A huszadik század szellemóriásai

Mai írók és gondolkodók című sorozatom eredeti terve szerint most mindenekelőtt Dienes Valéria lelki útját, hitét szeretném megvilágítani saját vallomásai alapján, jórészt kiadatlan önéletrajzi részletek, naplójegyzetek és levelek közlésével" - jelöli meg e rendkívül értékes munka célját Szabó Ferenc SJ, "Vali nénivel" lelki-szellemi testvériségben élő íróbarát, a közölt szövegrészeket mélyen átérzett gondolatokkal, élményekkel kötve össze. A filozófia, a lelki élet mélylélektani átélése, a közös elhivatottság és tanúságtétel, a kor iránti felelősség, az egyetemes látásmód, a hatalmas ívű áttekintés indítja meg csodálatunkat az író-szerkesztő és a bemutatott életmű iránt.

Tékozló a magyar nép, ahogy Illyés Gyula 1961-ben megállapította, "rehabilitálva" Babits Mihályt, Geiger Valéria szekszárdi szomszédját: elherdálja e nagy író szellemi örökségét. Illyést idéztem már Prohászka Ottokár "ébresztésekor" is; de Dienes (Geiger) Valéria, korunk nagy szellemi tanúja életművére is áll ez a megállapítás... Dienes Valéria a húszas évek elején visszatért gyermekkora katolikus hitére, majd Prohászka Ottokárhoz fűződő szellemi-lelki barátsága megerősítette hitében, és egész életére meghatározta lelkiségét, eucharisztikus misztikáját.

Dienes (Geiger) Valéria Bemutatkozás címmel írja: "Honnan kezdjem az életemet? Ugye elölről? Hol van az ťElejeŤ? Ugye Isten örök gondolatában? Tehát honnan jövök? Az Örökkévalóságból. És hová megyek? Az Örökkévalóságba. Mi vagyok tehát? Végtelen." Nevek sorakoznak életének útján: Babits: a gyermekkor, Dienes Pál: a szerelem és házasság, a Galilei-kör, mint első meghatározó szellemi környezet, Bergson, a filozófia mélyáramai, majd Prohászka és Teilhard de Chardin, a teljesedés, a lelki-szellemi nagykorúság útja. "Bergson vált számomra öntudatos filozófiává, az egész lényemet mindenféle eddigi formában éltető filozófia". Szabó Ervin, Jászi Oszkár és a Galilei-kör elfojtotta hitét, s Dienes Pál is ezt az irányt sugallta számára. 1910-11-ben Párizsban Bergson előadásait hallgatta (akit később fordított is). 1923-as megtérését is a párizsi Bergson-kurzusokra vezette viszsza: Bergson a filozófiám fordulópontja volt, és annak lélektani színein át látom ma is a világot. A "bergsoni spiritualizmus" döntő hatást gyakorolt a korszak kiválóságaira, a Maritain házaspárra, Gabriel Marcelre, E. Gilsonra, részben Péguyn keresztül. "Bergson filozófiája és a Duncan házaspár mozdulatművészete ihletésére 1912 és 1919 között alakítja ki orkesztikáját." "Az első három évet - 1908-tól 1912-ig, az 1910-est, valamint 1911-től 1912-ig - Bergson társaságában töltöttem. A másik három - 1924-től 1927-ig - Prohászka püspök barátsága fényesítette meg. Bergsontól a tiszta filozófiát, a gondolat megszólalását kaptam, Prohászkától a gondolat keresztényesítését, a krisztusítást..." "Bergson, majd 1958-tól Teilhard de Chardin életművének tanulmányozása, fordítása, értelmezése során mindig jelen van Prohászka is."

"A filozófusnő tervbe vette a Bergson-Prohászka-Teilhard-kapcsolat feldolgozását. Eszméletcsere című tanulmányában írja Szabó Ferenc, hogy "számos naplójegyzetében... részben már meg is történt ez a "gondolatcsere", amellyel új műfajt teremtett; saját szellemében valósította meg a három gondolkodó "párbeszédét", és mintegy továbbfejlesztette azt. Ez az "újrafölfedezés" napjaink és korunk, sőt, jövőnk új gondolati és cselekvésbeli távlatait nyitja meg, s hatalmas ösztönzést ad a világ, az életünk, a keresztény valóság megújításához, továbbteremtéséhez.

Ennek a csodálatra méltó "háromságnak" negyedik tagjaként látjuk meg Szabó Ferenc munkája nyomán Dienes Valéria iránymutató nagyságát, gondolatrendszerünk megújításának példáját. Vegyük hát kezünkbe ezt a könyvet - és életünket!

(Dienes Valéria Önmagáról. Szerkesztette és az életrajzi bevezetőt írta: Szabó Ferenc. Lektorálta és sajtó alá rendezte: Gyorgyovich Miklós.)

Dékány Endre

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu