Uj Ember

2004.02.29
LX. évf. 9. (2899.)

Országos templomi
gyűjtés
a katolikus iskolák
javára

Főoldal
Címlap
Továbbadni a hit örömét...
Püspökszentelés Esztergomban
"Aki befogad egy gyermeket az én nevemben..."
II. János Pál pápa nagyböjti üzenete
Európai kihívások
Elmélyülő nap - az ország közepén
Ütközés helyett közlekedést...!
Konferencia az emberek közötti összhangért
"Veszekedés" és szabad választások
Lelkiség
"Engedelmességet tanult"
Szentírás-magyarázat
A böjt - mint teljes élet
Homíliavázlat
Quadragesima
Liturgia
Tíz mondat a szeretet keresztjéről
A hét szentjei
Szent Kázmér
A hét liturgiája
(C év)
Katolikus szemmel
Emlékezet és remény
Mi a baj a klónozással?
Egy tudományos eredmény - etikai szempontból
Hatvanéves vélemény - a valóságshow-król
Lapszél
Ki, kinek, mennyivel?
Élő egyház
Célravezető-e, ami jogos és igazságos?
Bándi Gyula dékán, a katolikus egyetem jogi karáról
Olasz egyetemi központ Budapesten
Rákosszentmihályi katolikus napok
Műalkotással a teológiáról
Dávid Katalin székfoglalója a Szent István Akadémián
Felhívás biztonságos közlekedésre
Élő egyház
A Közép-európai Katolikus Találkozó - és a kiengesztelődés
Erdő Péter bíboros nyilatkozata osztrák újságíróknak
Walter Kasper bíboros a moszkvai pátriárkánál
Fórum
Edzők a papok, templomok a stadionok...
Schmitt Pál: A példakép a legjobb nevelő
Az Úr házai és szolgálói (6.)
KÖNYVESPOLCRA
Gótikus fények, folytonos újulás
Fórum
A szegények gondja és a papnevelés
A lazaristák társasága újjáéled
Fórum
Egy püspök sorsa a diktatúra alatt (3.)
Fórum
Hívom a családokat!
Márciusi levél
A szexualitásról keresztény szemmel
Sárának, emlékül
Ifjúság
Fiatalok szigetei
Az Egyetemi pasztorációs konferencia jubileumáról
Műveltségi vetélkedő Budapesten
Egyházi iskolák a döntőben
Nagyböjti lelki napok
A Szalézi Ifjúsági Mozgalom szervezésében
Közösség
HANGULATJELENTÉSEK
Programajánló
Keresztény munkásfiatalok csoportjairól
Rejtvény
A szentírási idézet szavai ábécésorrendben vannak. Hogy szól az idézet?
Kultúra
Fél évszázad a fiatalok zenei neveléséért
Lukin Lászlót köszöntötték
Utca hirdesse emlékét!
Kultúra és evangélium
A szép és a szent találkozása
Öt akácfa
PALETTA
Mozaik
A téli Duna-parton
Vasúti pillanatképek
Hatszáz éve született Leon Battista Alberti
Szent Constanza mauzóleuma

 

Utca hirdesse emlékét!

Az 1970-es évek elején Balatonszabadiban, a római katolikus templom liturgikus terének átalakításakor - az oltár elbontása közben - egy rendkívül értékes kultúrhistóriai "leletet" találtak. Téglalap alakú huszonnégy oldalas füzetet, amelyet "A Fok Szabad; hívek ájtatosságára" címmel 1817-ben Veszprémben adott ki az akkori plébános, Balassa Dávid.


Balassa Dávid 1785. december 18-án Tapolcán született. A humán tantárgyakat Keszthelyen és Veszprémben, a filozófiát Szombathelyen, a teológiát pedig Veszprémben tanulta. 1805-ben lett szeminarista, majd 1809. március 14-én szentelte pappá Rosos Pál veszprémi püspök. 1809. május 9-től káplánként működött Siófokon, ideiglenesen kisegítő lett Devecserben 1812. szeptember l-jétől, majd rövidesen ismét káplán Siófokon. Ebben a minőségében 1814. április 29-én a veszprémi káptalan a balatonszabadi plébániára iktatta be, ekkor tett zsinati vizsgát is. 1839-ig működött a faluban.

A földművelők és a Sió bozótból élők papja volt, illetve a nép nevelője, iskolaszervezője, aki jó barátságban állt Beke Kristóf siófoki plébánossal, a reformkor nagy pedagógusával. A korabeli siófoki és balatonszabadi iskolaügy sokkal jobban együtt élt a Balaton felfedezésével járó XIX. század ötvenes-hatvanas éveiben kibontakozó életmódváltozás folyamatában, mint ma. Beke Kristóf és Balassa Dávid is úgy volt kénytelen tevékenysége folyamán a Balatonnal a szerves és természetes együttélés keretei között munkáját végezni, hogy a természetes állapot, majd mindezek csorbulása, kára nélkül léphettek az anyagi, társadalmi és kulturális kibontakozás útjára. Többek között a nevelés, az iskolaszervezés, a tantárgyfelosztás terén is.

Balassa Dávid 1841. május 31-én került Somogyacsára plébánosnak. 1855-ben - amint a püspöki körlevél írja - hazánkban kitört a kolera, sorra szedte áldozatait. A megyei papság a halálfélelemmel dacolva látogatta és vigasztalta a betegeket, kísérte naponta végső útjára a halottakat. Ezen önfeláldozó munka közben 1855. szeptember 22-én, hetvenéves korában hunyt el Balassa Dávid.

Szükséges volna, hogy Balatonszabadi valamelyik új, tehát jelenleg névtelen utcáját vagy terét Balassa Dávidról nevezzék el, aki a bajban is gondoskodott hívei lelki gondozásáról, példát mutatva az utókornak.

Matyikó Sebestyén József

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu