Ötletek a nagyböjtre

Hamvazószerdán és az azt követő vasárnapon minden gyermek egy gyümölcscsel érkezik a szentmisére. Almát, banánt, narancsot, mindegy, hogy mit hoznak, csak a maguk megtakarított zsebpénzéből vásárolják. A szentmise elején, amikor hamvazkodni jönnek, a gyümölcsöt is magukkal hozzák a gyerekek. A hamvazást végző pap mellett, jobbról-balról egy-egy kosárkával állnak a ministránsok. A hittanosok, miután megkapták a bűnbánat jelét, a gyümölcsöt a kosárba teszik, a megtelt kosarakat pedig a ministránsok az oltár elé helyezik. A szentmise után, a gyerekekkel együtt visszük át a gyümölcsöket a közelben lévő Beteszda protestáns kórházba, az ott lévő gyermekek nagy örömére. Hittanosaink jócselekedettel lépnek a nagyböjtbe, és ugyanakkor az ökumenét is gyakorolják.

Egyházközségünkben további nagyböjti esemény az úgynevezett "rizs akció". Hitoktatók és vállalkozó szülők ízesen elkészített rizst főznek odahaza, és nagy tálakban felszolgálva, azzal érkeznek a szentmisére. Az eucharisztia végén a közösségi terembe megyünk, ahol a családok egy vasárnapi ebéd áráért cserében egy-egy tál rizst kapnak. Az így befolyt összegből valamilyen, - az egyházközségi képviselő-testület által - előre meghatározott célt támogatunk. Legutóbb az ipolytölgyesi halmozottan sérült gyermekek otthonába vittünk tíz tucat ágyneműt, aminek árát a "rizs-akciónak" köszönhettük.

Nagyböjti cselekmény a közös bűnbánati liturgia. Amennyiben lehetséges, gyerekeknek és felnőtteknek külön szoktuk megtartani. Az igeliturgia és a bűnbánat szentségének kiszolgáltatása mellett mindig van egy szimbolikus cselekedet is. Legutóbb például minden résztvevő egy száraz falevéllel érkezett. Az oltár előtt parázs izzott, és az egyéni szentgyónás végeztével ki-ki a tűzbe dobta a bűneit jelképező száraz falevelet. Más alkalommal egy kialudt mécsest adtunk a bűnbánati liturgiára érkezőknek. Mihelyt az illető elvégezte a szentgyónását, a pap meggyújtotta a mécsest, amelyet a megtérő az oltár elé helyezett.

A hittanos gyerekekkel közös keresztutat tartunk a természetben. A kicsik rajzokat, a nagyobbak önálló, hosszabb-rövidebb fohászokat készítenek a hitoktatók segítségével. Van egy másfél méter magas, és viszonylag nehéz keresztünk, amit magunkkal viszünk. Féltem, hogy a kicsik megijednek majd ettől az erőfeszítéstől, de nem: egymással versenyeznek, hogy vihessék egyik állomástól a másikig "Jézusért" a keresztet. Közös ének, rövid gondolatok hangoznak el, majd a hittanon készített rajzot, festményt feldrótozzuk a fára. A keresztút mindig egy templomban az oltáriszentség előtti rövid áhítattal fejeződik be. Ahhoz, hogy igazi élmény legyen a keresztút, mindenképpen több felnőtt, vagy fiatal vezetőre is szükség van.

Amíg a kisebbek az erdőben a keresztutat járják, odahaza az egyházközségben a karitász tagjai jótékonysági vásárt szerveznek. Az egyházközség területén működő cégeket, intézményeket már jó előre felkeressük kérve, hogy valamilyen termékkel, ajándékkal járuljanak hozzá a vásárhoz. A híveket a templomi hirdetésben szólítjuk meg, hogy amit nélkülözni tudnak - ruhát, játékot, használaton kívüli tárgyakat, eszközöket - ajánlják fel a vásárra. A helyi karitász tagjai segítik a vásár lebonyolítását, melynek bevételét olykor az idős, beteg hívek megsegítésére, más alkalommal a nagycsaládos hittanosok szüleinek támogatására ajánljuk.

-p -s

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu