|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A szemükkel hallgatják a misét Karácsony másnapján immár hagyományos karácsonyi szentmisére gyülekeztek az ország minden részéből a hallássérültek a budapesti piarista gimnázium kápolnájába. A fővároson kívül több vidéki nagyvárosban - Miskolcon, Győrött, Szombathelyen és Pécsett - is jól szervezett lelkipásztori munka folyik a nagyothallók körében. Az ő közösségeik képviseletében megjelentek zsúfolásig megtöltötték a Mikszáth téri kápolnát, ahol Paskai László bíboros prímás mutatta be a szentmisét.
A hagyományos kifejezés: "a szentmise bemutatása" ebben az esetben különösen is találó, hiszen a hallássérültek jelekből értenek, a szemükkel hallanak, vagyis a szemükkel "hallgatják" a szentmisét. Bizony, itt nem kalandoztak el erre-arra a tekintetek, hanem minden szempár az oltárra szegeződött, illetve az ambó mögött álló szerzetesnőre, aki kézjelekkel és arcának mimikájával tette érthetővé a liturgikus szövegeket. Két kedvesnővér, akik egymásnak vér szerinti nővérei is, a hallássérült pasztoráció lelkei. Otthonról hozták a siketek iránti szeretetüket, hiszen mindkét szülőjük e betegségben szenvedett. Az idősebb korosztályt képviselve jól emlékeznek, hogy a háború előtt milyen erős egyházi szervezete volt a hallássérülteknek, amelyet a kommunista rendszer szétrombolt. Szilágyi Izabella és Vilma, a kalocsai Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek kongregáció tagjai, amint lehetett, bekapcsolódtak a hetvenes években újjászülető hallássérült-pasztorációba. 1973. december 8-án tartották jelbeszéd segédlettel az első "újkori" szentmisét hallássérülteknek, a pesti Tömő utcai kápolnában. Lékai László bíboros 1976 karácsonyán misézett először e közösségnek. Ma már minden hónap második vasárnapján és karácsonykor a Mikszáth téri kápolna, a hónap negyedik vasárnapján pedig a VI. kerületi Vörösmarty utcai plébániatemplom ad otthont e szentmiséknek. Ez utóbbi templom plébánosa, Suló Lajos, az Esztergom-budapesti Főegyházmegyében a hallássérült-pasztoráció vezetője, aki, felnőttkori megbetegedés következtében maga is sérült hallású. A hallássérült katolikusok szeretnek zarándokolni. Európa nagy kegyhelyeinek többségét már bejárták, Rómába és a Szentföldre is eljutottak. "Nagyon érdekes, hogy más anyanyelvű sorstársakkal a jelbeszéd segítségével néhány perc után kiválóan megértik egymást a hallássérültek" - mondta Izabella nővér. S mi az, amitől leginkább szenvednek az ilyen életállapotú embertársaink? "Ha nem veszik őket emberszámba. Ha a családban, a munkahelyeken környezetük nem veszi a fáradságot, hogy tájékoztassa őket..." A karácsonyi szentmisét követően a piarista gimnázium tornatermében a hallássérültek színjátszó csoportja előadta Lázár történetét. A szép előadás után pedig a kórus következett. A Mennyből az angyalt énekelték, Izabella nővér vezényletével. Ezt a nem könnyű feladatot is szépen megoldották. Ne felejtsük, ők nem hallják, vagy csak alig hallják a hangot, amely elhagyja ajkukat. Tudják azonban, hogy aki énekel, kétszeresen imádkozik... Szerdahelyi Csongor
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:hetilap@ujember.hu
|