Szent Hedvigről és az Isteni Irgalmasság templomáról...

Beszélgetés Kovács István krakkói magyar főkonzullal

Krakkó érseke, Franciszek Macharski bíboros február végén Szent Hedvig (Jadwiga) ereklyéket ad át a magyar katolikusoknak Egerben. Az ünnep "aktualitása", hogy Hedvig valószínűsíthetően 1374. február 18-án született. Ebből az alkalomból beszélgettünk Kovács István krakkói magyar főkonzullal.

Ilyen lesz az Isteni Irgalmasság temploma

- Szent Hedvig kultusza - már csak a tárgyi emlékek okán is - mindenekelőtt Krakkóhoz kötődik. A Wawel, vagyis a királyi vár katedrálisában avatta őt szentté 1997. június 8-án II. János Pál pápa. A szentély hátsó sarkában áll a gyönyörű, védőhálóval ellátott feszület, amelyről magyar nyelvű emléktábla is hirdeti, hogy őseink hagyománya szerint beszélt Hedvighez, Nagy Lajos magyar király lányához. Csupán pár lépésre tőle található a szent sírja: az utólag, 1902-ben faragott fehér márványszarkofág tetején Hedvig alakja nyugszik, lábánál a hűséget jelképező kutya őrzi álmát. Jobbra, egy vitrinben helyezték el rekvizitumait: a jogart és az országalmát - amelyekről tudhatjuk, hogy csupán koronázásakor vette kézbe; a nemesfém jelképeket túlságosan előkelőnek tartotta, s helyettük fából faragottakat használt. Hedvig uralkodói jelképét, az MM monogramot számtalan helyen láthatjuk bevésve. Ez két üzenetet közvetít: a Memento Mori (Emlékezz a halálra!) figyelmeztetést, illetve az evangéliumi Mária és Márta nevét - az elmélkedő és a tevékeny nő alakját. Krakkóban működik a nagy hírű Jagelló Egyetem, amelynek főépületén emléktábla hirdeti az alapító, Szent Hedvig nevét. 1397-ben ugyanis ő harcolta ki, hogy a pápa engedélyezze teológiai kar létesítését Krakkóban. A középkori terminológia szerint az egyetemi rang feltétele a teológiai képzés volt, ennek híján csupán akadémiáról beszéltek. Hedvig saját költségén, ékszereit eladván toborzott professzorokat, megmaradt családi ezüstjét pedig végrendeletében az egyetemre hagyta. A főtértől pár száz méterre álló karmelita templomot is Hedvig és férje, Jagelló Ulászló alapította. A hagyomány szerint az építkezést felkereső Hedvig lábát egy, még beépítésre váró sarokkőre tette, s lábfeje csodás módon nyomot hagyott a grániton. Mindez ma is látható - a templom sarkán sötétlő lábnyom, s fölötte a bevésés: Hedvig királynő talpa. Közelebb lépve az időben, érdekes megemlíteni, hogy az 1993-ban alapított lengyel szerzetesrend fiatal apácái, Szent Hedvig Kisnővérei is Krakkóban élnek: rendházuk a magyar főkonzulátus szomszédságában áll.

Hedvig síremléke Krakkóban

Szent Hedvig kultusza mindazonáltal nem csupán Krakkóban érzékelhető. Lengyelország más vidékein milyen formában találkozott a királynő alakjával?

- Két kisvárost emelnék ki, amelynek életében Szent Hedvig szelleme és kultusza meghatározó. Az egyik a Krakkó szomszédságában fekvő "Szentek hegye", amelyet a legenda szerint Hedvig kíséretének magyar kézművesei alapítottak. Lakói - a városka neve is utal rá - a Wawel szentélyének tartoztak heti szolgálattal. A lakatairól, kovácsoltvas tárgyairól híres település kéttornyú katolikus templomát a debreceni nagytemplom mintájára emelték - vándoriparos és kereskedő lakói, akik putniában, azaz puttonyban hordták portékáikat a fontosabb magyarországi hetivásárokra.

A másik városka a kis Krakkónak is mondott Biecz. A szájhagyomány szerint az ifjú Hedvig átutazott rajta, Magyarországról Krakkóba tartván, a lengyel trónt elfoglalni. Dokumentálhatóan tizenkét ízben töltött hoszszabb-rövidebb időt a falai között: e tényre a mai polgárok is büszkén emlékeznek. Az általa alapított ispotály ma is áll, felújítása idén kezdődött, s remélhetőleg sikerül egy magyar Szent Hedvig-emlékszobát, állandó kiállítást is berendezni.

- Szent Hedvig személye teret kap-e a most épülő łagiewniki templomban? Egyáltalán: mit érdemes tudnunk erről a gyönyörűnek ígérkező szentélyről?

- Az Isteni Irgalmasság temploma, amely Krakkó déli elővárosában, Łagiewnikiben épül, a lelki megtisztulás lehetőségének egyik legnagyobb nemzetközi központja lesz, ahol többek között tizenhat nyelven gyóntatnak majd. Már az épülőfélben lévő templomot is egymillióan keresték fel az elmúlt esztendőben. E zarándoklat Szent Fausztina nővér növekvő tiszteletét is jelzi, akinek megrázó naplója egyébként magyarul is olvasható. Ennek fényében is érzékelhető, milyen egyház-diplomáciai jelentősége van annak, hogy a templom négy alkápolnája közül az egyiket magyar művészek alakítják ki. Természetes, hogy a teret s a falakat közös szentjeink, vagyis nem csupán magyar és lengyel, de horvát és görög katolikus ukrán szentek és boldogok is ékesítik majd. Tehát a magyar alkápolna, amellett, hogy magyar szellemiségű, a térség közösségét és a hit egyetemességét is sugallja. Fő tervezője és alkotója Puskás László festőművész, görög katolikus pap, aki nem csupán nagyszerű képzőművész és gondolkodó, de lengyelül is kitűnően tud, megkönnyítvén ezzel a saját és környezete dolgát.

Zsille Gábor

Krakkó

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu