Uj Ember

2004.03.15
LX. évf. 11. (2901.)

Szent József,
az egyház
védőszentje

Főoldal
Címlap
Ketrecbe zárt templom
A nemzeti megmaradás szimbóluma...
Közös beadvány az esélyegyenlőségi törvénnyel kapcsolatban
A püspöki kar tavaszi üléséről
Hitre hangolt életek
A püspöki konferencia kitüntetéseinek átadása
Erdő Péter bíboros, prímás párizsi konferenciabeszéde
A reménysugár fényét várva
Lelkiség
Utolsókból elsők lehetünk
Szentírás-magyarázat
Térjetek meg! Még van idő!
Homíliavázlat
Megerősítés az úton
Liturgia
Imádkozzuk helyesen a Miatyánkot! (1.)
(Különösen papok és előimádkozók figyelmébe)
A hét szentjei
Szent Patrik püspök
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
Március 15.
Ne veszítse ízét a só!
Ha a bevásárlókocsi beszélni tudna
Új "műsor"
(ezerötszáz gyors)
Lapszél
Tűzzel-vassal?
Élő egyház
Rendelkezzünk adónkról az egyház javára!
Seregély István érsek levele a plébánosokhoz
Újra szól a Hősök harangja
Az 1879-es árvízre emlékeznek Szegeden
A keresztény újságírók felelőssége a mai világban
Az UCIP rendezvénye Leányfalun
Semmi antiszemitizmus...
Orgonista-kántor-találkozó Zsámbékon
Szerzetesrendek ma Magyarországon
HÁTTÉR
Élő egyház
"Hiszek, mert imádkozom..."
Karl Rahner, a XX. század egyik meghatározó teológusa
Fórum
Úton vagyunk - Istentől Istenig
Három nemzet kegyhelye
Kühár Ede magyar lelkész Mariazellről
Az Úr házai és szolgálói (8.)
Az Olvasó írja
"Sebaj, mi mindent rendbe hozunk..."
Fórum
Amit egynek tesztek...
Az első magyar alapítású női szerzeteskongregáció: a Szociális Misszióstársulat
Fórum
Egyházunk a kommunizmus idején
A hatvanas évek
Fórum
Balbina, az Örök Város "népszerű" szentje
A bíboros-prímás római címtemploma
Ifjúság
W. W. J. D.
Avagy mit üzennek a karkötők
Pályázat művészettörténész- hallgatóknak
Ifjúsági világtalálkozó Kölnben
Előtalálkozó Bambergben
Templom a Bibliában
Rajzpályázat 6-18 évesek számára
Harminc perc Taizé csöndjéből
A tanítás hivatásában
Minden reggel
Hangulatjelentések
Rejtvény
Hat és tizenkét év közöttieknek
Kultúra
Mi nyerünk ma!
Beavatás a csodába
Jótékonysági hangverseny a dévai Szent Ferenc Gyermekotthon javára
II. Kárpát-medencei Versmondó Találkozó
A huszárgomb
PALETTA
Helyesbítés
Mozaik
Magyar irodalom Rómában
Megnyílt a Kráter Könyvesház
Komolyan veszik a "házasságot"...
Jubileumi gyermeknap Nyíregyházán

 

Ketrecbe zárt templom

A nemzeti megmaradás szimbóluma...


A budavári Nagyboldogasszony- - közismertebb nevén Mátyás- - templomot a magyar történelem során többször építették újjá - ma akár a nemzeti megmaradás szimbólumának is tekinthetjük. A templom ma is áll - igaz, a romlás szélére jutott megint. Ketrecbe zárva áll a város fölött - a folyamatosan hulló kövektől így védik meg az évente idelátogató hétszázezer turistát - és az imádkozni betérőket.

A budai Várban magányosan áll az egykori Mária Magdolna helyőrségi templom tornya. Az épület többi része a második világháborúban pusztult el, mondják a turistáknak, ha valakit éppenséggel érdekel ez, s így őrzi a környék emlékezete is. Valóban megsérült a templom az ostrom során, de kevésbé, mint a Nagyboldogasszony- vagy Mátyás-templom. Mégis hozzáfogtak a lebontásához, s ebben már politikai-ideológiai okok játszottak szerepet. A torony megmaradásában jelentős szerepe volt Csemegi József műemlékvédelmi szakembernek, aki - történelmi leleményességgel! - azt a gondolatot vetette föl, látván a templom rombolását, hogy alakítsanak ki abban Rákosi-pantheont. Azonnal abbahagyták a további bontást. Rákosi elmúlt, s legalább a torony megmaradt...


A Mátyás-templom történetében is volt olyan pillanat, amikor - a kényszerű tényeknek engedve - tudatosan rombolták volna le az épületet. 1948 húsvétján úgy nézett ki, hogy szándékosan föl kell robbantani. Az akkori totális diktatúra urai nyilván egyszerű tényként vették volna ezt tudomásul. A magyarság politikai ellenérzése nélkül szabadultak volna meg a nemzet jelkép-templomától.


A torony és a tetőszerkezet találkozásánál két repülőbomba csapódott be az 1944-es ostrom során, amelyeket csak évekkel később fedeztek föl. Az egyiket könnyen hatástalanították, a másik - a mágnesszerkezetes - érintésre bármikor robbanhatott. (A magam keserű történelmi humorával mondom: ha a bomba működésbe lép, akkor ma nem kellene azon gondolkodni, honnan teremtsék elő a templom felújításához szükséges mintegy négymilliárd forintot. A templom ma ketrecbe zárva, a folyamatosan hulló kövektől így védik meg az évente idelátogató hétszázezer turistát - és az imádkozni betérőket.)


Török Antal, negyvennyolc éves tűzszerész 1948 nagycsütörtökén - mindenféle engedély nélkül (a legendásan híres, már Ferenc József által elrettentőnek, lassúnak és körmönfontnak nevezett magyar bürokrácia ellenében) - fölmászott a toronyba, s az ötvenkilós bombát a karjában hozta le a magasból. Megmentette a templomot - "kihágásért" megbüntették. Magyar sors: a bátorságot, tehetséget, egyéniséget (mindegy, milyen ideológia, hatalom vagy egyéb érdek nevében) el kell tiporni.


A templom áll - igaz, a romlás szélére jutott megint. Hányszor építették újjá a történelem során, s vált a nemzeti megmaradás jelképévé? S ott magasodik, a budai Vár meghatározó pontjaként, országzászló módjára. Történetének fölemlegetése regényes sorozatot kívánna, ezért csak történelmi esszenciaként: IV. Béla király építtette a tatárjárás után, a kővárépítés kezdetén a budai - falakon belüli Nagyboldogasszonyról elnevezett - plébániatemplomot.

Mátyássá akkor vált a közbeszédben a templom, amikor (miért szégyellnénk?) a román bojárivadék Hunyadi reneszánsz tornyot emelt a román stílusú templom fölé, s Beatrixszal itt kötötte dinasztiaalapítónak remélt házasságát.

Királyok sorsa fűződik a templomhoz - hiszen koronázótemplom ez, mai határainkon belül az egyetlen ma is létező, s nem kevesebb a pozsonyinál, ha a koronázott királyok száma nem is éri el az ottani Szent Korona-rátétek számát. Itt ravatalozták föl III. Endre királyt, az utolsó Árpád-házit, s koronázták meg Vencel, cseh királyt nem sokkal később - azután Ferenc Józsefet 1857-ben és IV. Károlyt 1916-ban.

A török korban imaházként szolgált, befalazták a gyönyörűséges reneszánsz Mária-szobrot, s amikor Buda 1686-os felszabadító ostroma során a felrobbant közeli lőportorony beomlasztotta a templom falát, láthatóvá lett Mária. A kétségbeesetten védekező török harcosok megrendült félelemmel, elbűvölten nézték a jelenséget.

Medgyessy Péter miniszterelnököt is elbűvölte a látvány tavaly decemberben, amikor fölkereste a templomot, s csodálkozott azon, hogy a teljes felújítás tervezésének megindítására szánt - és a kormányzat által megígért - ötvenmillió nem érkezett meg a Mátyás-templom címére. Azután sebtében megfejelte az ígéretet: a legközelebbi költségvetésben 1,7 milliárd forintot különítenek el a Mátyás-templom felújítására.

Pár nappal a 2004-re vonatkozó költségvetés megszavazása után a legtöbben úgy értelmezték a miniszterelnöki kijelentést, hogy az idei esztendőben jobb időket láthat a budavári koronázótemplom. Mivel azonban a kormányfő a legközelebbi költségvetés terhére említette a támogatást, abból kézhez vehető forint esetleg csak 2005-ben lehetséges. Közel háromszázhatvanöt napot várhatott volna még ezzel a bejelentéssel, ellenben ha csupán pár nappal előbb látogat el a helyszínre, talán néhány százmillió forintot idén is megérdemelt volna a Mátyás-templom, illetve vészesen romló állaga viszonylag megőrizhető lett volna. A Draskovics-csomag szerint - ez a legújabb döntés - talán százmillió jut az idei évben a Nagyboldogasszony-templom javítására. (Bokros-csomag, Draskovics-csomag... nincs elegünk az efféle csomagokból, melyeket nem kértünk, csak amolyan nemzeti sors-megpróbálásként akasztottak a hátunkra?)

Persze könnyű lenne harcosan követelni bármekkora összeget a politikusok által is a főváros és így Magyarország egyik legfontosabb szimbólumának, Budapest kiemelkedő látványosságának, a világörökség részének nevezett Nagyboldogasszony-templom teljes felújításához. Csakhogy hallani máris az "ellenérveket": a nyugdíjasok pénzének rovására, az iskolatejprogram ellenében, az egészségügy... tudjuk, tudjuk, a demagógia nem ismer határokat.

A víz pedig tovább maszatolja Lotz Károly és Székely Bertalan freskóit, s a kövek egyre hullanak, és körbefut a védőketrec... a kormányígéretből talán egy újabb ketrecre futja csak?

Elmer István

Fotó: Cser István

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu