|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Híven eszméihez Barankovics István írásai Az idősebb nemzedék több-kevesebb pontossággal úgy emlékszik rá, mint az 1945 utáni évek, különösen az 1947. augusztus végétől 1949 februárjáig terjedő hónapok politikusára, az egyre erősödő kommunista hatalommal szembenálló Demokrata Néppárt (köznyelven a Barankovics-párt) főtitkárára. Azt már kevesebben tudják, hogy Barankovics István (1906-1974) nem csupán politikus volt, hanem államférfi. Pedig nagy támogatottsága ellenére semmi esélye sem lehetett a demokratikus hatalomgyakorlásra. De hát nem is az teszi államférfivé a politikust. Szép számmal vannak ugyan sajnos, akik megmosolyogják a brazíliai emigráns Dessewffy Gyula sorait, mégis neki, illetve Barankovicsnak van igaza. Barankovics szerint "az államférfi elvek és erkölcsi törvények alapján cselekszik, hajlandó saját érdekeit a közérdeknek alárendelni, távlatokban lát és gondolkodik." Pontosan ilyen államférfi volt Barankovics István. Fiatalon először Graham Greene-ről olvastam, hogy tiltakozott a "katolikus író" megnevezés ellen. "Író vagyok, aki katolikus" - mondta. Ugyanígy nincs "katolikus politikus" sem, csak jó és rossz, becsületesen közérdeket szolgáló vagy önös haszonra dolgozó. Természetesen hite, világnézete is hat tevékenységére, mint mindenkinél, de senkit sem tesz jó politikussá vagy jó íróvá az, hogy katolikus, Barankovics olyan államférfi volt, aki életében komolyan vette keresztény katolikus hitét. Neveltetése, iskolái, korai közéleti szereplése és publicisztikai munkássága katolikus szellemű volt. Számára ez mély meggyőződést és ugyanakkor szociális elkötelezettséget is jelentett. Minderről most mindenki meggyőződhet, aki kezébe veszi a Híven önmagunkhoz című kötetet, mely KovácsK. Zoltán és Gyorgyevics Miklós szerkesztésében jelent meg a közelmúltban, és Barankovics István összegyűjtött írásait tartalmazza. Az eddig legteljesebb gyűjtemény közreadását több hazai és német alapítvány segítette, és a Barankovics Akadémia Alapítványnak köszönhetjük. Kovács K. Zoltán fiatalon szegődött a kereszténydemokrácia szolgálatába, és az emigrációban is kapcsolatban maradt Barankovics Istvánnal. Életművének kiváló ismerője, eszméinek terjesztője. A kötet gazdag anyagából most az ünnepre a Szent Istvánról szóló cikkekből idézek néhány részletet. 1937-ben írta Barankovics: "Rendeltetéshitünk dávidi hit mindig: sohasem abba kellett hinnünk, amit az erőviszonyok és a valóságos eshetőségek szerint az ész megerősíthetett, hanem ami a földi számítás szerint hihetetlennek látszott. Mivel feladataink mindig hatalmasabbak voltak erőinknél: hitünk a hihetetlen hívése volt." Ma is elgondolkodtató szavak, nem közhelyek. "Sorsunk európai sors - írta 1941-ben. - Kiszakíthatatlanul az európai sorsközösségben élünk, ami nem jár sajátos kultúránkról való lemondással, sőt kötelességünkké teszi, hogy sajátosságaink fejlesztésével gazdagítsuk a több ezer éves kultúra szimfóniáját." Ma sem üzen fontosabbat a Szent Király. De a globalizációban csupán veszélyeket látó kortársaink elgondolkodhatnak Barankovics 1951-ben Salzburgban papírra vetett mondatain: "Kétségtelen, hogy a világ nagyobb egységek kialakulása felé halad. Már a XIX. század óta az egész földgömb a gazdasági-termelési és fogyasztási egység állapota felé közeledik." Kevesen látták ezt akkor ilyen világosan. De az európai közösség szellemi alapjait még ma sem hangsúlyozzuk eléggé mi keresztények. Pedig Barankovics már 1959-ben New Yorkban leírta. "Az európai egység eszméjének kidolgozásában, hivatalos körökkel elfogadtatásában, akadályokon átsegítésében és népszerűsítésében lényeges szerepet játszottak Európa művészei, írói, vallási vezetői, bölcselői, tudósai és gondolkodói, akik politikán kívül állnak, olyan lényeges szerepet, amelyet senki más be nem tölthetett. Külön ki kell emelnünk XII. Piusz diplomáciai és nyilvános munkáját, amellyel az európai integráció eszméjét felkarolta és tisztázta. Az ő munkájuk eredménye, hogy igazi népeszmévé kezd válni." Adja Isten, hogy ma nálunk is azzá váljék. Még sok egyebet is emlékezetembe véstem e kötet olvasása közben. Szívből kívánom kedves Mindnyájuknak, akik hozzájuthatnak, keressék szintén a ma is érvényes gondolatokat. Igen sok időszerűt találnak Barankovics írásaiban, akinek hamvai remélhetőleg hamarosan hazatérnek. Még fontosabb azonban, hogy eszméi, gondolatai otthonosakká váljanak gondolkodásunkban. Rosdy Pál
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|