Zebegényi utca

Nyúlok a ritka kötet után a Múzeum körút egyik antikváriumában, meg is vásárolom azonmód. Ha én ezt az egészet most elmesélhetném Szőnyi Zsuzsának, a zseniális festőművész, Szőnyi István Rómában élő leányának!

Szőnyi István: Kerti pad

Kilencéves sem voltam még; gyereknyaraltatásra küldött a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár, ahol édesanyám az előfonodában dolgozott, így lett belőlem akkor, júliusban, egy álló hónapon át a Budapesti Szünidei Gyermektelep Egyesület zebegényi telepházának lakója, csaknem száz hasonló korú gyerekkel együtt.

A telepház a Szent János-hegy oldalában állt, a Dunára tekintett le, és át a folyón, Pilismarótra. Valamikor vadászkastélyként szolgált, úgy hallottam; ebédlőjében hatalmas Ferenc József-portré a falon.

Néhány nap múlva sorba állítottak valamennyiünket, hogy irány a fenyves! Mihelyt túljutottunk a Malompatak kis fahídján, névtáblát vettem észre az első házon: "Bartóky József utca". No nézzék csak - majdnem hangosan gondolkoztam -, nemrég volt a kezemben egy újság, a gyermekeknek szóló mellékletében pedig Bartóky József állatmeséje: Az egér és az ásó. És az írójáról, itt, Zebegényben utcát neveztek el? Milyen érdekes!

Végigmentünk a Bartóky József utcán, a templomnál jobbra kanyarodtunk, és tovább, át a falun, így értünk el a fenyveshez. Társaim közül egy-kettő már tavaly is itt járt, ők tudták, merre lehet szamócát találni. Vittek magukkal.

Többször megismétlődött ez az út a fenyveshez, akkor is, a következő júliusban is, aztán még egyszer - a Hazai Fésűsfonó háromszor nyaraltatott engem Zebegényben.

Fél évtizeddel később, egy baráti család meghívására, már kisgimnazista kamaszként újfent eljutottam aDuna-kanyarnak erre a csodálatos pontjára. Már tudtam, hogy a varázslatosan szép zebegényi templom egyik alkotója az erdélyi Kós Károly, és hogy a Bartóky József utca 7.-ben Szőnyi István lakik. Meg azt is tudtam, hogy a mesemondó leánya, Bartóky Melinda - felesége és ihletője a mesternek. Van egy lányuk, Zsuzsa, velem körülbelül egyidős, és van egy fiuk is, Péter. Őket már láttam néhányszor a Duna-parton: Gabula úr csónakházánál jöttek le a strandra.

Egyszer elmerészkedtem a Bartóky József utca 7.-be, tisztelettel köszöntöttem Szőnyi Istvánt, autogramot kértem tőle. Kaptam, ma is őrzöm.

Két évvel később jelent meg Várkonyi Nándornak Az újabb magyar irodalom (1380-1940) című könyve, benne ismertető és méltató sorok az 1865-ben született és 1928-ban elhunyt Bartóky Józsefről, aki csak ötvenhárom éves fejjel, 1918-ban kezdett írni. Mindössze tíz alkotó év adatott neki. Meséket írt, elbeszéléseket, regényt is, évente megjelent egy-egy kötete.

Eljutott a Nemzeti Színház színpadára is: 1926-ban mutatták be Zsuzsi című drámai miniatűrjét. Harsányi Kálmán így írt róla Színházi esték című kötetében: "Mint vele született kifejezőeszközt használja közvetlen természetességgel, amit megtanulni csak félig-meddig lehet, a drámai beszédet, a szavak helyzeti feszültségének drámai erejét, az egész lelket kifejező egy-két szótagos megszólalások végzetes súlyát..."

Az 1928-ban örökre eltávozott Bartóky József helyét a Kisfaludy Társaságban Kosztolányi Dezső örökölte. Székfoglalójában - elődjéről emlékezett meg a költő: "Ő - azt mondhatnám - az ősz gyermeke, a napsütéses október gyermeke. Nem virágos tehetség. Inkább gyümölcsös tehetség, az érett gyümölcs ízeivel. Művészi eszközei is ősziesen higgadtak. Nem tüzes: sugaras. Nem színt ad: rajzot ad. Nem képzeletének féktelenségében gyönyörködünk: tiszta szerkezetét élvezzük. Prózája gazdaságos, szófukar, majdnem csupasz, éppen ezért kitűnő elbeszélő. Hite a gyöngédség volt, múzsája az irgalom..."

Még nem találkoztam össze egyetlen novelláskönyvével sem, pedig van belőlük nyolc. Jó lenne megismerni Sós János című regényét vagy Finom fickók című képeskönyvét, amelyet gyerekeknek írt. Úgy látszik, Bartóky József is a huszadik század magyar prózaírásának méltatlanul elfeledett alkotói közé tartozik.

Ő is, leánya is, veje is a zebegényi temetőben nyugszik. A Bartóky József utca hetes számú ház: emlékmúzeum, képzőművészeti zarándokhely. Amikor néhány esztendeje legutóbb ott jártam, még mindig tartotta magát, megöregedve, a kerti pad, amelyről a csodálatos festmény készült. Nem messze a hajdani malomtól és a Malompataktól Szőnyi István szoboralakja áll. Hamarosan elmegyek Zebegénybe!

Mert most, az antikvárium jóvoltából, itt a kezemben Bartóky József első könyve, az 1921-ben megjelent Magyar fabulák. Kétszáznégy oldal állatmese, közöttük persze Az egér és az ásó is. Milyen rövid, harmincöt másodpercnyi mindössze...

Csakugyan, ha én ezt az egészet elmondhatnám Szőnyi Zsuzsának, az unokának! Megkérdezném tőle aztán, milyen emléket őriz Bartóky nagyapáról?

Dalos László

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu