A privatizáció sehol sem vált be

Az egészségügy nem gazdasági ágazat

Az egyház történelme során mindig igen nagy figyelmet fordított a betegek gyógyítására, ápolására és gondozására, a legelesettebbek szolgálatára, hiszen Isten saját képmására teremtette az embert. A betegek ellátása évszázadokon keresztül szinte kizárólag egyházi intézményekben történt. Az egyház ma is megkülönböztetett figyelmet szentel a betegeknek és egészségügyi ellátásuknak.

A jubileumi szentévben, 2000-ben ebben a szellemben rendezte meg a Vatikánban XIV. nemzetközi konferenciáját az egészségügy és a gazdaság viszonyáról az Egészségügy Pápai Tanácsa. A konferencia a lehető legmagasabb szintű találkozó volt egészségügyi miniszterek, egyetemi tanárok, főpapok, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a világvallások képviselői között. Az akkor megvitatott kérdések különösen időszerűek napjainkban Magyarországon, amikor a kórházak privatizációját tervezik.

Az előadók hangsúlyozták, hogy az egészségügyi ellátásnak igazságosnak, mindenki számára elérhetőnek kell lennie. Ezzel szemben ma számos helyen az egészségügyet a kettéosztottság jellemzi: a gazdagok magas szintű ellátása ellentétben van a szegények elégtelen vagy gyakran nem is létező ellátásával. Ez éles ellentétben áll a keresztény erkölcsi felfogással, hisz Isten teremtett javai miden rászoruló igényeit kell hogy szolgálják.

A WHO elfogadhatatlannak tartja, ha a kormányok másra - például a privatizált egészségügyre - kívánják áthárítani az egészségügy ellátását, mert ennek az lesz az eredménye, hogy a tehetőseknek kiemelt ellátást biztosít, miközben a társadalom széles rétegei ellátatlanok maradnak. Azt a munkát, amelyet nem fizetnek meg kellően, a társadalom értéktelennek minősíti. Így válhat értéktelenné az orvos és munkája, ha a bére alacsony. A beteg ember, az emberi élet és egészség nem gazdasági termék, értéke pénzben ki nem fizethető, hiszen egyszeri és megismételhetetlen, Isten ajándéka.

Az orvosi és egészségügyi tevékenység nemcsak foglalkozás, hanem minőségileg több ennél: hivatás és küldetés, melynek célja az élet megőrzése, jobbá tétele, szolgálata és továbbadása. Ez nemcsak az orvosokra, nővérekre, hanem az egészségügyben dolgozó gazdasági és műszaki szakemberekre is vonatkozik. Az egészségügyi ellátás nem csupán biológiai szintű: ha a betegség gyógyítható, gyógyítson, ha nem gyógyítható, kezeljen - mindig próbálja enyhíteni a fájdalmat, a szenvedést, és mindig nyújtson vigaszt. A mai "modern szemlélet" elsősorban a gyógyításra irányul, az ápolás és gondozás iránt kisebb az érdeklődés, a vigasznyújtással és együttérzéssel a pénzügyi szemlélet nem tud mit kezdeni. A túlzott teljesítményfinanszírozás a teljesítmény hajszolására ösztönöz, miközben az ellátás elembertelenedhet, és a betegek lelki igényeit nem elégítik ki.

II. János Pál pápa beszédeiben rendszeresen hangsúlyozza, hogy minden emberi élet teljes és egyforma tiszteletet érdemel a fogantatástól a halálig. Az egészségügy fejlődésének javait mindenkinek élveznie kell. A közjó előmozdítása elsősorban a kormányok feladata.

Az állam tehát nem hátrálhat ki az egészségügyből. A privatizáció sehol a világon nem oldotta meg az egészségügyi ellátást. Az egészségügyben nem lehet cél a gazdasági haszon. Az egészségügynekminden ember javát szolgáló eszköznek kell lennie. Ez nem képzelhető el másként, csakis úgy, ha mindenkiben, így a legszegényebbekben is Isten képmását tiszteljük és szeretjük.

Hencz Péter

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu