Uj Ember

2002.02.17
LVIII. évf. 7. (2794.)

Az Új Ember lelkigyakorlata:

Levél a sivatagból

Főoldal
Címlap
"Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok!"
A pápa nagyböjti üzenete
A jó és az igaz mellett dönteni...
Imavirrasztás a Szent István-bazilikában
Súlyos merénylet a magyar egyházak ellen
Ellopták Vizsoly Bibliáját
Újból magyar kézben a bécsi Pázmáneum
Szociális világfórum
A megbocsátás jó illata
Lelkiség
Kísértések közepette...
A bűn a szeretet fogyatékossága
A bűnbánat szentsége: második keresztség
Életige 2002. február
A hét liturgiája
Katolikus szemmel
Az isteni irgalmasság iskolájában
Türelem
Sodorvonal
Én tudom, hogy te tudod, hogy ő tudja...
A telefon
Hol az öv?
Lapszél
Élő egyház
A Győzelem szülője
Megáldották a Regnum-templom új oltárképét
Emberhalászok lesztek...
A Hit és Fény közösség országos ünnepe
Ötletek a nagyböjtre
Élő egyház
Pápai Évkönyv - 2002
Egyházmegyékké alakulnak az oroszországi apostoli adminisztratúrák
A Szentatya nagyböjti és húsvéti programja
"Kollégánk": a perui magyar püspök
Fórum
Kiskirály
Könyvespolc
Az ellentmondások országából...
Az Olvasó írja
Fórum
Az ortodox szerbek Magyarországon
Beszélgetés Gálity Vojiszláv esperessel
Keleti keresztények hazánkban
A sokszínűség érték
Cirill és Metód
Fórum
Választások előtt
Választanunk kell...
Párhuzamok?
Ellenőrzött hitélet?
Mit akar az Isten?
(ezerötszáz gyors)
Fórum
Levél a sivatagból
Az Új Ember nagyböjti lelkigyakorlata
Szent Hedvigről és az Isteni Irgalmasság templomáról...
Beszélgetés Kovács István krakkói magyar főkonzullal
Ifjúság
Segítünk, hogy te is ott lehess!
Pályázat! ----- Pályázat! ----- Pályázat!
Rózsaszín Bálint
Rejtvény
Tizenkét év felettieknek
A böjt a mi javunkat szolgálja!
Quo vadis a mozikban?
Kultúra
Eltávozott az "örök Éva"
Lukács Margit halálára
Töredék-napló
Forgácsok Tömörkényről
Énekművészet és transzcendencia
Téli képeslap
A megkísértett Ádámhoz
Mozaik
A Jó Hír rádiója
Látogatás a Magyar Katolikus Rádió egri stúdiójában
Szent András temploma a "völgyben"
Római mesék
Hermelinek télen
"Ministránspohár" a legszorgalmasabbaknak

 

Eltávozott az "örök Éva"

Lukács Margit halálára


Életének 88. évében elhunyt a magyar színjátszás büszkesége, Lukács Margit Kossuth-díjas, kiváló művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, "a Nemzet Színésze". Egy rendkívül hosszú és értékes korszakot jelez hazai kultúránk történetében ennek a kivételes művésznőnek az életpályája. Fiatalon már a nagy tehetségekben bővelkedő Blaha Lujza téri Nemzeti Színház tagja, rövid idő leforgása alatt az együttes vezető egyéniségei közé emelkedik. Páratlanul szép, mély zengésű és tiszta magyarságot árasztó orgánuma, beleélő képessége, királynői termete és mozgáskultúrája révén egymás után kapja meg azokat a hősnő-szerepeket, amelyek minden színművésznő álmai közé tartoznak. Egy idő után így találkozik hazai drámairodalmunk remekművének, Madách Imre: Az ember tragédiájának Évájával, amelyet három évtizeden át formál valóságos etalonná, felül nem múlható briliáns alakítássá, olyan partnerek társaságában, akik színjátszásunk aranyfedezeteit jelentik. Ezt a szerepet még akkor is színészi repertoárjában őrzi, amikor az évtizedek múlása következtében csak az előadói pódiumon, rövidebb műsor keretében interpretálja, ám akkor is páratlan invencióval és hitelességgel.

Lukács Margit egyike volt művésztársadalmunk keresztény elkötelezettségű személyeinek. E sorok írója évtizedeken át rendszeresen tartotta vele a kapcsolatot (az Új Ember hasábjain is többször megnyilatkozott mély istenhitéről és gyakorló vallásosságáról), és több olyan örök érvényű mondatát jegyezhette föl, amelyek méltóak az utókor becsülésére, megőrző szeretetére.

"A családom ápolta és erősítette bennem a magyarsághoz való tartozás örömét és a töretlen katolikus hitet. Az őszinte patriotizmus bennem sohasem választható el a mély istenhittől. Gyakran mondom a nálam fiatalabb és boldogulni kívánó pályatársaknak: a becsület, a tisztesség, a hazaszeretet és a hit sokkal komolyabb fogalmak, érzületek, mint ahogyan azt sokan képzelik. A lélek, a hívő lélek derűjének kellene betöltenie minden művész életét és munkálkodását."

Hisszük, hogy ezek a mondatok és a mögöttük lévő mély keresztény tartalom tovább élnek a most felnövő fiatalabb nemzedékekben, s ahogy a nagy művésznő óhajtotta: a lélek tiszta derűje nem veszhet el nemzetünk és keresztény embertársaink eljövendő életéből.

Eltávozott tőlünk az "örök Éva", de itt él továbbra is jó emlékezetünkben, amíg a művészet szépsége nélkülözhetetlen táplálékunk marad.

Szeghalmi Elemér

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu