Az evangélium mindenki számára jó hír

Veres András püspök a millenniumi évről és a magyar egyház előtt álló feladatokról

Az tud ünnepelni, aki a hétköznapokban is megállja a helyét. Elmondható ez az egyházról, és azon belül a magyar egyházról is, amely a huszadik században rendkívüli viharokat állt ki, és képes volt mindig megújulni, képes volt mindig szembenézni a történelem okozta változásokkal, anélkül, hogy lényegéből, küldetésének teljességéből bármit is feladott volna. S ma is azon fáradozik, hogy a harmadik évezred új kihívásai közepette korszerűen és hatékonyan tölthesse be lelkipásztori hivatását. Az első és a második világháború által megtépázott nemzetnek és egyháznak a huszadik században nagy hálaadó és megújulásához erőt gyűjtő ünnepei voltak az 1930-as Szent Imre-év, az 1938-as Szent István-év, az Eucharisztikus Világkongreszussal, és az 1947-48-as Nagyboldogasszony-év, amelynek kegyelmeiből oly sok pap, szerzetes és világi hívő merített erőt a kommunista évtizedek üldöztetései idején. Egy évtizeddel azután, hogy az ország ismét szabaddá vált, újabb nagy jubileumi évet hirdetett a püspöki kar az államalapítás ezredik évfordulója alkalmából. Ez a millenniumi ünnepségsorozat 2000. január elsején kezdődött, és most, 2001. augusztus 20-án zárul. A magyar keresztény államiság millenniumához, amely a pápa által meghirdetett Szentévvel is egybeesett, valamennyiünknek fűződnek felejthetetlen élményei. A több mint másfél évig tartó eseménysorozat mit jelent a magyar egyház és a magyar nemzet életében, és milyen előttünk álló feladatokhoz nyújthat támogatást? - erre kerestük a választ Veres András püspökkel, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárával.

Veres András - 1959-ben született Pócspetriben - először a ma élő nemzedékek kivételezett helyzetéről szól. Arról, hogy megérhettük, átélhettük az ezredfordulót, amely egyénileg is nagy élményt jelentett, ugyanakkor ez nagy felelősséget is rejt magában. Minden életforduló számadásra és előretekintésre ösztönöz. Ha a magyar ünnepségsorozatot tekintjük, nem elég csak az eseményekre gondolni, amelyek önmagukban is felemelők voltak, de ezek mögé is kell tekinteni. Mit hozott a millenniumi év az egyes embereknek, közösségeknek?

Ha egyházi szempontból nézzük, fontos, hogy a helyi egyház együtt ünnepelt a világegyházzal. Ezrek kapták meg azt a lehetőséget, hogy a világegyházzal együtt ünnepelhessenek, a Szentföldön vagy Rómában. A püspök szerint a magyar millenniumi év csúcspontja Rómában volt, amikor a magyar nemzeti zarándoklat többezres serege a világegyház zarándokainak százezreivel és több száz püspökével együtt részt vehetett azon a szentmisén, amelynek keretében II. János Pál pápa felajánlotta a világot a Boldogságos Szűzanyának. Ez önmagában is az egész világ számára kegyelmet adó tett volt.

A magyar egyháznak nagy eseménye volt a budapesti Szent István-bazilikában a millenniumi esztendő megnyitása, a tavaly júliusban megrendezett budapesti katolikus nagygyűlés, illetve a hazai ünnepségek csúcsa, a 2000. augusztus 20-ai Szent István-napi ünnepi szentmise, amelyet pápai legátus, Angelo Sodano bíboros államtitkár mutatott be, és amelyen Bartholomaios konstantinápolyi pátriárka is részt vett.

Nagyon fontos - folytatta Veres András -, hogy az egész ország ünnepelt ebben az esztendőben, és nem csak a nagy országos rendezvényeken és zarándoklatok alkalmával, hanem helyi szinten is. A helyi egyházi közösségek a polgári hatóságokkal közösen rendezték meg az ország több ezer településén a millenniumi zászlóátadási és szentelési ünnepségeket, amelyek során megmutatkozott, hogy tud ünnepelni, tud örülni és hálát adni a magyar ember, hogy van a helyi közösségeknek életereje, eleven bennük az összetartozás tudata.

Akik kívülről szemlélték az eseményeket, talán nem érezték ezek jelentőségét. Akik azonban szívvel-lélekkel bekapcsolódtak, örömmel élték meg magyarságtudatuk, hitük erősödését.

Valójában a nagy jubileum csak ünnepségeiben záródik le 2001. augusztus 20-án. Szellemét, lelkiségét tovább kell vinnünk - mondta a püspöki kar titkára. - A Szentatya a szentévet lezáró Novo millennio ineunte apostoli levelében írta, hogy a helyi egyházaknak ki kell dolgozniuk a harmadik évezredre szóló lelkipásztori programjukat. Ennek a legfontosabb célja pedig az életszentség megvalósítása.

A magyar egyház harmadik évezredre szóló lelkipásztori programjának kidolgozása - mondotta a püspök - kisebb közösségekben már elkezdődött, és a munka hatékonyan folyik. A legtöbb egyházmegyében lezajlottak az egyházmegyei zsinatok, sőt, egyes egyházközségek is megszervezték a sajátjukat. Az ezeken a fórumokon felhalmozódott tapasztalatok felhasználásával és a közös munkában gyakorlatot szerzett klerikusok és világiak közreműködésével születhet meg nemzeti pasztorális programunk a következő években, amelyet majd egy nemzeti zsinat önthet végleges formába, amelyre a püspöki kar titkára szerint még ebben az évtizedben sor kerülhetne.

Ami igazán fontos, hogy minden ember a saját életére vonatkozóan már most meghozza azokat a döntéseket, amelyek életszentségének kialakításához vezetnek. Nem elégedhetünk meg egy minimalista erkölccsel és felületes vallásossággal. Mindenkinek a maga életállapotában kell az életszentséget megvalósítania.

A társadalmi és még inkább az egyházi közösségeket meg kell újítanunk összetartozásukban, hiszen az egyház arra kapta hivatását, hogy a világban tanúságot tegyen Isten szeretetéről, amely az egyház tagjait kell hogy éltesse. Csak az a keresztény közösség lehet hiteles, amelyet látva az emberek felkiáltanak: nézzétek, mennyire szeretik egymást!

Az elkövetkező időben a magyar egyháznak hangsúlyoznia kell, hogy az Evangélium mindenki számára jó hír. Az egyház nem mondhat le az evangelizációról, jusson el minden emberhez az örömhír!

A Szentév alkalmából a Szentatya külön is felhívta a helyi egyházak figyelmét arra, hogy vizsgálják meg, megvalósították-e a II. vatikáni zsinat határozatait, sajátjukká vált-e a zsinati gondolkodásmód.

Az ünnepek elmúltával mindenképp el kell kerülnünk, hogy visszasüllyedjünk a hétköznapi szürkeségbe. Sokkal inkább arra kell törekednünk, hogy a lelki erőforrásokból, a szentségekből táplálkozva közelebb kerüljünk Istenhez, és hogy hazánkban a vasárnap legyen a család és az imádság napja.

A magyar millenniumi év közös ünneplései adhatják meg a megújulási törekvéseinkhez a lendületet, és tarthatják ébren lelkesedésünket. Befejezésül II. János Pál pápa szavait idézte Veres András püspök: "Hálával emlékezzünk a múltra, szenvedéllyel éljük a jelent, és bizalommal nyíljunk meg a jövőnek!"

Szerdahelyi Csongor

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu