|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Slachta Margit öröksége Egy találkozó gondolatai Akik elfogadták a Szociális Testvérek Társaságának szeptember 21-ére szóló meghívását, nemcsak Slachta Margit munkásságáról, lelkiségéről kaphattak átfogó képet, hanem egy jól működő, világra nyitott egyházi közösség mindennapjaiba is bepillantást nyerhettek. A Máriaremete-hidegkúti Ökumenikus Iskola aulájában elhangzott előadások egyrészt Slachta Margit következetes, értékközpontú politikai és egyházi szerepvállalását méltatták, másrészt arra világítottak rá, hogy elkötelezett keresztény szellemisége az ezredfordulón, átalakuló világunkban is példaadó, követendő. Kovács K. Zoltán - aki a világháború után mint az egyik legfiatalabb képviselő a Demokrata Néppárt színeiben vett részt a Parlament munkájában - Slachta Margit 1945 és 1948 közötti országházi felszólalásainak lényegét öszszegezte a "kortárs szemtanú" hitelességével. Margit testvér állást foglalt a választójogi törvény módosításával kapcsolatban, a hároméves terv költségvetési vitájában, a kis nemzetek sorsának kérdésében, valamint fellépett az egyházi iskolák államosítása ellen. Védte mindazokat a keresztény értékeket, amelyeket az országgyűlés ateista, baloldali többsége megpróbált egyre inkább háttérbe szorítani. Nem törődött a gúnyolódókkal, az egyre erősödő ellenszéllel, kemény ellenzéki magatartását nem adta fel. Határozottságát mutatja, hogy akkoriban elterjedt a mondás, miszerint Slachta Margit az egyetlen férfi a Parlamentben. Tomka Miklós vallásszociológus az átalakuló világ, az átalakuló társadalom fogalmát értelmezte. A változás lényege, hogy a világ belső egysége felbomlott, az emberek "hasonlósága" megszűnt. Korábban "egy kozmikus rend" létezett, amely fölött az egész közösség őrködött. Mára minden dolog elkezdett a saját logikája szerint működni. Ma a keresztényeknek a család, a közvetlen emberi kapcsolatok, a munka és a közélet terén mind nagyobb tudatossággal kell képviselniük Jézust. Mert a "nem részvétel", a "nem párbeszéd", vagyis a "bűnös" világból való "kivonulás" - mondta Tomka Miklós - nem más lenne, mint a keresztény küldetés megtagadása. Németh Emma, a Salkaházi Sára Alapítvány kuratóriumának elnöke a próbatételektől meg nem rettenő Slachta Margitról beszélt, aki az 1923-ban általa alapított Szociális Testvérek Társaságával a legnehezebb időkben is az aktív keresztény jelenlétet képviselte. A "valóság rettenetessége" nem riasztotta vissza. Pozitív lelkiségének lényege az volt, hogy Isten szemével próbálta látni a világot. Egyetlen értéknek a lélek megszentelődését tekintette. Margit testvér azt vallotta: Csak az Istenben élő ember lehet független a korszellemtől. Végül Berkecz Franciska, a Szociális Testvérek Társasága magyar kerületének elöljárója mutatta be, hogy Slachta Margit öröksége mennyire élő. Beszámolóját a közösség tagjainak tanúságtételei gazdagították, bizonyítva, miként lehet az élet legkülönbözőbb területein - egyházjogászként, szociális munkásként vagy éppen rádiós újságíróként - hatékonyan képviselni Krisztus ügyét. A változó világban - szilárdan. Ahogy azt egykor Margit testvér tette, amikor embertársait szolgálta. Pallós Tamás
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|