|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Könyvespolc Jog, erkölcs, humánum
Nem az ember van a jogért, hanem a jog az emberért - ezzel a mottóval indítja Boda László Természetjog, erkölcs, humánum. A jogbölcselet etikai látóhatára című összefoglaló jogbölcseleti kötetét, s a mottóhoz, a benne megfogalmazódó alapvető szemlélethez mindvégig hű marad. Alaposan kimunkált, nagy gyakorlati tapasztalat fényében született könyve olyan tudós munkája, akit - életútjából, tudományos pályafutásából következően is - szüntelenül foglalkoztat a jog és az erkölcsiség kérdése. Ezt azonban nem önmagában, nem paragrafusokba rejtetten vizsgálja csupán: a "tiszta joggal" szemben az emberhez szabott jog lehetőségeit kutatja - emberhez szabott, azaz közérthető, világos, laikusok, érdeklődők számára is útmutató kötetében. Bevezetésképpen a jog általános fogalmát, a jogalkalmazás alapelveit, az erkölcs, a jog és az igazságosság összefüggéseit mutatja be. Ezek után tér rá a természetjog megvilágítására. Vázolja a fogalom eredetét, végigvezetve az olvasót a fogalom történeti alakulásán, valamint bemutatva Aquinói Szent Tamástól David Hume-on keresztül egészen Johannes Messnerig és Hans Kelsenig. Szemléletes példákon keresztül vezeti az olvasót a természetjog erkölcsi megalapozásáig, hogy utána ütköztethesse a jog és a természetjog alapvető jellemzőit. Ismét példákkal illusztrálja az erkölcs, a jog és a természetjog konfliktusait. Olyan izgalmas kérdéseket érint, mint Pilátus és a zsidók viszonya, VIII. Henrik és Morus Tamás konfliktusa vagy akár a halálbüntetés dilemmája. Végső konklúzióként - és bevallottan vitaindítóként - Boda László a természetjognak mint humanitásjognak alapvető tételeit fogalmazza meg. Ezek szerint közösségi voltunk alapvetően meghatározza létezésünket, s minden jog és kötelesség embertársainkkal való viszonyunk fényében körvonalazódik. A pozitív jog előírásai mindig adott történelmi, társadalmi helyzetre érvényesek, míg a természetjog a maradandó és egyetemes emberi értékeken alapul. Ezeket az értékeket segít felfedezni Boda László nagy ívű eszmefuttatása. (Szent István Társulat, Budapest, 2001.) Balázs István Egyetemisták imakönyve Közösségben született alkotást jelentetett meg a Budapesti Egyetemi Lelkészség karácsony előtt. Imakönyvet. Olyan kipróbált, szép és hatékony imádságokat tartalmaz, amelyeket együtt vagy egyénileg rendszeresen imádkoznak a kommunista évtizedek időszaka után, több mint tíz éve újjáalakult lelkészség fiataljai. Vannak benne alkalmi imádságok, például tanulás előttre, tanulás utánra, a hivatás megtalálásáért, a hazáért, a barátért, a szerelmesért, a szülőkért, a zsidókért, a muzulmánokért, a sikeres vizsgáért, és még sok más "fiatalos" és örök célért. Bánatimák, Mária-imádságok, szentek és híres emberek imái és keresztutak. Elmélkedések az élet különböző helyzeteire, és olyan költemények, amelyek szintén imádságok. Hasznos kis tárháza a kötet az imádkozni szerető, vagy az imádság művészetét megtanulni szándékozó embernek, nem csak az egyetemistáknak. Az ökumenikus lelkületű összeállításban nagy protestáns személyiségek imái is helyet kaptak. A Pákozdi István egyetemi lelkész vezetésével készült kötetet egy olyan egykori társuknak ajánlják, aki közülük indulva jutott el a karthauzi szerzetbe, és "ezzel az imádságnak nagyszerű, lángoló példáját nyújtotta". Balás Béla kaposvári püspök, a püspöki kar ifjúsági bizottságának elnöke szerint ez az imakönyv segíteni akar, hogy megfogalmazhassuk és kimondhassuk, ami eddig csak "szavakba nem foglalható sóhajtásokkal" élt körülöttünk és bennünk. Az egyetemisták imakönyve nem csak az egyetemistáké. Sz. Cs.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|