Ütközés helyett közlekedést...!

Konferencia az emberek közötti összhangért

A magyar fiatalok által alapított Oriens Egyesület és a Magyarországi Arab Közösség Egyesülete szervezésében Civilizációk összefogása vagy öszszecsapása címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak február 19-20-án a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében.

Mai, konfliktusokkal terhelt világunkban a neves külföldi és hazai résztvevők - mint azt többen hangsúlyozták - nem kívánták magukra vállalni a politikusok, a gazdasági szakemberek, a törvényalkotók, a diplomaták felelősségét a feszültségek tisztázásában. Tudományos módon, az értelmes párbeszéd, az összefogás, a nézetek tisztázása révén szerettek volna hozzájárulni a három különböző kultúrkörhöz tartozó, egyistenhívő vallást követő népek kapcsolatainak erősítéséhez.

Magyarországon az utóbbi években már több helyen - a Szent István-szakkolégiumban, a piliscsabai Szent Vince-kollégiumban, az ELTE-n, Lakiteleken - szerveztek olyan, a közel-keleti, az észak-afrikai térség és hazánk kapcsolataival foglalkozó előadásokat, amelyek az emberek érdeklődését az iszlám felé fordították. Azáltal, hogy Magyarország teret ad az ilyen konferenciáknak, a civilizációk és a vallások közötti párbeszéd egyik világközpontjává válhat - hangsúlyozta megnyitó beszédében Hussein Moussawi, Libanon magyarországi nagykövete. Hazáját II. János Pál pápa "laboratóriumnak" nevezte, mert gyakorlati példáját adja annak, hogy a nagyjából fele-fele arányú keresztény és muzulmán lakosság a párbeszéd segítségével miként tud békés együttműködésben élni.

A különböző népek, vallások és kultúrák közötti békés egymás mellett élésre az előadók közül többen is példákkal szolgáltak. Pereszlényi Zoltán volt nagykövet és helyettes külügyi államtitkár - aki diplomataként hosszú éveken át képviselte hazánkat arab országokban - megemlítette, hogy az arab-izraeli háborúk idején Kairóban, de más arab országok nagyvárosaiban is háborítatlanul működtek a zsinagógák. Ha a népek nem rekesztik ki egymást, nem ellenségei egymásnak, akkor csak kívülről szított konfliktusról lehet szó! Arról, hogy a különböző érdekek mentén hogyan lehet politikai, gazdasági előnyökhöz jutni.

Az értékek és érdekek konfliktusára utalt hozzászólásában Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke is. Szent Ágostont idézte, aki 399-ben arról panaszkodott, hogy az emberek elmennek egymást mellett anélkül, hogy felismernék a másik valódi értékeit. Ma a XXI. század emberének is egyik legnagyobb problémája - amely erkölcsi kérdés is -, hogy nem a valódi értékek közel azonos megítélése, hanem az érdekek pillanatnyi egybeesése az együttműködés alapja.

A háború mindig emberek közötti konfliktus - hangsúlyozta előadásában Tálas Péter, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója -, talán csak a felelősséget próbáljuk elhárítani magunktól, amikor civilizációk összecsapásáról beszélünk.

A politikai érdek különbözik a vallástól, a hagyománytól. Ami Közel-Keleten történik az nemcsak az ott élő népek ellen, hanem bármely ember szellemisége ellen folyik - állapította meg Mohammed Abu-Leila az egyiptomi Al-Azhar Egyetem professzora, aki hat libanoni egyetemi tanárral együtt szintén részt vett a konferencián. A Korán többek között arra tanít, hogy tiszteljük egymást, a különböző vallást követő embereket. Az igazság útja olyan széles, hogy bárki, aki komolyan veszi a célt, elfér rajta.

Ami neked nem kívánatos, ne tedd a felebarátodnak - fogalmazta meg a tanítást idézve a zsidóság lényegét hozzászólásában Raj Tamás főrabbi. Három olyan területet említett, ahol hazánkban a zsidóknak és a keresztényeknek együtt kellene működniük. Az egyik, a közös ősi forrás, a héber Biblia tanulmányozása, amelynek segítségével jobban megérthetjük egymás gondolatait, bibliamagyarázatát, s magát a Szentírást is. Figyelnünk kellene ezenkívül az egymásról szót ejtő tankönyvek, hittankönyvek szövegére, s közös feladatunk kellene legyen a - különösen vidéken található - zsidó emlékek megőrzése, karbantartása, mert a zsidó emberek is sokat tettek ezért az országért. Ne legyünk restek felemelni szavunkat, ha zsidóellenességet tapasztalunk, mert a gonosz mindig a jóra való restséggel kezdi munkáját.

A világ csak akkor ér valamit, ha javítható - vallja 2 milliárd 13 millió keresztény a földkerekségen - idézte Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A keresztények egy üzenetet képviselnek, aki maga Jézus Krisztus - őt vallják életük útmutatásának. Azt vallják, hogy ennek a világnak a hibáit nem megtorolni, hanem kiengesztelni kell. A vallásos emberek mindig jelentős szerepet vállaltak a nagy világégések utáni megújulási folyamatban.

A konferenciát megnyitó előadások után a különböző szakterületek képviselői fejtették ki véleményüket a kultúra, a vallás, a tudomány a gazdaság, a társadalom aktuális kérdéseiről, s az ember mindenkori szerepéről a világ alakításában. Hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, hogy segítségével megtaláljuk és kiemeljük azokat a közös igazságokat, amelyek összekötnek bennünket, s amelyekre korunk emberének a legnagyobb szüksége van. Ez pedig a szeretet és az erkölcs.

Cser István

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu