|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Mesterség és ihlet Színvázlatok Bihari Puhl Levente festőművészről A művész két évvel ezelőtt kiadott albumában különleges szépségű olajfestmények sorakoznak: részletgazdagon kidolgozott tájképek, klasszikus csendéletek, beszédes portrék, impresszionista életképek, szimbólumokból, hangulatokból építkező, látványos szürreális alkotások. Egy színes egyéniség parttalan fantáziájának lenyomatai. A már negyed évszázada alkotó festő találkozásunkkor képekről, hitről, a pálya nehézségeiről és terveiről beszélt... Indulás Azt hiszem, alapvetően minden művész őstehetség. Én is a magam erejéből lettem festő. Gyermekként inkább természettudományos érdeklődésű voltam, de már akkor szerettem rajzolni. A festészethez az indító erőt Salvador Dalí - a keresztre feszített Krisztust ábrázoló - Corpus Hypercubicus című festménye adta. Dalí nem is példaképemmé, sokkal inkább mesteremmé vált. Ő azokat a klasszikus értékeket hozta vissza a festészetbe, amelyeket az absztrakt művészek időközben tönkretettek. Egy barátom egyszer azt mondta: nem az a nagy művész, akinek ihlete van, hanem az, aki másokat megihlet. Nos, Dalít ezért is tartom az egyik legnagyobb festőnek, mert inspirálóan hat. A festészetben én ugyancsak a klasszikus értékeket kerestem: kidolgozottságot, mesterségbeli tudást, valamint a vallás, a hit momentumait. Dalí előbb említett képében mindezt magtaláltam. Kezdetben képzőművészeti körökbe jártam, hogy meg tudjak élni, megbízásokat teljesítettem, "futószalag-munkákat" vállaltam, amelyek nem adtak alkalmat az önkifejezésre. E tíz év alatt viszont óriási rutinra tettem szert, Siófokon pedig berendezhettem a műtermemet. Megtérés Egyik pillanatról a másikra történt, 1982-ben. Előtte mélyponton voltam, szembesültem azzal, hogy szeretnék jó lenni, de nem tudtam, hogyan. Egy mélyen hívő barátomnak köszönhetően tértem meg, aki hitelesen közvetítette számomra Jézust. Gyakran meglátogattam őket. Családja igazi "mintacsalád" volt, ahová mindig jó volt menni. Közvetlenül sohasem beszéltek Istenről, de a szeretet valahogy átlengte őket. A barátom egyszer azt mondta: Jézus, Isten fia él, és szeret téged. Ez a mondat akkor olyan nagy hatással volt rám, hogy úgy éreztem, minden addigi bajom, problémám szertefoszlik. Mindez a festészetemet is döntően befolyásolta. Ahogy a világ, úgy a tehetség is Istentől van, és ez igazi értelmet ad az alkotásnak. Az ihlet forrása Isten szeretete A Biblia Isten szeretetét, teremtő munkáját közvetíti. Erről tanúskodik az Isten képmására teremtett ember is, akkor is, ha erről sokszor nem akar tudomást venni. Amikor egy modellről portrét készítek, akkor ebből az istenképűségből indulok ki: meglátni és láttatni valamit.
Amit a "mai művészek" elrontottak Minden ember lelke alapvetően "ugyanarról" szól, hiszen egy a Teremtőnk, ezért a deformitás, az anarchia egy idő után óhatatlanul csődöt mond. Látjuk, a kiállítótermek ma jórészt üresek... Ennek oka nem pusztán a megjelenített témákban keresendő. Mára oda jutottunk, hogy valakiből előbb lesz művész, mint mester. Az építészetben ezt a "merészséget" nem tudják elkövetni, mert ha egy építész nélkülözi a mesterségbeli tudást, akkor az épülete öszszeomlik. A festészetnek, illetve a képzőművészetnek ilyen értelemben nincs "rizikója", bárki művésznek tarthatja magát. Nem hiszek abban, hogy valaki megtanulja a mesterséget (amit amúgy életünk végéig tanulni kell), nekiáll az absztrakt művészetre hivatkozva "gyerekrajzokat" készíteni, és ebben aztán kitart élete végéig. Stílus, technika Egyesek azt mondják, hogy a képeimnek nincs sajátos stílusa, nincs kiforrott közlési formám, jóllehet csak a felületes szemlélők állíthatják, hogy nem vagyok "felismerhető". Valóban, rám nem jellemző, hogy sorozatképeket készítek. Az ember színes; sivár művész az, aki megelégszik azzal, hogy egész életében egy jól begyakorolt sémát kövessen. Képeim mind mások, és legalább ötféle irányzat, "modor" tükröződik rajtuk. Csak olajjal festek, vászonra, gránitra, márványra, rézre vagy fatáblára, aszerint, hogy a téma mit kíván. Nálam a keret is a kép szerves része, amelyet sokszor ismerőseimmel, barátaimmal készíttetek. Tervek Művészi felkészültségemmel, mesterségbeli tudásom ismeretével most ott tartok, hogy fel kell építenem az imázsomat, melyet reményem szerint a Levy "márkanév" fémjelez majd. Nem törvényszerű az, hogy egy művészt csak a halála után ismerjenek el. Dalí is megteremtette a megfelelő tiszteletet a művei iránt. Nekem is ez az elsődleges célom. A festészetem eredménye nem "tömegcikk", megismertetéséhez meg kell találnom a megfelelő publicitást. Az elmúlt tíz esztendőben csaknem nyolcvan kiállításom volt országszerte. A jövő év végén szeretnék Budapesten létrehozni egy nagyszabású tárlatot, amely igazi "attrakció" lehetne. Ehhez keresek megfelelő termet. Minden festményhez hangulatot erősítő fények és zenék kapcsolódnának, melyek asszociációkat keltve, érzelmeket indítva segítenék a kiállítás látogatóinak elmélyülését. Pallós Tamás
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|