Amit lehet - szabad is?

A klónozás története 1930-ban kezdődött. Hans Spemann német kutató akkor állította elő az első mesterséges klónt. Emberi hajszállal elválasztotta egy nyolcsejtű állapotban lévő szalamandra (gőte) embrió sejtjeit. 1952-ben amerikai tudósok békaembriókból sejtmagokat vittek át magtalanított békapetesejtekbe. 1981-ben az Egyesült Államokban sikerült borjúembriók osztásával genetikailag azonos borjakat "előállítani."

Dolly birka világra jötte 1997-ben nagy szenzáció volt. Ian Wilmut skót kutató "alkotása" egy petesejtnek fejlett testsejttel való egyesítésének, klónozásának eredménye lett. Tavaly november 25-én azután szenzációt keltett a The Journal of Regenerative Medicine című szakfolyóirat bejelentése: az Egyesült Államok Massachusetts államában az Advanced Cell Technology (ACT) cég kutatóinak először sikerült emberi embriót klónozással létrehozniuk, hogy abból őssejteket nyerjenek gyógyászati célú kutatásaikhoz. Első olvasásra megnyugtatónak látszik a "gyógyászati cél" emlegetése. Csakhogy tudnunk kell, hogy miután a klónozott emberi embriókból a gyógyászati kutatásokhoz őssejteket nyertek, a klónozott embriót, tehát a kezdődő emberi lényt elpusztítják. Tehát egyáltalán nem ártatlan, erkölcsileg megengedhető eljárásról van szó. Ráadásul kutatási célból őssejteket más módon is lehet nyerni, nemcsak ártatlan emberi lény megölésével.

Ha pedig Severino Antinori olasz orvos előrejelzése egyszer beválik, és klónozott ember jelenik meg a világon, nagy lépést tennénk Aldous Huxley angol író embertelen Szép új világ-a felé, a teremtés Isten által rendelt természetes rendjének felborításával. Az ember klónozásának tehát - bármily célból is történjék - legalábbis a keresztény erkölcs szempontjából tragikus következményei lesznek.

Világszerte élesedett a vita: erkölcsileg meddig mehet el a természettudomány? Nyilvánvaló, hogy a biológiai kutatás olyan eredményekre vezetett, amely felveti a kérdést: vajon mindent szabad-e megtenni, amit meg lehet tenni?

Mielőtt továbbmennénk, tisztázzuk:

Mi a klón és a klónozás?

A "klon" görög szó, ivadékot vagy sarjat jelent. A klónozás valamely élőlénynek (növény, állat) mesterséges sejtosztás (tehát nem természetes nemi aktus ) útján történő szaporítása. Az egysejtűek és a növények, állatok világában ez természetes úton is előfordul, sőt az egypetéjű ikrek (a világon mintegy százmillióan vannak) esetében embereknél is ismert. Az, hogy a tudomány a mesterséges klónozás terén is ennyire előrehaladt, örvendetes dolog, mert küszöbéhez jutottunk bizonyos, ma még gyógyíthatatlan nagy betegség gyökeres megszüntetéséhez. A cél azonban nem szentesíti az eszközt. Ha a gyógyító célú kutatás emberi embriók tömegének megölésével történik, nyilvánvalóan megengedhetetlen. Ha pedig az emberi élet egészséges továbbadásának az az eszköze és ára, hogy "egy kaptafára gyártott" embereket állítsunk elő, ez nyilvánvalóan tönkretenné a természet és az emberiség gazdag, sokszínű értékeit, azt a természetes rendet, amelynek nemcsak veszélyei, de pótolhatatlan színei vannak. Márpedig a természet rendjének felborítása környezetünk pusztításánál is nagyobb veszélybe sodorhatja így az embert.

Mikor kezdődik az élet?

Ezen a téren is erkölcsi probléma előtt állunk, mint az élet megannyi területén. Az egyik alapvető kérdés itt is ugyanaz, mint az abortusz megítélésében: mikor kezdődik az élet? Mikortól nevezhető embernek a fejlődésnek indult emberi lény? Itt most nem megyünk bele e kérdés bővebb taglalásába, csak utalunk arra, hogy a katolikus erkölcs a női petesejt és férfi ivarsejt egyesülésétől a magzatot is embernek tekinti, hiszen minden együtt van benne ahhoz, hogy emberré fejlődjék.

A különböző országok törvényhozása - igaz, nem egyenlő mértékben - eltér ettől az erkölcsi felfogástól. Az Egyesült Államok képviselőháza és Bush elnök is törvényjavaslatot terjesztett elő mindenfajta emberi klónozás betiltására, de a szenátus még nem foglalkozott az üggyel. Az Európai Parlament elvetette a kutatás ezen ágának támogatását, de az Európa Tanács bioetikai bizottsága márciusban életbe lépő klón-jegyzőkönyve csak megszületendő embrióklónozást tiltja. Nagy-Britannia törvényhozása egy évvel ezelőtt engedélyezte a gyógyászati célú klónozást. Dánia nemzeti etikai tanácsa februárban ugyanígy döntött. Hollandiában a képviselőház októberben három évre tiltotta meg a klónozást. A francia szocialista kormány törvényjavaslata zöld utat adott volna a gyógyászati klónozásnak, de Jacques Chirac elnök beavatkozására visszavonták az előterjesztést. (De a "felesleges" lombikembriók kutatási célra való felhasználását engedélyezik, mint Hollandiában is.) Németország azon igyekszik, hogy a megszületendő embriók klónozását nemzetközileg tiltsák be. A gyógyászati célú klónozást "jelen pillanatban" ellenzi Schröder kormánya.

Itt tartunk jelenleg. Sajnos kevés esély van arra, hogy hatékony és erkölcsi szempontból is helyes megoldást teremtsen a világ a biológiai kutatás számára. Pedig minden szempontból "életbe vágó" kérdésről van szó.

Rosdy Pál

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:hetilap@ujember.hu
Webmester: webmaster@storage.hu