Kommunikáció
Mint űrhajós...
Fórum
Amikor Vénusz Napba öltözik
Ritka csillagászati jelenség
Lélekgyógyító
Gallus Klára halálára
Pünkösdi üzenet
Egy hét
Az Olvasó írja
Mariazelli "árnyképek"
Fórum
Visszatérni sem könnyű
Az Isteni Szeretet Leányai
Fórum
A nyolcvanas évek
Az egyház a diktatúra időszakában
Akinek füle van...
Fórum
Az Európai Unió - egy diák szemével
Kereső tizenévesek az interneten
Szentlélektől vezérelve
A kaposvári plébános hagyja dolgozni az angyalokat is
Ifjúság
Aki régen tép
Szólj hozzá!
A láthatatlan felé
Ez az a nap Pécsett
Programajánló
Egyházmegyei ifjúsági tábor Szegeden
Rejtvény
Kultúra
Túlélni Trianont
Imádság háború után
"Fesztiválország"
A Hősök napján
Zebegényi utca
Paletta
Mozaik
A hortobágyi halastavaknál
Mariazell és Magyarország
Egy zarándokhely emlékezete
A költő halálának emlékezete
Egyházak focibajnoksága

 

Mariazell és Magyarország

Egy zarándokhely emlékezete

A Zichy-család 1724-ben kápolnát építtetett az óbudai szőlőhegyen, amelyben elhelyezték a mariazelli Szűzanya szobrának másolatát. Később ezen a helyen épült fel a trinitáriusok barokk stílusú temploma és kolostora. A rendet II. József feloszlatta, a szerzetesek 1785-ben kénytelenek voltak elhagyni Kiscellt. Berendezését elárverezték, a becsben tartott kegyszobor pedig az óbudai plébániatemplomba került. A funkcióját vesztett épületegyüttes ezután sokszor gazdát cserélt, végül 1945-ben - a Budapesti Történeti Múzeum újkori gyűjteményével és a Fővárosi Képtárral - Kiscelli Múzeum néven tárta ki kapuit a nagyközönség előtt.


Az egykori templom hatalmas, félhomályos csarnokában május 28-án nyílt meg az a nagyszabású kiállítás, amely Közép-Európa egyik leghíresebb kegyhelyének, Mariazellnek, valamint itthoni filiáinak (Óbuda-Kiscell, Celldömölk) kivételes értékű tárgyi emlékeivel ismerteti meg a látogatót, betekintést engedve az osztrák búcsújáró hely történetének számtalan magyar vonatkozásába.

A fővárosi, vidéki, valamint osztrák és horvát egyházi és magángyűjteményekből érkezett műtárgyak között felbecsülhetetlen értékű darabok is vannak. Ilyen a Sankt Lambrecht-i fogadalmi kép (1430 körül) és a mariazelli csodák kisebb oltára (1512) Grazból, a Mária Terézia által adományozott szíves ezüstlámpás vagy a Karácsonyi-család fogadalmi adománya a mariazelli kincstárból. Ideiglenesen "eredeti helyére" került a Franz Anton Maulbertsch festette, Szent József halála című oltárkép, amelyet a Magyar Nemzeti Galéria adott kölcsön, és visszatért a trinitáriusok hajdani templomába a frissen felújított kiscelli kegyszobor is az óbudai Szent Péter és Pál-plébániatemplomból.

Izgalmasan kialakított térben gótikus és barokk festmények, míves ötvöstárgyak, gazdagon hímzett terítők, miseruhák, könyvritkaságok, hálaajándékok, évszázados szobormásolatok között "zarándokolva" keresheti fel lélekben a betérő a zelli Szűzanyát.

(A kiállítás szeptember 12-ig lesz nyitva.)

Pallós Tamás

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu