Imádkozzuk helyesen a Miatyánkot! (1.)

(Különösen papok és előimádkozók figyelmébe)

A "Miatyánk", az "Úr imádsága" a Krisztus-hívők nagy kincse. Az ókorban ezt az imádságot, akárcsak a szentmisét, családi titoknak tekintették, és sohasem mondták hangosan nem keresztények jelenlétében. Még a keresztségre készülőknek is csak röviddel a keresztség előtt tanították meg egy külön szertartás keretében, amely "az Úr imádságának átadása" (Traditio Orationis Dominicae) nevet viselte. Ránk maradt a nagy milánói püspöknek, Szent Ambrusnak ebből az alkalomból mondott beszéde, amelyben arra figyelmeztet, hogy ne jegyezzék le ezt az imát, nehogy illetéktelenek kezébe kerüljön. Már az első században keletkezett egyik keresztény írás, a Didaché, arról rendelkezik, hogy a hívek naponta háromszor mondják el ezt a legszentebb imádságunkat.

A Miatyánkot most már nem titkoljuk, de ma is kiváltságos helyet foglal el egész imaéletünkben. A mélyen hívő francia gondolkodó, Simone Weil írja egyik művében: "Ha naponta akár csak egyszer is teljes figyelemmel elmondanánk a Miatyánkot, nagyon hamar nagy tökéletességre tennénk szert." Régen olvastam e szavakat, és azóta próbálkozom "teljes figyelemmel" elmondani a Miatyánkot, de bizony nem nagyon sikerül. Próbálgatom tovább, remélve, hogy talán halálom óráján majd sikerül "teljes figyelemmel" elrebegnem ezt a csodálatos imát.

A Miatyánknak legszebb szava az első. Istent, az ég és föld urát Atyánknak szólítjuk. A Biblia kétszer írja le, hogy miként tanította Jézus ezt az imádságot. Máténál a leírás így kezdődik: "Ti így imádkozzatok: mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved..." (Mt 6,9). Lukácsnál viszont így: "Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: "Atya, szenteltessék meg a te neved..." (Lk 11,2). A szentírástudósok vitatkoznak azon, hogy a két forma közül melyik a Jézus által mondott eredeti, de akármelyik is, mélységes jelentése van. Pál szerint az Istennek e megszólítása a Szentlélek műve bennünk, és azt jelzi, hogy valóban Isten gyermekeivé lettünk: "Mivel fiak vagytok, Isten elküldte Fiának Lelkét szívünkbe, aki azt kiáltja: Abba, Atya!" (Gal 4,6; v.ö.Róm 8,15-16).

(Folytatjuk.)

Nemeshegyi Péter SJ

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu