|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Egy püspök sorsa a diktatúra alatt (3.) Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök naplójának segítségével próbáljunk képet kapni róla, mit élt át e korszak egy "szabadon maradt" püspöke. Ezekben az években papok, világi hívek sokaságát, magyar állampolgárok ezreit zárták börtönbe vagy verték agyon. Egy főpásztornak mindennap szembesülnie kellett a papok és püspökök megalázásával, az ÁEH hatalmaskodásával. Ez volt a légkör - 1957-től a lényeget tekintve 1964-ig változatlanul -, amikor az állam úgy vélte: érdeke, hogy amolyan "részleges megállapodást" kössön a Vatikánnal. Ennek következtében a kommunista hatalomátvételt követően először szenteltek püspököket Magyarországon. 1957 januárjában a püspöknél megjelent az ÁEH kormánybiztosa, aki "1956 végén még nagy hangon szidta az oroszokat, helytelenítette az ÁEH előző eljárását, s hangoztatta a forradalom jogosságát". Most "az ellenforradalmi visszaélések szigorú bírájaként mutatkozik be." Azonnali hatállyal kitiltotta a püspökségről és Fejér megye valamint Budapest területéről a forradalom után visszahelyezett püspöki munkatársakat. Kisberk Imre püspöknek kényszertartózkodási helyet jelölt ki, ahonnan csak előzetes rendőri engedéllyel távozhatott el. Március 21-én a provikáriust is kitiltotta Székesfehérvárról. Az ÁEH az egész egyházmegye papságától megvonta a kongruát (a papok számára az egyházi javak elkobzását követően folyósított szűkös fizetést). Az Elnöki Tanács rendeletet adott ki, amely szerint szinte minden egyházi állás betöltéséhez állami engedélyt vagy hozzájárulást kell kérni. A püspökök döntési szabadságát ezzel szinte a végsőkig korlátozták. Az ÁEH minden fontosabb egyházi feladatkört békepapokra akart bízni. A püspökök ellenálltak, ennek következményeként Badalik Bertalan veszprémi püspöktől az állam megvonta a "működési engedélyt", és Hejcére deportálta. Shvoy püspököt is minden módon szorongatták: nevezzen ki békepapokat a fontosabb egyházmegyei tisztségekre, ennek fejében kilátásba helyezik Kisberk püspök és más munkatársainak visszaengedését. A püspök azonban nem engedett. Március 13-án a rendőrség kitiltotta Langhammer lelkészt Sztálinvárosból, majd a tanács lebontatta az addig kápolnaként használt épületet. A következő napokban tizenkét lelkipásztort tartóztattak le, többségüket néhány hétig, embertelen körülmények között fogva tartották, majd hármukat négy, kilenc illetve tíz hónapra internálótáborba zárták. Az egyházügyi előadó Bay László lett - korábban fodrászsegéd, majd egy gyárban személyzeti előadó volt. A püspöki hivatalba érkező minden levelet csak ő bonthatott fel, még a személyre szólókat is - ha néhány napra távol volt, megállt az élet a püspökségen. "Neki kellett bejelenteni, ha bárhová menni akartam. Vendégeket csak akkor fogadhattam, ha neki bejelentettem. Még testvéröcsém itt tartózkodását is be kellett jelentenem." - Bay időnként magához rendelte a papokat. Durván beszélt velük, többektől megvonta a hitoktatási engedélyt, másoktól a kongruát. Egy plébános a historia domusban írt az oroszok garázdálkodásáról: őt emiatt három évre eltiltatta a papi munkától. Egyes papokat homoszexualitással vádolt, minden bizonyítás nélkül. - Bay László később főosztályvezető lett az ÁEH-ban, s évtizedekig az egész katolikus egyház felett gyakorolt hatalmat. 1958 - Az ÁEH visszaengedte a püspöki titkárt és irodaigazgatót, utóbbit néhány hónap múlva újból kitiltotta a püspöki irodából. A nyolcvan éves főpásztornak kellett vezetnie az irodát. Az állam ismételt nyomásának engedve, a püspök provikáriussá nevezte ki az egyik ismert békepapot, Mórász Pált. Ezt "a püspöki kar határozata alapján tehettem, amely szerint, ha az egyházmegye súlyos kára áll fenn, az ordináriusnak joga van a pápai tilalommal sújtott papokat, kényszer hatására, s az illető felelősségére" kinevezni, illetve egyházi ranggal kitüntetni. A főpásztort felkereste két nyomozó, nyolc papjának - állami szempontból negatív magatartása miatt - elhelyezését követelte. A püspök megkérte papjait, hogy a helyzetre való tekintettel vállalják el a kijelölendő új plébániát. Ketten nem fogadták el az állami nyomásra történő áthelyezést, erre a rendőrség Pannonhalmára internálta őket. Ugyanakkor az 56-os események megtorlásaként hat lelkipásztort nyolc hónaptól tizenöt évig terjedő börtönre ítélt a bíróság. Országszerte számos egyházi személyt ítéltek el ezekben a hónapokban. Az ÁEH a főpásztorok háta mögött szervezte a békemozgalom megyei csoportjait az egyházmegyékben. Endrey Mihály és Szabó Imre püspököt (az utóbbi budapesti érseki helytartó) a rendőrség kitiltotta Budapestről, és koholt vádak alapján internálta. 1959. Arendszer "felrobbantotta" a budapesti Központi Szemináriumot, a kispapok többségét kizárták az intézetből. Megkezdődött az erőszakos tsz-esítés. "Ávósok, rendőrök, munkásőrök fedezete alatt, a legdurvább terrorral, brutális eszközökkel kényszerítik a gazdákat a tsz-be. Elvették állataikat, felszerelésüket, gépeiket... De hisz nem is a szövetkezeti gondolat volt a fő cél, hanem a falu beszervezése a pártba, és a párton keresztül az istentelen életfelfogásba. S ma a falvakban nincs kedv, öröm. Pár év alatt meghal a falu." A helyi tanácsoknak egyre több egyházi objektumra fájt a foguk. Hét településen törvénytelenül kisajátítottak illetve elvettek a plébániák vagy templomok kertjéből, területeiből. Egyik helyen pereskedésre került a sor, a többi helyeken reménytelennek látszott bármit is tenni. Az egyházügyi előadó továbbra is folyamatosan cenzúrázta a postát, emiatt néha 10-12 nap késéssel lehetett feladni a leveleket. A körlevelek hónapokat késtek, az adventi például karácsonyra jelent meg. 1961 - Februárban meghalt Rogács Ferenc pécsi püspök. "Február 6-ról 7-re virradóan mindenfelé az országban nagy házkutatások, letartóztatások voltak. 90 papról (és sok világiról) beszélnek, akiknél házkutatások voltak. Egyházmegyénkben 12 pap volt kitéve e zaklatásnak. Közülük Tabódy Istvánt 13, Kölley Györgyöt 3 évre ítélték. A többieknél megelégedtek a Gyorskocsi utcai kihallgatással és napokig tartó tortúrákkal." "A letartóztatások utáni napon Kállai Gyula miniszterelnök-helyettes a püspöki kart összehívta a parlamentbe, s élénk szemrehányást tett, hogy a püspökök tudtával és fedezésével folytak a szervezkedések a demokrácia ellen." - Ezután megjelent egy, a püspökkar aláírásával jegyzett körlevél, amely elítélte az állam rendje ellen izgatókat. A főpásztorok közül sokan azt vallották, hogy nem tudnak a körlevél eredetéről. Októberben meghalt Grősz József kalocsai érsek. Halála után a káptalan Bárd János segédpüspököt választotta meg érseki helynökké. Miklós Imre, az ÁEH elnöke új választást követelt, de annak eredményét sem fogadta el. Ekkor ő jelölte ki a választható három békepapot. Így jött létre a "szabad" választás, Bárd püspököt pedig a rendőrség kitiltotta Kalocsáról, és Kerekegyházára internálta. A kinevezett új egyházügyi előadó nem is tárgyalt a püspökkel, hanem mindent az irodában dolgozó békepapokkal beszélt meg. A papi áthelyezési tervhez szükségük volt ugyan a püspöki jóváhagyásra, de ezt követően a főpásztorral való megbeszélés nélkül többször átalakították azt a pesti ÁEH és a békepapok sugallatainak megfelelően. Shvoy püspöknek fájdalmas tapasztalatai voltak a békepapokról: "A háttérben mindig a békepapok szerepelnek, alattomos terveikkel és kétkulacsosságukkal". Az ÁEH mondvacsinált okokkal két lelkipásztort két, illetve három évre eltiltott a papi működéstől. 1962. Megkezdődött a vatikáni zsinat. Magyarországról három püspök vett részt az első ülésszakon, tizenegy főpap nem utazhatott ki Rómába. 1964. Agostino Casaroli,vatikáni rendkívüli megbízott megegyezést írt alá a kormánnyal. Ennek egyik eredménye, hogy a pápa öt új püspököt nevezhet ki, s a kormány tudomásul veszi azt. Ez az első püspökszentelés a kommunizmus hatalomra kerülése óta. Ezzel egyidőben jegyzi fel naplójába: egyházügyi hivatal elnöke "minden levelemre cenzúrázási, és eltávozásom esetén bejelentési kötelezettséget ír elő". Itt zárul Shvoy püspök naplója. 1968-ban halt meg, 89 éves korában. Élete végéig mosolygó, hitet sugárzó egyéniség maradt. Tomka Ferenc
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|