|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Aranyosmaróti mester, 1460 körül Királyok imádása A háromkirályok Jézus-keresésében egyházunk katolikus, egyetemes jellegét is ünnepeljük. A napkeleti bölcsek három ajándékot hoztak: aranyat, tömjént és mirhát. Ezért régóta gondolják, hogy három tudósról, csillagászról, mágusról lehet szó. A tudományuk, a Csillag indítja útjukra őket. A középkori hívő gondolkodás nevet is ad nekik: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Rögtön párhuzamokat is keres e tényben. A képen szereplő három király három életkort jelenít meg: a leborulva hódoló az öregkort; a térdelni készülő, a fejéhez kapó, az érett férfikort; a bal szélen álló a fiatalságot. E földi munkálkodásunkban elfáradhatunk, van megpihenés, van nyugdíj. Istenkeresésünkben azonban nincs leállás. Addig ember az ember, míg keresi az Igazságot. A bölcsek példája mutatja: Isten nem hagyja magára az őt keresőket. Őt meg lehet találni, ha nem a mindenkori udvari etikett szabályaihoz igazítjuk lépteinket. A három bölcs arcszíne is különböző: az öregé fehér, a középkorúé sárgás, a fiatalé sötét. Jelenti a festő korában ismert három földrészt: Európát, Ázsiát és Afrikát. Mindenki számára lehetséges az istenkeresés: az Isten mindenkit fogad, az Isten mindenkié. Ha a keresztény Európa lassan elutasítja évezredes hitét, Isten számára más földrész gyermekei is kedvesek. Bőrünk színét, civilizációnkat a földben hagyjuk. A feltétlen istenkeresés szenvedélyére ismét felvillantja Isten a csillagot, hogy közösen borulhassanak le a betlehemi Gyermek előtt. Cséfalvay Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|