Isten szolgáinak szolgája és tizenöt társa

A pápák körében a János után a leggyakoribb név a Gergely. Tizenhatan voltak, és a sorszámozásukban sincs ugrás, ami a gyakori nevű pápák esetében többször előfordul. Négy szent és egy boldog volt köztük, és a Nagy jelzőt kiérdemelt három pápa közül is Gergely az egyik. Többségük az ismertebb pápák közé tartozik. Rájuk emlékezünk például, ha a gregorián zenét, a Gergely-járás szokását, a máig használatos úgynevezett Gergely naptárt vagy a híres Canossa-járást emlegetjük. A történelem tizenhat Gergelye egyenletesen oszlik el a VI. századot követő közel másfél évezredben. Szinte valamennyi századra jutott egy vagy két Gergely, egészen az ezernyolcszázas évekig. Közös még bennük, hogy igen sokat tettek az egyház terjedéséért, a missziók ügyéért, valamint, hogy valamennyien természetes halállal távoztak. Viszonylag sok volt közöttük a szerzetes.

Az egyháztörténelem egyik legkiemelkedőbb alakja, Nagy Szent Gergely az első a Gergelyek között. Rómában született, bencés szerzetes volt. 590-ben választották meg, de ő először álruhában menekülni akart a felelősség elől. 14 évig állt az egyház élén. Terjeszteni kezdte a hitet az angolok és a longobárdok között. Helyreállította a pápaság világi hatalmát, megteremtette a Pápai Állam alapjait. Egyike a négy nagy nyugati egyházatyának (Szent Ambrus, Szent Ágoston és Szent Jeromos mellett). Ő az egyetlen pápa, akinek a szüleit is a szentek között tiszteljük. A hagyomány szerint a Rómát pusztító járvány közbenjárására ért véget, amikor megjelent egy angyal a város egyik erődítménye felett, azóta ezt hívják Angyalvárnak. A pápák címei közül az "Isten szolgáinak szolgája" tőle származik. Az egyházi ének- és imarend rendszerbe foglalója volt, s maga is írt himnuszokat. Róla nevezték el a gregorián éneklést. Sorrendben ő volt a 64. pápa.

Közvetlenül egymás után állt az egyház élén a két következő Gergely, mindkettőjüket a szentek között tiszteli az utókor. II. Gergely Rómában született, a képrombolás korában, 715 és 731 között uralkodott. Válaszul a konstantinápolyi ediktumra, amely megtiltotta a képek tiszteletét, és elrendelte azok elpusztítását, az itáliai provinciák felkeltek III. Leó császár ellen. Uralkodása alatt létesült a pápai kancellária okmánytára. Megerősítette azt az elvet, hogy az egyházi hatalom a világtól független. Az ő idejében kezdett formálódni a pápai állam, amikor a longobárd király "Szent Pétert és Szent Pált", vagyis a pápát megajándékozta Sutri területével. Nagy hittérítő pápa volt. Ő küldte Szent Bonifácot a germánok közé. Liturgikus munkássága is jelentős. Ő vezette be a nagycsütörtök misével való ünneplését. Újjáépíttette Róma városfalait és Montecassinót. Támogatta a szerzetességet. Tetteit lelki jóság vezette, tudott csendesen várni, nyugodtan cselekedni - jegyezték fel róla. Hivatása magaslatán állt.

Szent III. Gergely Szíriában született, Rómában bencés szerzetes lett. 731-ben választották meg, és 741-ben hunyt el. Mivel elődjével azonos neve volt, Gregorius Juniornak nevezték. Erényes és művelt volt. Valamennyi zsoltárt fejből tudta. Sok római templomot tataroztatott. A skandináviai hitterjesztés kezdeményezője volt. Megerősítette a képek tiszteletét, és kiközösítette a képrombolókat. Ő volt az első pápa, aki nem Bizánc, hanem egy nyugati uralkodó, Martell Károly fegyveres segítségét kérte: a longobárdok ellen. Innen származik a francia királyoknak kijáró "legkeresztényibb" jelző. A karitatív adományokat az ő korától nevezik "Péter-fillérek"-nek. Ők a 89. és a 90. pápa.

IV. Gergely Rómában született. Bencés szerzetes, majd bíboros volt. 827 és 844 között uralkodott. Hatalmas sereget szervezett a szaracénok ellen, amely azonban a toszkán herceg vezetése alatt Afrikában ötször is vereséget szenvedett. Az ellenség ezután lerombolta Róma kikötőit, Civitavecchiát és Ostiát, és már Rómát közvetlenül fenyegette. Alexandriából Velencébe menekítette Szent Márk ereklyéit, és megkezdte a velencei Szent Márk-bazilika építését. Elrendelte a Mindenszentek ünnepét. Ő a 101. pápa.

Az első német pápa, V. Gergely (III. Ottó germán uralkodó unokaöccse) megválasztásakor 24 éves volt. 996 és 999 között uralkodott. Első tette volt, hogy nagybátyját császárrá koronázta. Kitartóan küzdött a szimónia ellen. Rövid uralkodását Crescentius pártütő keserítette meg, aki ellenpápát nevezett ki. Menekülnie kellett, de később fegyverrel visszafoglalta Rómát. Ő vezette be a halottakról való megemlékezést az egyházban. Három nyelven is prédikált - franciául, latinul és a római nép nyelvén. Vasárnaponta tizenkét szegényt látott vendégül. Váratlanul, fiatalon hunyt el, ezért gyanakodtak, hogy nem természetes halála volt, de semmi erre utaló jelet nem találtak. A 138. pápa az utókor szerint bölcs és nagylelkű volt.

A pápaság történetének egyik legsajátosabb alakja a római születésű VI. Gergely. 1045-ben választották meg, mikor két másik legálisan megválasztott pápa is élt: nagybátyja, IX. Benedek és III. Szilveszter. A nagybácsi anyagi ellenszolgáltatás fejében adta át neki a trónt. A három pápa egyike sem rendelkezett megfelelő lelki és erkölcsi felkészültséggel. VI. Gergely mindössze másfél évig uralkodott. Rómában megfékezte a garázda elemeket. Magyar vonatkozása, hogy ő erősítette meg Mór csanádi püspököt, s az ő idejében szenvedett vértanúságot Szent Gellért. Az első pápai hadsereg megszervezője. Végül III. Henrik germán uralkodó segítségével mindhármat lemondatták, és új pápát választottak. Száműzöttként, Kölnben halt meg. Ő volt a 148. pápa.

A Gergelyek között a negyedik szent és a negyedik bencés szerzetes, VII. Gergely Toscanában született. A római Szent Pál-bazilika melletti kolostor vezetője volt. Öt pápa szolgálatában eltöltött sok év után 1073-ban választották meg, és 1085-ig vezette az egyházat. A Colosseum közeli Láncos Szent Péter-templomban emelték trónra. Nagy reformátor volt. Reformjai középpontjában az egyházi személyek erkölcsi életének megújítása állt. Döntése értelmében egyedül a pápa egyetemes. Senki nem ítélkezhet felette. Egyedül ő nincs a igazságszolgáltatás alá vetve. A kiközösített IV. Henrik császár egyszerű bűnbánó zarándokként kelt át az Alpokon, hogy a pápa bocsánatát és feloldozását Canossánál kieszközölje. Reformelképzeléseit sikerre vitte, és a középkori társadalmat lelki töltéssel oltotta be. A császárság és a pápaság közötti küzdelem azonban hamarosan kiújult. A pápának menekülnie kellett, és száműzetésben halt meg. Utolsó szavai: "Szerettem az igazságot, gyűlöltem az istentelenséget, azért halok meg száműzetésben." A salernói dómban temették. A történelem egyik legnagyobb politikusi egyházi személyisége volt. 1606-ban avatták szentté. Ő a 157. pápa.

VIII. Gergely névválasztásával azt akarta hangsúlyozni, hogy VII. Gergely reformjait kívánja folytatni. Beneventóban született, Ágoston-rendi szerzetes, majd bíboros kancellár volt. Minden adottsága megvolt, hogy sikeres pápa legyen. 1187-ben Ferrarában történt megválasztása után nyolc héttel, mielőtt Rómába ért volna, meghalt. Ha hosszabb ideig uralkodik, sikerülhetett volna rendezni a pápaság és a császárság közötti viszályt. Segítette a szentföldi keresztényeket. A krónikák szerint túl jó volt erre a világra. A pisai székesegyházban temették el. Ő a 173. pápa.

Szent Ferenc, Szent Antal, Szent Domonkos és portugáliai Szent Erzsébet szentté avatása IX. Gergely nevéhez fűződik. Anagniban született, 1227 és 1241 között uralkodott. Két korábbi pápa, III. Ince és IV. Sándor rokona. Kiközösítette II. Frigyest botrányos élete miatt. (Bancsai István váci püspök próbált közvetíteni a pápa és a császár között.) Ő szervezte meg az inkvizíciót. Sokat tett a kulturális élet fellendüléséért: támogatta az egyetemeket, az ő korában épültek a gótikus katedrálisok, engedélyezte Arisztotelész munkáinak tanulmányozását. Jóváhagyta a klerikusok kötelező napi imádságait tartalmazó gyűjteményt, a breviáriumot. A magyar egyházat bízta meg a kunok és a boszniai bogumilek térítésével. A tatárdúlás idején keresztes hadjáratot hirdetett Magyarország megsegítésére, de váratlan halála meghiúsította tervét. Ő a 178. pápa.

A pápaság történetének második leghosszabb széküresedése után - három év - lépett Szent Péter örökébe Boldog X. Gergely. A bíborosok az utód személyében sehogy sem tudtak megegyezni. Ezért a viterbói városkapitány leszedette a tetőt a palotáról, ahol üléseztek, és csak kenyeret és vizet kaptak a bíborosok, hogy gyorsan döntsenek. Szent Bonaventúra tanácsára választották meg személyét, aki akkor még nem is volt püspök, és Palesztínában tartózkodott. Csak trónra lépése előtt szentelték fel. 1272 és 1276 között uralkodott. Megpróbálta egyesíteni a keleti egyházakat Rómával. Összehívta a XIV. egyetemes zsinatot. Létre is jött az unió Kelet és Nyugat között, de nem bizonyult tartósnak. Módosította a pápaválasztás szabályait: tíz napnál tovább a választás megkezdésével nem kell várni, ott kell a konklávét tartani, ahol az előző pápa elhunyt, és a világtól elzártan, széküresedés alatt a bíborosok nem kaphatnak semmi jövedelmet. A Lateránban temették. Ő a 184. pápa.

Az utolsó avignoni pápát, a francia születésű XI. Gergelyt 1371-ben választották meg. VI. Kelemen pápa unokaöccse volt, aki 18 éves korától negyedszázadon át volt bíboros, és ezalatt felismerte, hogy a pápaság egyetlen természetes székhelye Róma. Jó diplomata volt. Sziénai Katalin segítségével visszahelyezte a pápai székhelyet Rómába. 1376-ban örökre elhagyta Avignont, hajón utazott Rómába. A római nép magán kívül volt örömében fogadásakor. A római szenátus neki adományozta a Vatikán-domb egy részét. A Santa Maria Maggiore-bazilikát bevette a jubileumi bazilikák közé. 1378-ban hunyt el. A római Szent Franciska-templomban nyugszik. Ő a 201. pápa, és egyben az utolsó francia.

Az egyház egysége érdekében történt lemondása teszi nevezetessé XII. Gergely pápát. Velencében született, az ottani Szent Márk-bazilika bíboros presbitere és Konstantinápoly latin pátriárkája volt. Megválasztásakor, 1406-ban már 82 esztendős. Pápasága a nyugati egyházszakadás legszomorúbb időszakára esett. Háromfelé szakadt az egyház, Róma, Avignon és Pisa központokkal, hárman is legitim pápának tartották magukat. Az egyház egysége érdekében 1415-ben lemondott a pápai trónról, viszszalépett a bíborosok közé, és két évvel később, portói püspökként halt meg. Recanatiban nyugszik. Ő a 205. pápa.

XIII. Gergely Bolognában született, civil pályán indult, jogprofesszor volt, szabados életet élt. Törvénytelen fia is volt, akit törvényesített, majd egyházi pályára lépett. IV. Pál pápa jogászi és diplomáciai feladatokkal bízta meg. Bíboros és spanyolországi pápai legátus. 1572 és 1585 között volt pápa. A tridenti zsinat reformjainak következetes megvalósítója, számos papnevelő intézetet létesített Itáliában és Európában, valamint Japánban. Anyagilag segítette a római magyar kollégiumot is. Sokat tett a missziókért, ő az egyik pápa, akit a nagy missziós pápák között emlegetnek: elkezdődik a Fülöp-szigetek és az afrikai partvidék evangelizálása. Az ő uralkodása idején indul a jezsuita "redukciók" latin-amerikai nagy kísérlete. Szent Ignác terve ekkorra érett be: a jezsuita rend a pápai hatalom jobbkeze lett. Állandó nunciatúrákat állított fel. Megreformálta a naptárat, és így 1582. október 4. után 15. következett. Ez a Gergely-naptár. A római katakombák újrafelfedezése ekkor történik, és elindítja az egyházi évkönyvek sorozatát. (Annuario Pontificio őse.) A vatikáni bazilikában temették. Ő a 226. pápa.

XIV. Gergely Cremonában született. 1590 és 1591 között vezette az egyházat. Jó barátságban volt Borromei Károllyal és Néri Fülöppel. Egyenes, aszketikus természete volt, de környezetét nem szerencsésen választotta meg. (Alkalmatlan unokaöccsére bízta a Pápai Állam vezetését). Erélyesen lépett fel a francia trónviszályok idején, kiközösítette IV. Henriket, majd döntését később visszavonta. A Szent Péter-bazilikában temették. Ő a 229. pápa.

Xavéri Ferenc, Loyolai Ignác, Néri Fülöp és Avilai Teréz szentté avatása fűződik XV. Gergely nevéhez. Bolognában született. 1621 és 1623 között irányította az egyházat. Segítette az angol elnyomás alatt sínylődő íreket és a francia katolikus restaurációt. A missziós munka összehangolására és fejlesztésére megalapította a Hitterjesztési Kongregációt. Nagyra becsülte Pázmány Pétert. Támogatta a kapucinusokat. Ő vezette be, hogy a pápa megválasztásához a szavazatok kétharmadára van szükség. Ő a 234. pápa. A jezsuiták római Szent Ignác templomába temették.

A mostanáig utolsó Gergely pápa Bellunóban született. Kamalduli szerzetes volt. 1831-ben, megválasztásakor a forrongó Itáliában fenyegetett körülmények között ült össze a konklávé. A bíborosi kollégium két irányzata közül - "buzgók" és a "liberalizmus felé hajlók" - az előbbi került ki győztesen. XVI. Gergely megválasztásakor még nem volt püspök. Előbb fel kellett szentelni, hogy a tiarát megkaphassa. A teológiai gondolkodás lassú megújulása kezdődött korában. Legnagyobb sikerét a missziós tevékenység fellendülése jelzi. Új missziós területek nyíltak, sok missziós kongregáció alakult. A missziós területek egyházi közigazgatását igyekszik kivonni a gyarmattartó hatalmak befolyása alól. A változás eszközévé válnak a sorra alakuló apostoli helynökségek, amelyeket a Hitterjesztési Kongregáció irányít. Támogatta az Ausztria, Oroszország és Poroszország alkotta Szent Szövetséget, hogy fenntarthassa a Pápai Államot. Helyreállította a tűzvészben elpusztult római Szent Pál-bazilikát, megalapította a vatikáni egyiptomi és etruszk múzeumot, valamint a Nagy Szent Gergelyről nevezett lovagi érdemrendet. 1846-ban hunyt el. Ő a 254. pápa.

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu