Újból magyar kézben a bécsi Pázmáneum

A magyar egyház továbbélésének egyik bázisa volt nehéz történelmi időkben a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban alapított bécsi intézet, a Pázmáneum. A török megszállás idejétől egészen a második világháborút követő évekig a magyar papi utánpótlás minőségi képzését szolgálta, hasonlóan a szintén Pázmány idejében alakult római Collegium Hungaricumhoz.

A magyar egyház azonban - a kommunisták által alkalmazott kényszer hatására - 1950-ben nemzetközileg teljesen elszigetelődött, a Pázmáneum sem tudta betölteni eredeti hivatását, s maga a fenntartása is veszélybe került. Ezért a Szentszék az esztergomi érsekség tulajdonát képező, a Boltzmanngassén álló impozáns, négyemeletes klasszicista palotát és a benne lévő intézményt a bécsi érsek kezelésére bízta.

Közel ötven év után Christoph Schönborn bécsi érsek február 12-én adta át- illetve vissza a Pázmáneum kezelését Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érseknek.

A Pázmáneum az elmúlt fél évszázadban is mindig megmaradt a magyar egyház szolgálatában, ám ez elsősorban az emigrációban élő magyarság szolgálatát jelentette. A hatvanas évek közepéig a bécsi teológián tanuló emigráns kispapok lakták, és a bécsi katolikus magyarság egyesületei, cserkészcsapata is itt találtak otthonra.

Néhány évre a figyelem központjába került a Pázmáneum, amikor Mindszenty bíboros 1971-ben az országot elhagyva nem Rómában, hanem Bécsben telepedett le. A hercegprímásnak nagy tervei voltak a Pázmáneummal: szerette volna újraindítani a szeminárium működését az emigrációban élő magyarság lelkipásztori utánpótlásának biztosítására. 1975-ben bekövetkezett halála miatt azonban ez a terve nem valósulhatott meg.

Az elmúlt évtizedek számos nagy tudású közismert papi személyisége a Pázmáneum növendéke volt, többek között Nyíri Tamás, Valentini Géza és Fábián János Az intézménynek az utóbbi fél évszázadban is mindig magyar rektora volt. 1971-ig Lepold Antal, őt követte 1987-ig Gianone Egon, azóta pedig Veres Árpád egri egyházmegyés pap áll a Pázmáneum élén.

A nagy múltú intézmény eredeti funkcióját, vagyis szeminárium jellegét egyelőre nem kaphatja vissza. Hiszen az itthoni papképzés is immár a kispap- és tanerőlétszám elégtelensége miatt a kívánatosnál több helyszínen és intézményben folyik. A külföldön történő képzésre pedig a római Pápai Német- Magyar Kollégiumnál nincs alkalmasabb helyszín.

A Pázmáneumra azonban a magyar egyháznak természetesen továbbra is szüksége van. A magyar növendékpapság és papság otthona lesz továbbra is különféle továbbképzések, nyelvtanfolyamok alkalmából, és a bécsi magyar katolikus egyesületi életnek is otthona marad. S ha a magyar egyház az elnyomatás évtizedei után ismét megizmosodik, további fontos szerepeket kaphat az intézmény.

Sz. Cs.

A Pázmáneum vezetését Pázmány a jezsuitákra bízta. Az alapítást VIII. Orbán pápa 1624-ben hagyta jóvá, és ebben az évben tizenhárom növendékkel meg is kezdte munkáját az intézmény. Az Annagasséről még Pázmány idejében a a Postgasséra költöztek: ez az épület némi bővítésekkel 1900-ig volt otthona a pázmánitáknak.

Az alapító bíboros tízezer körmöci aranyat és tízezer tallért hagyományozott a fenntartást szolgáló alapítványnak. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1766-ban az esztergomi érsekség papjaira bízta a Pázmáneum vezetését. 1766-ban már 36, 1811-ben pedig 60 növendéke volt az intézménynek. I. Ferenc császár 1813-ban elrendelte, hogy évenet 20 esztergomi, a belőle kihasított egyházmegyékből 3-3, és a többi magyarországi egyházmegyéből 2-2 növendék tanuljon a Pázmáneumban. Ezáltal a magyar egyházmegyék generális szemináriumává vált. 1900-ban gróf Széchenyi Miklós rektor kezdeményezésére költözött át az intézmény a mai helyére. A monarchia megszűnése után a Pázmáneum külföldi intézménnyé vált, alapítványa elenyészett, és fenntartása bizonytalanná vált. Serédi Jusztinián hercegprímás idején azonban ismét fellendült az intézmény.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu