Uj Ember

2003.07.20
LIX. évf. 29. (2867.)

Július 25.
Szent Jakab apostol
ünnepe

Főoldal
Címlap
Krisztusra hagyatkozva
A Szociális Testvérek Társasága megnyitotta káptalanját
Tájoló: konferencia az ifjúságért
Cél a hiányzó "vezetői középszint" kiépítése, bátorítása
Biztató tanúságtételek - és közömbösség...
Az egyház Európában
Nyári komolyság
Lelkiség
A szeretet előbbre való
Szentírás-magyarázat
Mi fontosabb mindennél?
Homíliavázlat
Az évközi vasárnapok prefációi
LITURGIA
Fontos útjelző
Harmincöt éves a Humanae vitae enciklika
A hét liturgiája
B év
Katolikus szemmel
A beszéd híd ember és ember között...
A privatizáció sehol sem vált be
Az egészségügy nem gazdasági ágazat
Egy jegyzetíró füzetéből
1.
Kátyúk
Életbölcsesség
Élő egyház
"A legegyszerűbb út az üzenethez"
Sérült fiatalok tábora Vizsolyban
Ötvenéves a székesfehérvári papi otthon
Gyémántmise Nyergesújfalun
Szalézi ifjúsági vezetőképző
A Hősök Napja Vértesacsán
Élő egyház
Gyógyító bíráskodás
Bíborosok az "új feminizmusról"
Fórum
Megmenteni és közkinccsé tenni!
Könyvespolcra
Ikonográfia és kultusztörténet
Az Olvasó írja
Slachta Margit segítsége...
Fórum
Felfedezőúton a Délvidéken
"Itt élj - magyarnak megmaradva!"
Fórum
KITEKINTŐ
A vallási relativizmus ellen
Szépség és hit egysége
A kárpát-medencei fiatalokért
A Rákóczi Alapítvány mozgótábora
Batthyány-oltár Felsőörsön
Lengyel-ukrán megemlékezés
Fórum
Egy szerzetesi hivatás kibontakozása a diktatúra alatt
A jelenlét szolgálata
Ifjúság
Philip Egerszalókon
Az ismert közéleti személyiség vall hitről, emberi tartásról
Hrutka Csíksomlyón
Rejtvény
Tizenkét év felettieknek
Kultúra
Lengyelországból Lengyelországba
Rákóczi- és kuruc emlékhelyek Európában (VIII.)
Mesterség és ihlet
Színvázlatok Bihari Puhl Levente festőművészről
Szavak az éjszakából
A bizalom imái
Háromszáz éve született Amade László
Fórum
Utazás a bölcsesség felé
Villány: a felfokozott magyar mediterrán
Mozaik
A Királydombtól a Hármasoltárig
A pirregő madár

 

Mesterség és ihlet

Színvázlatok Bihari Puhl Levente festőművészről

A művész két évvel ezelőtt kiadott albumában különleges szépségű olajfestmények sorakoznak: részletgazdagon kidolgozott tájképek, klasszikus csendéletek, beszédes portrék, impresszionista életképek, szimbólumokból, hangulatokból építkező, látványos szürreális alkotások. Egy színes egyéniség parttalan fantáziájának lenyomatai. A már negyed évszázada alkotó festő találkozásunkkor képekről, hitről, a pálya nehézségeiről és terveiről beszélt...

Indulás

Azt hiszem, alapvetően minden művész őstehetség. Én is a magam erejéből lettem festő. Gyermekként inkább természettudományos érdeklődésű voltam, de már akkor szerettem rajzolni. A festészethez az indító erőt Salvador Dalí - a keresztre feszített Krisztust ábrázoló - Corpus Hypercubicus című festménye adta. Dalí nem is példaképemmé, sokkal inkább mesteremmé vált. Ő azokat a klasszikus értékeket hozta vissza a festészetbe, amelyeket az absztrakt művészek időközben tönkretettek. Egy barátom egyszer azt mondta: nem az a nagy művész, akinek ihlete van, hanem az, aki másokat megihlet. Nos, Dalít ezért is tartom az egyik legnagyobb festőnek, mert inspirálóan hat. A festészetben én ugyancsak a klasszikus értékeket kerestem: kidolgozottságot, mesterségbeli tudást, valamint a vallás, a hit momentumait. Dalí előbb említett képében mindezt magtaláltam. Kezdetben képzőművészeti körökbe jártam, hogy meg tudjak élni, megbízásokat teljesítettem, "futószalag-munkákat" vállaltam, amelyek nem adtak alkalmat az önkifejezésre. E tíz év alatt viszont óriási rutinra tettem szert, Siófokon pedig berendezhettem a műtermemet.


Megtérés

Egyik pillanatról a másikra történt, 1982-ben. Előtte mélyponton voltam, szembesültem azzal, hogy szeretnék jó lenni, de nem tudtam, hogyan. Egy mélyen hívő barátomnak köszönhetően tértem meg, aki hitelesen közvetítette számomra Jézust. Gyakran meglátogattam őket. Családja igazi "mintacsalád" volt, ahová mindig jó volt menni. Közvetlenül sohasem beszéltek Istenről, de a szeretet valahogy átlengte őket. A barátom egyszer azt mondta: Jézus, Isten fia él, és szeret téged. Ez a mondat akkor olyan nagy hatással volt rám, hogy úgy éreztem, minden addigi bajom, problémám szertefoszlik. Mindez a festészetemet is döntően befolyásolta. Ahogy a világ, úgy a tehetség is Istentől van, és ez igazi értelmet ad az alkotásnak.

Az ihlet forrása Isten szeretete

A Biblia Isten szeretetét, teremtő munkáját közvetíti. Erről tanúskodik az Isten képmására teremtett ember is, akkor is, ha erről sokszor nem akar tudomást venni. Amikor egy modellről portrét készítek, akkor ebből az istenképűségből indulok ki: meglátni és láttatni valamit.


Földes út Nyim határában

Amit a "mai művészek" elrontottak

Minden ember lelke alapvetően "ugyanarról" szól, hiszen egy a Teremtőnk, ezért a deformitás, az anarchia egy idő után óhatatlanul csődöt mond. Látjuk, a kiállítótermek ma jórészt üresek... Ennek oka nem pusztán a megjelenített témákban keresendő. Mára oda jutottunk, hogy valakiből előbb lesz művész, mint mester. Az építészetben ezt a "merészséget" nem tudják elkövetni, mert ha egy építész nélkülözi a mesterségbeli tudást, akkor az épülete öszszeomlik. A festészetnek, illetve a képzőművészetnek ilyen értelemben nincs "rizikója", bárki művésznek tarthatja magát. Nem hiszek abban, hogy valaki megtanulja a mesterséget (amit amúgy életünk végéig tanulni kell), nekiáll az absztrakt művészetre hivatkozva "gyerekrajzokat" készíteni, és ebben aztán kitart élete végéig.

Stílus, technika

Egyesek azt mondják, hogy a képeimnek nincs sajátos stílusa, nincs kiforrott közlési formám, jóllehet csak a felületes szemlélők állíthatják, hogy nem vagyok "felismerhető". Valóban, rám nem jellemző, hogy sorozatképeket készítek. Az ember színes; sivár művész az, aki megelégszik azzal, hogy egész életében egy jól begyakorolt sémát kövessen. Képeim mind mások, és legalább ötféle irányzat, "modor" tükröződik rajtuk. Csak olajjal festek, vászonra, gránitra, márványra, rézre vagy fatáblára, aszerint, hogy a téma mit kíván. Nálam a keret is a kép szerves része, amelyet sokszor ismerőseimmel, barátaimmal készíttetek.

Tervek

Művészi felkészültségemmel, mesterségbeli tudásom ismeretével most ott tartok, hogy fel kell építenem az imázsomat, melyet reményem szerint a Levy "márkanév" fémjelez majd. Nem törvényszerű az, hogy egy művészt csak a halála után ismerjenek el. Dalí is megteremtette a megfelelő tiszteletet a művei iránt. Nekem is ez az elsődleges célom. A festészetem eredménye nem "tömegcikk", megismertetéséhez meg kell találnom a megfelelő publicitást. Az elmúlt tíz esztendőben csaknem nyolcvan kiállításom volt országszerte. A jövő év végén szeretnék Budapesten létrehozni egy nagyszabású tárlatot, amely igazi "attrakció" lehetne. Ehhez keresek megfelelő termet. Minden festményhez hangulatot erősítő fények és zenék kapcsolódnának, melyek asszociációkat keltve, érzelmeket indítva segítenék a kiállítás látogatóinak elmélyülését.

Pallós Tamás

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu