Liturgia

Megerősítés az úton

Hamvazószerdán beléptünk a nagyböjti időbe. A húsvétot megelőző időszak nyitányaként az egyház hamut szórt a fejünkre, hogy fölismerjük bűnös voltunkat. Az elérendő cél Urunk feltámadásának méltó ünneplése.

Az út azonban hosszú. Ezért minden napnak külön miseszövege van, és a vasárnapok az úton maradást erősítik. Ma a kezdő énekben a zsoltárostól, vagy Ezékieltől vehetjük az első gondolatot.

A könyörgés megszólítása Isten két olyan tulajdonságára céloz, amely bátorítja az esdeklőt: irgalmára és jóságára. Ezért érdemes vállalni az utat a gyógyulás érdekében.

Az út azonban rögös - vannak feladatok és kötelezettségek a cél érdekében. Jobban kell figyelnünk az imádságra. A mai rohanó és zaklatott korban sok nehézséget jelent az Istenhez való fordulás. Nem könnyű úgy félretenni mindent, hogy csak az Istenre tekintsünk, vele beszélgessünk ügyeinkről, hozzá való közeledésünkről. Nehéz megtenni ezt akkor, amikor minden a földre húz.

De nem könnyebb a böjt sem. Főleg, ha ilyenkor megjelenik előttünk keresztény elődeink szigorú böjti fegyelme a mi apró szeszélyeinkkel ellentétben. Az egyház ráirányítja a figyelmet ennek jelentőségére, még ha olyan - számunkra - jelentéktelen ügyről van is szó. Persze a böjtön túlmenően ebbe beletartozik életünk számos fegyelmezetlensége, mint például az élvezeti szerek vagy a pihenésnek álcázott szórakozások.

Erőfeszítést kíván a testvéri szeretet is. Az önmagával elfoglalt ember gondolkodásának középpontjában természetesen saját maga áll. Ezen kell változtatni: jobban odafigyelni a másikra az élet minden területén: a családban, a munkahelyi közösségben, az utcán és a járműveken egyaránt.

Ezeket a cselekedeteket bűnbánatunk eszközeinek tekinti egyházunk. Ezt látva emeljen fel minket az Úr, amikor észreveszi őszinte törekvésünket. Ez a kérésünk a felajánló könyörgésben is folytatódik. Urunk engesztelő áldozatának elfogadását kérjük, és bocsánatért könyörgünk, megígérve, hogy mi is megbocsátunk embertársainknak.

Az áldozás utáni könyörgésben mintha megváltozott volna a körülöttünk lévő világ. Már csak arról szólunk, hogy a Krisztussal való találkozás életünkben is mutatkozzék meg. Így a megerősítést nemcsak bűnös voltunk elismerése jelenti, hanem leginkább az Urunkkal való találkozás. Ezért a bűnbánat útján járva tőle kapjuk a legfontosabb megerősítést.

Verbényi István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu