A szegények gondja és a papnevelés

A lazaristák társasága újjáéled

Piliscsabán, a Pázmány egyetemen találkozunk Luciszyn József atyával, a lazarista rend tartományfőnökével. A negyvenhat éves, lengyel származású szerzetes öt esztendeje áll a magyar közösség élén. Piliscsabán a Szent Vince kollégium lelki vezetését látják el a lazaristák, akik egyúttal a bölcsészettudományi kar egyetemi lelkészei. De találkozhatunk velük Budapesten is, ahol noviciátusuk és teológiájuk működik, Szobon pedig gimnáziumot tartanak fönn. Piliscsaba a lazaristák ősi helyének tekinthető: 1898-ban itt jött létre az első magyar népmissziós házuk. Napjainkban 51 tartományban, 508 házban 4100-an élnek és szolgálnak az öt világrészben.

Az egykori piliscsabai népmissziós ház...

Történetük közel négyszáz éve kezdődött: Páli Szent Vince 1625-ben írta alá néhány társával a kongregáció alapítási okmányát. Célja az volt, hogy az evangélium szellemében adjon választ kora iszonyatos szegénységére. Szerzetestársaival és az irgalmas nővérekkel együtt küzdött a nyomor, a szegénység és a hitetlenség ellen. Páli Szent Vince jelszava ez volt: az evangéliumot hirdetni a szegényeknek.

...ma a Szent Vince Egyetemi Kollégium

Magyar földre a török kiűzése után a lengyel csapatokkal érkeztek az első lazaristák, akik társaságuk nevét alapító házukról kapták, amely Szent Lázár nevét viselte. Hazánkban Mária Terézia idején Nagyszombatban telepedtek meg. Utána Vácott a szeminárium vezetését vállalták. Ez a feladat illeszkedett a lazaristák céljaihoz, ugyanis Páli Szent Vince a szegények körében hirdetett evangéliumi munka mellett a papság képzését és tanítását tekintette a társaság alapvető küldetésének. Akkoriban még nem jöttek létre a mai értelemben vett szemináriumok, és sokakat egyetemi teológiai tanulmányok után szenteltek pappá, ami azzal a következménnyel járt, hogy hiányzott belőlük a lelki elmélyedés.

Luciszyn József, a lengyel származású tartományfőnök

II. József föloszlatta a lazaristák népmissziós házait, s a társaság magyarországi újjáéledésére egészen 1898-ig kellett várni, amikor Piliscsabán a Habsburgok emeletes - ma is látható, a lazarista kollégiumnak helyet adó - vadászkastélyukat adományozták a közösségnek, majd kis kápolnát is építtettek a ház mellé, hogy a szerzetesek ott imádkozzanak a családért, annak egyik fiatalon elhunyt tagjáért...

Szőke Sándor atya az új nemzedék tagja

A Monarchia idején a tartomány központja Grazban volt. A hazai lazaristák önálló tartománnyá csak 1926-ban váltak. A magyar tartomány életében - mondja Lucyszyn József atya - ez volt a fölvirágzás időszaka.

Kunay Viktor a szlovák rendtartományból érkezett

- Elődeink Szobon megvásárolták báró Lutzenbacher kastélyát, ahol berendezték a teológiát. A harmincas években a magyar testvérek szoros kapcsolatokat ápoltak a kínai lazaristákkal, és sokan utaztak misszióba a Távol-Keletre. Az utolsó, Kínában szolgált magyar lazarista, Csorba Sándor a közelmúltban, 2002 októberében halt meg Tajvanon.

Cseszko, kínai rendtárs látogatása Szobon (1930-as évekbeli felvétel)

A lazaristák Piliscsaba után Budapesten is megtelepedtek, a Ménesi úton ma is áll épületük, de jelen voltak Csornán, Szegeden, Nagyváradon. Időközben számos egyházmegyés pap lépett be a társaságba.

Lazarista szerzetesek Páli Szent Vince ünnepén, a feloszlatás idején

- Hogyan fogalmazhatnánk meg a lazaristák küldetését?

- A szegények körében az evangélium hirdetéséről már ejtettünk szót - kezdi József atya, aki meglepően jól beszél magyarul, s némi büszkeséggel mondja, hogy már lelkigyakorlatot is tartott nyelvünkön. - Amikor Páli Szent Vince megalapította a rendet Franciaországban, a papok nyolcvan százaléka Párizsban élt. Fölismerte, hogy a szegénység nemcsak anyagi, hanem lelki szegénységet is jelent. S arra gondolt, hogy - elsősorban egyházmegyés lelkipásztorokból - papi közösséget hozzon létre. Erre utal, hogy társaságunk tagjai mindig az egyházmegyés papok öltözékét viselik.

Páli Szent Vince a papság nevelését igen fontosnak tartotta. Társait a szemináriumokba küldte, a lelkipásztor-jelöltek lelki fölkészülésének elmélyítésére. Volt idő, amikor Európa-szerte a szemináriumok többségében lazaristák működtek nevelőkként.

A lazaristák szívesen említik magukat a vincés család tagjának. József atya ezzel kapcsolatban mondja:

- A vincés családba több közösséget sorolhatunk. A lazaristák és az irgalmas nővérek mellett létrejött a Nemzetközi Karitatív Társaság, illetve az Ozanam Frigyes Társaság. Ozanam Frigyes a párizsi Sorbonne egyetem tanára volt, aki világiakból alakított társaságot azzal a céllal, hogy Szent Vince szellemisége szerint éljenek. Lényegesnek tartotta, hogy azok, akik szegényekkel kívánnak dolgozni, előbb lelkiekben erősödjenek meg, hiszen csak így képesek adakozó szeretettel fordulni másokhoz. Ezért a társaság tagjainak belső élete a karthauziakéhoz legyen hasonló. A vincés családhoz tartozik még a Csodás Érem Társulat. Laboure Katalin irgalmas nővér alapította ezt a társulatot, a Párizsban látott jelenés után. Végül a vincés család tagja a Máriás Ifjúsági Mozgalom. Magyarországon a Szatmári Irgalmasnővérek is a vincés család szelleme szerint élnek és dolgoznak.

- A lazaristák milyen regulát követnek?

- Szent Vince adott szabályzatot társainak és követőinek.

- Mennyiben különbözik ez más reguláktól??

- Szent Vince gyakorlati ember volt. A női rendek ekkoriban szigorú kontemplatív életet éltek. Páli Szent Vince azt mondotta: ha a nővérek szegényekkel dolgoznak, nem lehet bezárni őket a kolostorba. Háromszázötven éve ez nagy újításnak számított. Az irgalmas nővérek évente egyszer, március 25-én újra és újra fogadalmat tesznek, aki pedig nem tudja tovább vállalni küldetését, eltávozhat a rendből.

A szegénység fogalma ma is mást és mást jelent országonként. Gondoljunk csak a magyarországi és ukrajnai vagy az ausztriai, illetve dél-amerikai gazdasági viszonyokra. A lazaristák minden korban és minden társadalomban az idők jeleit akarják megérteni, s annak megfelelően munkálkodni.

A magyar lazaristák a kommunizmus évtizedei után - ami korábban nem volt hagyomány náluk -, az idők jeleinek megfelelően létrehozták a Szent László Gimnáziumot Szobon, mert fölismerték, hogy korunkban a szegények közé tartoznak a lelkileg, erkölcsileg elhanyagolt, elhagyatott fiatalok.

Piliscsabán, a Szent Vince-házban az első egyetemi kollégium 1997-ben jött létre. Majd elkészült a Clet Szent Ferenc nevét viselő ház (Clet Szent Ferenc Kínában vértanúságot szenvedett lazarista szerzetes volt), az egyetem területén pedig a Marillac Szent Lujza-ház.

A magyar lazarista élet megindulását a lengyel és részben a szlovák tartomány segítette. 1997-ben szentelték fel az első fiatal magyar lazaristát, s lassan megindult a rend újjáéledése. A Szlovákiából érkezett lazarista atya, Kunay Viktor magyar anyanyelvű, s ez sokat segített neki a kezdeti időkben.

A magyar tartományhoz ma tizennyolcan tartoznak. Egyik diakónusuk az olaszországi Piacenzában tanul, ahol a szemináriumot lazaristák vezetik. Így az új lazaristák már kitekinthetnek a világra, s láthatják a mintát: hogyan élnek, dolgoznak másutt a szerzetesek, milyen az igazi lazarista élet.

- Jut-e még erő és figyelem másra is az újjáéledés esztendeiben?

- A szegények segítésében számos világi együtt dolgozik az irgalmas nővérekkel. Budapesten és Miskolcon létrejöttek a Szent Vincés-csoportok, amelyek az Ozanam-mozgalamhoz tartoznak. Ezek a közösségek csöndben, következetesen munkálkodtak a kommunizmus idején is.

- Milyennek kell lennie egy lazarista szerzetesnek?

- Nyitott embernek, aki szívből, őszintén cselekszik. Azután egyszerűség, alázatosság jellemzi. Az a fontos, hogy képesek legyünk önazonosságunkat megmutatni a világnak. Az újjáéledő szerzetesek olykor talán túl sokféle feladatot szeretnének magukra vállalni. Nekünk az alapítótól kapott életet, az őküldetését kell folytatnunk. A rossz eredeti kép mindig jobb, mint a rossz másolat - mondja József atya, utalva arra, hogy a kezdeti nehézségek ellenére is meg kell őrizniük missziós társaságuk alapvető lelki, szellemi és gyakorlati jellegét. - Mi nem azt tekintjük, hogy valaki vallásos-e vagy sem, ha valamilyen szempontból szegény. Minden ember méltóságának megőrzésére törekszünk.

A fiatalok közül rendszeresen jelentkeznek, akik jobban meg szeretnék ismerni a társaság szellemiségét: gimnazisták, egyetemisták, egyházmegyés papok. Tavaly szentelték pappá Szőke Sándor lazarista szerzetest , idén ismét papszentelésre, illetve diakónus szentelésre, örökfogadalom letételére készül a társaság.

Szőke Sándor atya huszonhét éves. 1996-ban érettségizett Nagyváradon, s kezdetben az ottani egyházmegyei szemináriumba készült. Ám útja Dusik Tibor plébános, lazarista segítségével a társaságba vezetett. A fiatalembernek, mint mondja, kezdetben nem volt könnyű a - tiszteletreméltó múltat teremtett - idős atyák társaságában, a régi hagyományok szerint élni, ám mára túljutottak ezen: a hagyomány és újdonság együttesen van jelen a társaság életében.

- A szegénység ma Magyarországon szellemi, lelki ínség is egyúttal. Az egyetemisták körében ez azt jelenti, hogy jelenlétünkkel - aminek következtében bármely hallgató bármikor bekopoghat hozzánk, s mi is keressük az ő társaságukat - a korszellem negatív hatásait igyekszünk ellensúlyozni.

A Felvidékről érkezett Kunay Viktor atyának 1999-ben kezdődött el magyarországi missziós hivatása. Ma Piliscsaba-Klotildliget plébánosa, ugyanakkor bekapcsolódik az ifjúság nevelésébe, az egyetemi lelkészség munkájába, emellett az irgalmas nővérek lelki igazgatója. 1990-ben, a nehéz idők után elsőként lépett be tizenegy társával Csehszlovákiában a lazaristák közé, s 1997-ben szentelték pappá.

Páli Szent Vince a szegények között végzett evangelizáció és a papképzés mellett a népmissziós hivatást tekintette kiemelten fontosnak a társaság életében.

- Miért éppen lazarista szerzetes lett? - kérdem Viktor atyától.

- Páli Szent Vince lelkiségének korszerűsége miatt.

- Hogyan lehetne ezt megfogalmazni??

- A szegénység mindig az adott körülmények között jelentkező szegénységet jelenti, s az evangélium hirdetése, az arról való tanúságtétel maga az örök korszerűség.

Lipinski Mihály atya Lengyelországból érkezett. Budapesten, a társaság szemináriumában fiatalokkal foglalkozik - ma összesen négy novíciusuk és szeminaristájuk van -, de részt vesz az egyetemi lelki életben is.

- A mai fiatalok? - tűnődik. - Jó szándékúak, érdeklődőek, de sok esetben a világ talmi hangossága és színessége a lényegről másfelé irányítja a figyelmüket. Mi az örök irányjelzőt szeretnénk mindig fölmutatni nekik.

Elmer István

Fotó: Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu