Az egyház a diktatúra időszakában

A nyolcvanas évek

Sok bírálat éri a hazai egyházak vezetőit, hogy a rendszerváltásig a diktatórikus állam hű párbeszédpartnerei (a durvábban fogalmazók szerint kiszolgálói) voltak. Kétségtelen, hogy Lékai László bíboros - a kor katolikus egyházpolitikájának meghatározója meg volt győződve a "kis lépések politikájának" helyességéről.

Agostino Casaroli bíboros - a vatikáni "keleti politika" irányítója - "lassúnak és nem mindig szerencsésnek" mondja ezt emlékirataiban (A türelem vértanúsága - szent István Társulat, 2002). Némi meglepődéssel jegyzi fel, hogy "Lékai bíboros az ÁEH elnökét, a kommunizmus iránti vitathatatlan hűsége és a vallásokkal kapcsolatos pragmatikus vonalvezetése ellenére ťbecsületesŤ embernek tartotta." - Pedig Casaroli számtalan esetben tapasztalta, amiről ugyancsak ír emlékirataiban, hogy a kommunista vezetés és az ÁEH csak ígérgetett, de ígéretét többnyire nem tartotta be. Mindezek ellenére Casaroli sosem vonta kétségbe Lékai bíboros jó szándékát.

Kétértelmű ünnepek

Ezeknek az éveknek tavaszi rügyezéséről szóltunk már: a hetvenes években elkezdődött és a nyolcvanas évekre országszerte elterjedt ifjúsági találkozókról. Mellettük ministráns-, kántor- vagy papi találkozók híreiről szólnak az Új Ember beszámolói; amelyek néhány évvel korábban még ismeretlenek voltak. 1981-ben Lékai bíboros tízezres zarándoklatot vezetett Máriaremetére.

A nyolcvanas évek krónikása számos egyházi eseményt, országos jelentőségű ünnepet is feljegyezhetett. Ám ahol az ilyen események rendkívülinek számítanak, ott nincs szabadság, ott legföljebb a diktatúra enyhüléséről vagy omladozásáról van szó...

1981-ben a bíboros felszentelte a XXIII. János pápáról nevezett szociális otthont, 1985-ben a vak és mozgássérült gyermekek Szent Anna-otthonát, 1986-ban az ipolytölgyesi egészségügyi gyermekotthont, s közben még néhány szociális intézményt.

1983-ban, a bíboros kérésére a kölni érsek áldotta meg a leányfalusi új lelkigyakorlatos házat. Ettől kezdve szabad volt - legalábbis itt - lelkigyakorlatot tartani csoportoknak, fiataloknak; ami korábban börtönbüntetés fenyegetése mellett tilos volt.

1984-ben Pécsett létrejött a Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat munkatársképző otthona, ahol fiatal katolikus leányok együtt lakhattak és kaptak képzést - mintegy a szerzetesség újraéledésének első lépéseként.

1986-ban Budapestre látogatott Teréz anya. Azért jött, hogy felajánlja: letelepíti rendjét hazánkban, az ÁEH azonban ezt visszautasította. Azt is megtiltották, hogy Teréz anya nagyobb tömegekkel találkozzék. Így is megtelt a két budai templom, ahová legalábbis imádkozni betérhetett.

1986-ban meghalt Lékai bíboros, helyét Paskai László foglalta el 1987 márciusában.

Az év karácsonyán a Magyar Televízió egyenes adásban közvetítette az éjféli misét a budavári Mátyás-templomból.

1989. április 28. és május 1. között Pécsett a taizéi szerzetesközösség imatalálkozót szervezhetett, melyen mintegy húszezer hazai és külföldi fiatal vett részt.

Két új templom

A kommunista rendszerben új templomok sokáig nem épülhettek, noha közben új városok és városnyi lakótelepek létesültek. Budapesten 1973-ban engedték meg először, hogy Farkasréten, a háborúban lebombázott templom helyett új épüljön. De ekkor is kikötötték, hogy belső tere nem lehet nagyobb, mint a régié, illetve a háború után kocsmából átalakított szükségkápolnáé. Tehát ez sem volt új misézőhely, csak a szükségkápolna helyébe került egy méltóbb épület.

A békásmegyeri templom

"Jogelőd" nélküli új templom építésére először 1984-ben kapott engedélyt "személyes ajándékként" Lékai bíboros - aranymiséje alkalmából - a budapesti Békásmegyeri lakótelepen, illetve a vele határos kertvárosi részben. Vele egy időben készült el egy másik templom: a győri Kun Béla-lakótelepen. Ugyanebben az időben Bánk József váci érsek-püspök is kérelemmel fordult az ÁEH-hoz, hogy a Békásmegyerrel "szemben" fekvő Káposztásmegyeren plébániát alapíthasson, és templomot építhessen, ő azonban negatív választ kapott. Az iparvárossá fejlődött Martfűn ugyancsak hiába kérték a templomépítés engedélyezését, mivel Bánk érsek, úgymond "nem szolgálta meg" az engedélyt. A káposztásmegyeri templom építését csak 1989-ben hagyták jóvá, és akkor is csak a lakótelep szélére adtak építési engedélyt. (Későbbi küzdelem eredménye, hogy a templom mégis a lakótelepen belül épülhetett meg.)

Jelzésszerű események...

Idézzünk fel még egy-két eseményt, a politikai fordulat előttről, amelyek - minden megtett "kis lépés" ellenére - jellemezték az egyház korlátozott szabadságát e korban.

1984. március 30-án Lékai bíboros közvetítette a főpásztoroknak az ÁEH engedélyét, hogy "ahol a templom valamilyen oknál fogva nem alkalmas a hitoktatás folytatására, ott a plébánia épületében is kialakítható hittanterem". De a templomi hitoktatásra vonatkozó (1974-es) szabályoknak megfelelően, azaz csak heti két csoportban 2x2 órában. Ekkoriban az összes általános iskolás tanulónak 3,5 százaléka járt már csak iskolai hittanra...

1985-ben a katolikus papi békemozgalom harmincöt éves évfordulóját ünnepelték a mozgalom vezetői. Az ünnep fénye fakóbb volt a korábbiaknál. Az alkalomra megjelent kötet azt sugallta, hogy az ötvenes években a magyar egyház igazi ellensége Mindszenty bíboros volt. Emellett ilyen kijelentések is álltak benne: "Bizonyított, hogy e világi dolgokban jobban kell engedelmeskedni az államnak, mint az egyháznak." - 1987-ben a mozgalom vezetői Kínába utaztak, a Rómától elszakított hazafias katolikusok meghívására. Hazatérve a békemozgalom lapjában beszámolnak arról, hogy "Kínában teljes a vallásszabadság"...

1985-ben jelenhetett meg a "Magyarországi Katolikus Egyházközségek Általános Szervezeti Szabályzata". Ez ideig a plébániai képviselőtestületek választása tiltott volt, hiszen ez egy tényleges "választás" modelljét mutatta volna fel, szemben az egypártrendszer választásnak nevezett színjátékával.

1986. március 25-én az ÁEH engedélyezte a világi hitoktatók működését. II. János Pál pápa 1980-ban, a magyar egyházhoz intézett üzenetében, majd 1982-ben az ad limina látogatásra érkező püspökeinknek szólt a világi hitoktatók munkába állításának fontosságáról. A Hittudományi Akadémián már korábban elkezdetten kívül az Országos Hitoktatási Bizottság is indított hitoktatói képzést 1983-ban, majd több hasonló képzés született országszerte. De a világiak lelkipásztori munkájának állami engedélyezésével a fordulat előtti utolsó évekig várni kellett.

Tomka Ferenc

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu