Célravezető-e, ami jogos és igazságos?

Bándi Gyula dékán, a katolikus egyetem jogi karáról

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkatársai Kránitz Mihály rektorhelyettes szervezésével az elmúlt év ősze óta járják a katolikus középiskolákat, hogy megismertessék a diákokkal az egyetem életét, a bejutás feltételeit, a katolikus egyetemen végzettek előtt álló lehetőségeket. A programban részt vevő karok - a bölcsészkar, a jog és az információs technológia - képviselői közül a közelmúltban a jogi kar dékánjával, Bándi Gyula professzorral beszélgettünk.

Az egyetem és a jogi kar katolikus szellemiségét nem a felvettek katolikus volta biztosítja, hiszen a jelentkezők elbírálásának kizárólagos szempontja a tudás, a középiskolában, illetve a felvételikor mutatott teljesítmény. Az egyetem nem válogathat, de bátoríthatja a katolikus iskolák diákjait, hogy ide jelentkezzenek, s ha felvételt nyertek, erősítsék a "pázmányos" szellemiséget. A katolikus jogi kar sajátosságait firtató kérdésre Bándi Gyula leszögezi, hogy "a jog ugyanúgy jog itt is, mint másutt". Vannak azonban tárgyak, amelyek terén többletet, egyedit szeretnének adni a diákoknak, részben szakmai szempontok, részben az intézmény katolikus volta alapján. A katolikus egyetem jogi kara sajátos szakmai arculatát mutatja a kötelező tárgyként oktatott kánonjog, illetve az egyetem Kánonjogi Intézetével közösen folytatott tudományos munka. Egy másik tárgy keretében minden hallgató számára kötelező a katolikus hit alapjainak elsajátítása. Ugyancsak többlet az általános jogászképzéshez képest a közgazdaságtan oktatása, amelyet az egyetemen létrehozott kutatóműhely, a Heller Farkas Közgazdaság-tudományi Intézet is szolgál. Erőteljesen megjelenik a képzésben a jogelmélet, a jogfilozófia, valamint olyan sajátos témák, mint a versenyjog és a környezetjog. Ez utóbbival kapcsolatban egy nemzetközi konferenciát terveznek, amelynek célja, hogy világos katolikus álláspontot fogalmazzon meg a környezeti etika terén.

A környezeti kérdésekről, a dékán saját szakterületéről szólva Bándi Gyula fontosnak tartja, hogy elsősorban nem másoktól kell várni, miként sok mást, a környezet megóvását sem. Oldják meg a környezeti gondokat azok, akiknek ez a dolguk - mondják egyesek, miközben hanyagul kiszórják kocsijuk ablakán az üres műanyag palackot. S ugyanígy gondolkodhat a tervező, aki - bár igen hasznos új technológiát sikerült kidolgoznia - nem számol a gyártás során a környezetbe kerülő anyagok károsító hatásával. Igen, sajnos sokan nem tekintik erkölcsi kötelességüknek, hogy a mindennapi életükben és szakmai munkájuk során ne csak a közvetlen céljukra, hanem a teremtett környezetre is figyelemmel legyenek.

A környezetvédelem ügyétől a jogi karhoz visszatérve Bándi Gyula örömmel újságolja, hogy a közelmúltban egy napilap az egyetemi hallgatók közérzetéről szóló cikkben megállapította, hogy az egyetemük épületével legjobban a Pázmány jogi karának hallgatói vannak megelégedve. Bár sok javítani, fejleszteni való van még, ez mindenképpen örvendetes. A dékán a közelmúlt eredményei között könyveli el a "gyönyörű" kari könyvtár létrehozását. Sok nehézséget okoz, hogy a kar épületeit valamikor nem oktatási célra szánták, most éppen az egykori Spartacus épületrész adja a legtöbb feladatot. Ennek teljes felújítására jelenleg nincs lehetőség, de a közeljövőben sportolásra alkalmas tornatermeket adnak itt át a diákok számára.

Iustum, aequum, salutare! - így szól a kar Pázmány Pétertől vett jelmondata, azt sugallva, hogy ami jogos és igazságos, az hasznos, célravezető is egyben. Holott a világban szerzett tapasztalat szerint a jogkövető, erkölcsös magatartás, az igazság keresése sok esetben kudarcra van ítélve. Ugyanakkor a sikeresek, gazdagok nem mindig jeleskednek ezen erények gyakorlásában...

A jog és az erkölcs, az igazságosság és a hasznosság viszonya kapcsán Bándi Gyula arra figyelmeztet, hogy a társadalom nem működhet sem jog, sem erkölcs nélkül. Mint mondja, Magyarországon a rendszerváltás sok szemetet is a felszínre hozott. Ismert kép: a vízbe borított szemét sokáig a nyomdokvízen úszva követi a hajót. Sokáig, de végül mégiscsak a mélybe süllyed, vagy megeszik a sirályok. "Meggyőződésem - mondja a dékán -, hogy bár sok gusztustalanság úszik a felszínen, és vannak kirívó esetek, hosszú távon jólétet csak jogos, méltó és igazságos keretek között lehet teremteni. Feltűnhetnek megvagyonosodott emberek, akik alkalmasint az erkölccsel és a joggal is szemben állva jutottak a gazdagsághoz, de társadalmi felemelkedés csak az erkölcsi szempontok és a jog egymást kiegészítő haladásával lehetséges."

Mitől lesz valaki katolikus szellemiségű és sikeres jogász? - kérdezzük. Bándi Gyula szerint többek között azáltal, hogy nem mond mást az egyik ügyfélnek, mint a másiknak. Hogy tisztességgel, kiváló szakmaisággal dolgozik. Hogy munkája során nem felejtkezik el az elesettekről, hátrányos helyzetűekről, s az értük hozott áldozatvállalástól sem riad vissza. "Nem feltétlenül és nem mindig csak a jog szempontjait kell látnia a jogásznak - mondja -, hanem arra kell figyelnie, hogy a jog hogyan szolgál egy magasabb rendű igazságosságot." A jogot sokféleképpen lehet értelmezni, ha nem így volna, nem volna szükség jogászokra. A katolikus egyetem jogi karán arra a nagy felelősséggel és sok szépséggel járó feladatra készítik fel a hallgatókat, hogy munkájuk során képesek legyenek a jogszerűség és az erkölcsi igazság összhangját megtalálni, s e szellemben szolgálni a társadalmi rendet, egyén és közösség boldogulását.

Szikora József

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu