|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Gyógyító bíráskodás Az Új Ember június 29-ei számában beszámolt arról, hogy amikor Erdő Péter érsek Rómában átvette a Szentatyától az érseki palliumot, az oltár melletti sorokból lelkes kis csoport lengette a magyar zászlót. A csoport tagjai többségükben kánonjogászok voltak, akik az új prímás-érsek személyében egykori tanárukat tisztelték meg zarándoklatukkal. Az ünnepet megelőző napon az egykori professzor végigkísérte volt tanítványait a Rota Romana bíróság hivatalaiban. Az intézmény dékánja, Raffaele Funghini szeretettel fogadta a látogatókat, és éppoly lelkesen kalauzolta a kis létszámú csoportot, mintha egy népes delegáció érkezett volna. Sorra nyíltak meg az adminisztráció és az érdemi munka helyiségeinek ajtajai, kezdve az első jegyző irodájával, ahol a beérkező ügyeket, keresetleveleket iktatják, az irattárazás helyszínein keresztül a tanácsteremig. A Rota Romana az Apostoli Szentszék fellebbviteli bírósága, amely másodfokon ítélkezik azokban az ügyekben, amelyeket az elsőfokú egyházi bíróságok ítélete után törvényes fellebbezéssel az egyház legfőbb hatóságához terjesztettek fel. Az Egyházi Törvénykönyv szerint a Rota Romanának vannak fenntartva a püspökök egyházi peres ügyei, a főapátok és legfőbb szerzetes elöljárók, valamint az egyházmegyék ügyei. A fellebbviteli bíróság jelenlegi működési szabályzatát 1994 áprilisában hagyta jóvá II. János Pál pápa. A "Rota" elnevezés feltehetően egy kör alakú helyiségből ered, ahol az ügyhallgatók (auditores) összegyűltek az ügyek megtárgyalására. Jelenleg 28 ügyhallgató prelátus tagja van a bíróságnak, akik a dékán vezetésével hangolják össze tevékenységüket. A "Rota" név utalhat az ügyek forgószerű elosztására is. A perek tárgyalását végző háromtagú bíróság kijelölése mondhatni sorszám alapján történik, mindig egy taggal tovább haladva. A "sorszámot" pedig kinevezésük időpontja szerint kapják a bírák. Funghini atya tájékoztatása szerint tartalmukat tekintve a Rotára kerülő ügyek többsége az egyházi házasságok érvénytelenségének kimondásával foglalkozik. Sokszor nehéz feladattal kell a bíráknak megküzdeniük, főleg olyan ügyekben, amelyeknek polgári jogi hatásai is vannak: például gyermektartási összeget kell megállapítaniuk. Szemmel látható, hogy példásan rendezett, katonásan működő intézményben jár a látogató, ahol egymást kiegészítve működnek a régi korok kézzel írott iktatási módszerei és korunk számítógépes eszközei. A korszerű és gyors távközlési eszközöket azonban - diszkrét ügykezelés követelményei miatt - ritkábban lehet igénybe venni. Mintaértékű hivatal, amely látszólag bürokratikus gépezetként működik. De mindez mégsem egy lélektelen vagy személytelen jogi apparátus. Célja nem más, mint a lelkek és emberi közösségek, az egyház sebeinek gyógyítása - ugyanúgy, mint magának a Törvénykönyv egészének - az üdvösség szolgálata. E sorok írója húsz évvel ezelőtti kánonjogtanárának, jelenlegi főpásztorának vezetésével esztergomi kispapként azt a nemes feladatot kapta, hogy a Kódex első magyar fordítását stencilen sokszorosíthatta. Most pedig hálát ad a gondviselésnek, hogy az Egyházi Törvénykönyv kihirdetésének és hatályba lépésének huszadik évfordulóján egykori mestere vezetésével bepillantást nyerhetett a fent bemutatott fontos intézmény életébe. Szederkényi Károly
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|