|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Téli képeslap Amikor szeretetre szomjazik a kiszáradás veszélye által fenyegetett világ, akkor nem lehet fontosabb annál, mint hogy tekintetünk szívünkből erősített fényével bátorítsuk az elgyengült lelkeket. Nincs boldogítóbb fáradtság a hétköznapokon meglazult közvetlen kapcsolatok hálójának újrafoltozásánál, hiszen ez az aprólékos gondossággal folytatott cselekedet élteti a szeretet személyes reményét. "Aki kapni akar, tanuljon meg adni". Ez a Lao Ce kínai filozófusnak tulajdonított mondás gyakorta jut eszembe, amikor önzetlen, szeretetteljes tekinteteket hordozó arcokat idézek fel magamban a személyi archívumomban rejlő leveleket lapozgatva. Ezek az őszinte emberi szeretetben gyökeredző gondolatokat tartalmazó dokumentumok valójában úgy hatnak, akár az akkumulátorokat feltöltő készülékek. Közülük való az a képeslap is, amelyet 1991. december 15-én címzett számomra egy Kossuth-díjas költő, aki bár jóval idősebb volt nálam, megtisztelt azzal, hogy szellemi testvéremnek tekinthettem. Akkoriban megjelent első gyermekverskötetem tiszteletpéldányát méltányolva kezdte jellegzetes betűkkel alakított sorait: "Köszönöm, nagy élvezettel (unokás nagyapa lévén, tovább sugárzó hatásfokkal) olvasom kis könyvedet. Mivel hallom, rád férne a szerencse, neked kívánok mindenki előtt boldog új évet." A nagyon elfoglalt ember páratlan figyelme még arra is kiterjedt, hogy a dátum alá írja: (a szemesi templom). Ismerte kötődésemet... Fodor András leveleiből, képeslapjaiból sokszor merítek erőt ahhoz a kiteljesedő szeretethez, amivel írótársaimhoz, barátaimhoz, ismerős vagy ismeretlen embertársaimhoz fordulok. A barátság bére című versének egyik szakaszát belülről véstem homlokomra: "S e pénzzel mért világban, / hol eszköz és cél érdeket fogan, / élünk csak föl nem váltható / hitünkben állhatatosan". Soha nem fogom elfelejteni; s remélem, egyre többen értik meg és érzik át ezt az üzenetet. Nézem a képeslapon a balatonszemesi katolikus templomot övező havas, téli tájat, s most odakint is hószemek táncolnak dolgozószobám ablaka előtt, de nem fázom, mert ezen a képeslapon érzékelhetően süt a Nap. Valószínűleg ez a napsütés Fodor Bandi tovább sugárzó üzenete. Zsirai László
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|