Három nemzet kegyhelye

Kühár Ede magyar lelkész Mariazellről

"Az öreg Mariazell már nem egyedülálló Európában, számos kegyhelyre zarándokolhatnak a Szűzanya tisztelői, a hozzá közbenjárásért fordulók." Kühár Ede bencés atya, mariazelli magyar lelkész írta e sorokat az elmúlt évi nagy magyar zarándoklat meghívójában. "Öreg Mariazell"-nek nevezte, hiszen a hagyomány szerint 1157-ben vezetett erre a Sankt Labrecht-i bencés kolostor egyik szerzetesének térítő útja. Közel nyolcszázötven évvel ezelőtt épített a magával hozott, hársfából faragott Madonna-szobornak s magának kis lakot, "cellát" a Bürgeralpen tövében. Az ismert Mária-kegyhelyek többsége évszázadokkal később keletkezett.

Az első templomocskát I. Henrik morva fejedelem építtette itt, hálából, amiért a zelli Szűzanya közbenjárására feleségével együtt meggyógyult kínzó betegségéből. Mariazell hírét azonban a mi Nagy Lajos királyunk alapozta meg. A török felett a Balkánon aratott nagy győzelme után gazdagon felszerelt, gyönyörű, gótikus templomot építtetett a korábbi kápolna helyén, 1378-ban. Ebből ma is áll a középhajó, és a két, XVIII. századi barokk torony között a kilencven méter magas, gótikus torony. Mariazell azóta Közép-Európa legnépszerűbb zarándokhelye, s a magyar múlt számos emlékének őrzője, egyszersmind máig a magyarok által leglátogatottabb külországi búcsújáró hely.

A bazilika Szent László kápolnájában nyugszik Szelepcsényi György hercegprímás, s ugyancsak ez a kápolna fogadta be egy időre Mindszenty József bíboros holttestét, aki "engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét, s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja."

A magyarság Nagy Lajos király óta szorosan kapcsolódik Mariazellhez, 1957 óta pedig állandó magyar lelkész is szolgálja a magyar zarándokokat. Sümegh Lothár bencés atya ötvenhatos menekültként került ide, őt az Erdélyből való Schuller József követte. 1992-ben a mariazelli házfőnök állandó magyar bencést kért Pannonhalmától. Először Pálmai Godofréd érkezett, az idén pedig éppen tíz esztendeje lesz annak, hogy Kühár Ede itt szolgál. Korábban harminckilenc éven át tanított a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban.

Az Őrségben, Pártosfalván született. Szülőfaluja ma Szlovéniához tartozik, a II. világháború előtt az akkori Jugoszláv Királyság része volt. Bencés nagybátyja, Kühár Flóris példája vonzotta Pannonhalmára éppen abban az időben, amikor Pártosfalva néhány évre visszakerült Magyarországhoz. 1945-ben öltötte magára a habitust, majd az állam és az egyház közötti 1950-es, úgynevezett megegyezést követően ő volt az első fiatal bencés, akit a rend Budapestre küldött egyetemre. 1957-ben Győrbe került, mint kémia-biológia szakos tanár. Egykori tanítványai között több pap és bencés szerzetes van, s négy püspök is: Bíró László, Ladocsi Gáspár, Ternyák Csaba és Veres András.

Mariazellben, természetesen amellett, hogy az itteni bencés közösség életét éli, elsődleges feladata, hogy a magyar zarándokok szolgálatára álljon. Minden csoportnak mond magyar misét, elmegy velük a kálváriára, a rózsafüzér útra. Szentgyónást mindig lehet nála végezni. Szlovén iskolába járt, így a szlovén zarándokokat, valamin (szlovén nyelvismerete alapján) a szlovákokat, horvátokat, sőt a cseheket is gyóntatja. Hogy németül misézik és gyóntat, az itt magától értetődő.

A Mariazellbe érkező csoportok többnyire nyitottan, a hely szelleme iránti fogékonysággal érkeznek - mondja -, de aki az elején kevésbé lelkes, a végére az is egészen áttüzesedik. Egyszer egy kórus a szokástól eltérően nem kért szentmisét. Ők, mint mondták, csak énekelni szeretnének a templomban. Régi szakszervezeti énekkar volt, vitte őket a megszokott lendület... Ha nem, hát nem. Gyönyörűen felöltöztek, felálltak a kegyoltár előtt, s énekeltek. Amikor befejezték, mégiscsak meghallgattak néhány szót a zelli Szűzanyáról s a kegytemplom történetéről. Az imameghallgatásokról, a testi, lelki gyógyulásokról. Addig-addig, hogy - bizonyára az énekesek is cipeltek magukkal fájdalmakat, bánatokat - másnapra mégiscsak kérték, hogy részt vehessenek szentmisén. Többen gyóntak, beszéltek otthon maradt betegeikről, családi szomorúságaikról. Mintha kicserélték volna őket, megkönynyebbülten, bizonyára megújult reménnyel a szívükben mentek haza. Ede atya úgy véli: bizony, ez is csoda!

A zelli Szűzanya három nemzet oltalmazója: Magna Mater Austriae, Magna Domina Hungarorum és Mater Slavorum Gentium. A Közép-európai Katolikus Találkozó záró zarándoklatán, májusban, együtt lesznek itt e népek gyermekei. Köztük mi, magyarok, akiknek egykori királya - Európáért vívott csatájának sikeréért hálából - európai rangú templomot emelt e helyen. Ma, az uniós csatlakozás küszöbén, ugyancsak küzdelmekkel terhes Mária Országának élete. Az ellen most nem messziről tör felénk, most köztünk van: a pénz, az anyagiasság, a hamis hatalmi propaganda, a nép becsapottsága. De túléltünk már nehezebb időket is, s mint Kühár Ede mondja: hála Istennek, ma is nagyon sok az engesztelő, imádkozó magyar. A Úr ezer éven át megtartott bennünket, hát most is van remény!

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu