Magyarok pünkösdje

Csíksomlyó-Máriaremete-Gellért-hegy

A Lélek kiáradásának ünnepe az Örömhírt hirdető egyház születésnapja. Minden nép helyi egyháza az erő, a bátorság és a bölcsesség lelkének segítségül hívásával remél új erőt kapni a megújuláshoz. A magyar katolikusok idei pünkösdi ünnepléséről Csíksomlyóról, Máriaremetéről és a Gellért-hegyről adunk képet.

Fotó: Cser

A hűség tanúságtétele

Háromszázötvenezer zarándok vett részt az idén a csíksomlyói Mária-kegyhelyen lezajlott pünkösdszombati búcsún, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutatta be a szentmisét és mondott homíliát. A csíksomlyói búcsújárókat elsőként P. Páll Leó, a Szent Istvánról nevezett erdélyi ferences rendtartomány főnöke köszöntötte, majd Jakubinyi György gyulafehérvári érsek emlékeztette őket, hogy az idei búcsú "a 438., nemzeti fogadalomból megtartott zarándoklat". Erdő Péter bíboros, prímást üdvözölve rámutatott, hogy az esztergom-budapesti érsek tulajdonképpen hazaérkezett, hiszen Erdő Péter nagyszülei székelyek voltak, és a székely szimbólumok, a Nap és a Hold főpásztori címerébe is bekerültek.

Jakubinyi György ezután felolvasta II. János Pál pápa üzenetét, amelyben a Szentatya tanúságot tett "az erdélyi nép évszázados hűségéről az Evangéliumhoz. Ezt a népet képviselik a zarándokok, akik Szűz Mária lábaihoz érkeztek, hogy újra megerősítsék odaadásukat Krisztus iránt. Lelkileg egyesülök a hitben való találkozásotokkal, buzdítalak benneteket, hogy őrizzétek meg elevenen közösségeitekben a Boldogságos Szűz odaadó tiszteletét, és ápoljátok ennek érdekében a rózsafüzér végzésének hagyományát. A Szent Szűz eszközölje ki mindnyájatok számára bőségesen a szeretetet, az örömöt, a békességet, a türelmet, a kedvességet, a jóságot, a hűséget, a szelídséget, az önmegtartóztatást". Végül az érsek a pápa apostoli áldását adta a búcsú résztvevőire.

Szentbeszédében Erdő Péter bíboros hangsúlyozta: népünk azonosságának, méltóságának, katolikus hitéhez való ragaszkodásának és a Szűzanya iránti bizalmának és tiszteletének hirdetője és tanúbizonysága ma is ez a világhírű csíksomlyói búcsú, ahol együtt imádkoznak a jelenlévők és a zarándoklatot távolból kísérők. Imádkozunk népünkért, a többi népért, imádkozunk egész Európáért.

A szónok a magyarok anyanyelvének, szokásainak, építészetének, zenéjének, ünnepei világának, színpompás viseletének szépségeit méltatva külön kiemelte a nyelvjárások, a tájegységek szokásainak és kultúrájának értékét. Az egyház szociális tanításában hangsúlyozott emberi jogok tiszteletben tartásának szükségességéről szólva emlékeztetett Boldog XXIII. János pápa Pacem in terris kezdetű enciklikájára, amely már több mint negyven évvel ezelőtt ezen alapvető jogok között sorolta fel "a közösség alkotásának jogát is". Erdő Péter hangsúlyozta: ez a jog az egyes nemzeti csoportokat is megilleti, s ezért tulajdonít a Szentatya olyan nagy fontosságot a nemzeti kisebbségek kérdésének. Hangoztatta: a katolikus szociális tanítás a különböző érdekek kiegyenlítését tartja kívánatosnak, mégpedig többek között a nemzetiségi és nemzeti jogok, valamint a kulturális örökség tiszteletben tartása révén.

Az Európai Unió bővítéséről szólva kiemelte: "Nagy a reménységünk a nemzetek közötti megbékélésre az egységesülő Európában, mert az unióban mind a türelem, mind az azonosság tisztelete otthonos. Csak azonosságunk vállalásának és kölcsönös elismerésének alapján valósíthatjuk meg az igazi toleranciát, a testvéri szereteten alapuló türelmet."

Végezetül a prímás rámutatott: a Gondviselés a mai történelmi időben megköveteli az emberi élet tiszteletét és szeretetét, a gyermekek nagylelkű elfogadását a családban, a házasság méltóságának megbecsülését és életre váltását. Mert a gyermek vállalása nemcsak anyagi megpróbáltatás, de sokan úgy érzik, hogy személyi szabadságukat köti meg, szakmai kibontakozásukat akadályozza, ha elfogadják a gyermekeket. Élő emberek nélkül hiába a nyelv szépsége, hiába a kultúra gazdagsága, hiába a tanulságos történelem tapasztalata, minden a feledésbe vész - hangoztatta Erdő Péter a csíksomlyói búcsún. (hírek/ro)

A missziós lelkületről a Karizmák Ünnepén

Pünkösdhétfőn tizedik alkalommal rendezték meg a hagyományos Karizmák Ünnepét. A máriaremetei kegytemplom körüli parkba mintegy ötezer embert - köztük számos kisgyermekes családot - vonzottak a színes programok és a ragyogó időjárás. Negyvenöt sátorban és a lourdes-i oltár előtti szabadtéri színpadon mutatták be életüket, értékeiket az Esztergom-budapesti Főegyházmegye intézményei, plébániái, ifjúsági csoportjai, lelkiségi mozgalmai és szerzetesközösségei. Helyszíni kapcsolás révén jelen volt az előző napon megszólaló Magyar Katolikus Rádió is.

A Karizmák Ünnepén Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek előadást tartott Az egyház helyzete Európában címmel, valamint az érdeklődőkkel együtt meghallgatta azt a pódiumbeszélgetést, amely az általa tavaly pünkösdhétfőn meghirdetett egyházmegyei missziós program eddigi tapasztalatait összegezte.

A program felelősei beszámoltak arról, hogy a különféle missziós területeken és helyzetekben nagy élmény volt átélni a hit nyílt vállalását, és azt, hogy meg mertek szólalni, tanúságot tudtak tenni a vallásosságukat sokáig csak befelé élő testvérek is, ez pedig erőt adott a közösségnek és a hitvallóknak egyaránt.

"Sok éhes lélek vár meghallgatásra, megértésre, szeretetre" - mondta az egyik szervező. Nem maradhatunk belterjesek, lépnünk kell embertársaink felé, erre szólít minket a Szentlélek.

A keresők, főként fiatalok sokszor azzal szembesülnek, hogy nincs olyan közösség, amelynek révén az egyházhoz és általa Jézushoz közeledhetnének. Ugyanakkor számos plébánia zárt csoportként létezik, és nem képes elfogadni őket. Szükségünk van befogadó közösségekre, hogy élő hitre vezethessük a rászorulókat, a testi-lelki éhezőket - fogalmazódott meg a Karizmák Ünnepén.

Szöveg és kép: Körössy

Fővárosi imatalálkozó

Pünkösdvasárnap a Gellért-hegy oldalában családok, idősek és fiatalok, lelkiségi és karizmatikus mozgalmak tagjai gyűltek össze, hogy együtt imádkozzanak, s énekeljenek (az imperfectum együttes tagjaival) Budapestért, az országért és a kontinensért. A felszólalók a Szentlélek segítségét kérték ahhoz, hogy az egyház, a közösség mindinkább az üdvösség házává váljon. Olyan házzá, amely vonzóvá teszi a jézusi tanítást minden ember számára. Hangsúlyozták a család szerepét és a keresztény értékek védelmét, valamint minden keresztény ember feladatául tűzték ki a missziós parancs mind aktuálisabbá váló érvényesítését Európában. Ez különösen érvényes akkor, amikor úgy látszik, Európa nem meri felvállalni keresztény gyökereit.

Szabó Tamás püspök az egyház születéséről, a Szentlélekről, Isten meg-megújuló ajándékáról szólt. A Lélek az, amely az embereket egymáshoz és Istenhez kapcsolja, amely megszenteli az életet, a munkát, tisztává teszi a gondolkodást, s világossá, mi az, ami kedves Isten előtt. A püspök a Szentlélek kiáradását kérte hazánkra és Európára. A szépséges budapesti panoráma biztosított igazán lélekemelő hátteret a rendezvényt záró szentmisének.

Pallós Tamás

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu