|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
"Veszekedés" és szabad választások Ahogy közeledik május elseje, EU-csatlakozásunk napja, Robert Schuman (1886-1963) Európáért című kötetét olvasgatom - immár ki tudja, hányadszor. A boldoggá avatás felé haladó nagy francia politikus, az európai közösség atyja, negyven évig vett részt a francia parlament munkájában. Egyesek talán úgy mondanák: "veszekedett". Valójában egy demokratikus parlamenti rendszerben vitázott, küzdött a különböző törekvésű pártokhoz tartozó, választott képviselők parlamentjében. A demokratikus parlament nem a szocializmusban kitenyésztett "Hazafias Népfronthoz" hasonlóan jön létre (úgy, hogy a politikusok összeülnek és megosztoznak a képviselői helyeken), hanem úgy, hogy a választópolgárok - megismerve az egyes pártok és jelöltek szándékait - az egyikre, a másikra vagy éppen a harmadikra szavaznak. A demokrácia legegyszerűbb meghatározása ugyanis Schuman szerint így hangzik: "A nép szolgálatában áll, és annak egyetértésével működik." A nép pedig éppen a választások alkalmával fejezi ki egyik vagy másik párttal és jelölttel az egyetértését. "A demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét!" - olvasom. "A demokrácia eszmeileg és időrendben szorosan kötődik a kereszténységhez." Ezért természetes, hogy a pápák - XII. Piusztól II. János Pálig - nem szűnnek meg hirdetni a keresztények demokrácia iránti elkötelezettségét. Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni. Nem a politikai viták, a különböző programok teremtenek békétlenséget a társadalomban, hanem a durva, hazug szólamok, a tisztességtelen hangnem, a korrupció. Ezek ellen kell küzdeni, nem pedig a szabad választás, a demokratikus eszközök alkalmazása ellen! Schuman keményen fogalmaz: "Semmi sem könnyebb a politikai hamiskártyások számára, mint hogy az alapjában helyes alapelvek eltorzítása révén illúziókat keltsenek, és semmi sem olyan romboló, mint amikor a helyes alapelveket rosszul alkalmazzák..." És mi volt a véleménye Schumannak az európai választásokról? "Szükséges, hogy a nép (az európai népek) külön e célból megválasztott képviselői (az Európai Parlament tagjai) révén figyelemmel kísérhesse és segíthesse az (EU-)intézmények fejlődését. Szükséges tehát a közvetlen általános választójog alapján keríteni sort a közösségi parlament tagjainak a megválasztására." Rosdy Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|