Uj Ember

2001.08.26
LVII. évf. 33-34. (2768-2769.)

Főoldal
Címlap
Szent István ünnepére
Szent István-ének
Az örökség
Lelkiség
Döntés Jézus mellett
Augusztus 19., évközi 20. vasárnap
Liturgia CD-ROM-on
A két hét liturgiája
Lelkiség
A reményről, az elfelejtett erényről
Lelkipásztori tűnődések
Kirekesztve Isten országából?
Augusztus 26., évközi 21. vasárnap
Katolikus szemmel
Két szent fogalmunk: kereszténység és magyarság
Homokvár
Kalászszentelő ünnepek
Hagyományaink
Szemüveg nélkül
Katolikus szemmel
Hiteles liturgiát
Jegyzetlap
Harangszó
Augusztus 19-től 25-ig a nagymarosi római katolikus plébániatemplom nagyharangja szól a Kossuth rádióban.
Fórum
"Szívesen tennék tanúbizonyságot hűségről, becsületről"
Bubik István vallomása a szerepről és az emberről
Fórum
Tíz éve jött el először
Ki koronázta meg Szent István királyt?
Fórum
Eddig minden kihívásra tudtuk a választ
New York-i Szent István-ünnep
Uram, parancsold, hogy hozzád menjek...
Fórum
Beszélgetés Sirák Péter orgonaművésszel
Johannes Brahms magyar barátja
Átvilágítás
Zenés misszió történelmi vidékeken
Csillagporos káprázat
Fórum
"Az új nemzedékeknek kell teleírniuk"
Az ország egységének és függetlenségének jelképe
Fórum
Te Deum Egerben
Az Olvasó írja
Az aranyszobor
Tisztaságban, szegénységben, engedelmességben
Mint a nap
Országos karnagy és kántor lelkigyakorlat
Nagy püspökök, szép textilek
Kiállítás Vácott
Lapszemle
Fórum
A régmúlt és az új kenyér
Egy tanulmányi hét ízei
Mese
Fórum
Ami összetart egy nemzetet
Beszélgetés Trogmayer Ottó Széchenyi- és Magyar Örökség-díjas régészprofesszorral.
Híven eszméihez
Barankovics István írásai
Quo vadis Esztergom?
Város a föld alatt
XI. Ince pápa emlékezete Szécsényben
Fórum
Isten nagy dolgokat cselekedett velünk
Beszélgetés Balog Zoltán református lelkésszel, a miniszterelnök főtanácsadójával
Fél évszázad a szórványmagyarságért
Rendhagyó aranymise Abasáron
Szeretet a szomszédból
Fórum
Szentkirály
Virág a keresztelőre
Fórum
Gaude mater Hungaria...
A hanyi búcsúról
Fionella
Mészöly Dezső ünnepére
Az első egyházzenei doktori eljárás
Nyilatkozatok
Mayer Mihály pécsi püspök
Fórum
Az evangélium mindenki számára jó hír
Veres András püspök a millenniumi évről és a magyar egyház előtt álló feladatokról
Mindvégig a keresztényszociális átalakulásért
In memoriam P. Szigeti Imre József O. P.
"Misszió vagy a szeretet missziója"
Nemzetközi konferencia Szegeden
Jelenpor
Fórum
Boldog eredet, törzs, gyökér
Szent Lajos király magyar rokonsága
Rejtvény
Fórum
Aba-Novák különleges világa
Szent István-pannók a városmajori templomban
Felújításra szorul az ajkai templom
Szent Erzsébet emlékezete Szigetmonostoron
Ifjúság
Szabályos szabadság
Bérima
"Krisztussal együtt keresztre szegezve"
Új hang
Egy (valóban) újabb évezred?
Egy igazi kirándulás?
Mozaik
A magaslesről
Pompás vérvirág
"Áldott légy, Uram minden emberért!"
Papi jelmondat
A világörökség része
Márai először lengyelül

 

Az Olvasó írja

Az aranyszobor

A Bibliában olvashatunk Nabukodonozor (Nabu-kudurri-uszur) babiloni király arany istenszobráról, melynek magassága 60 könyök (27 méter), szélessége pedig 6 könyök (2,7 méter) volt. Bábel tartományában, Dura mezején állíttatta fel, majd alattvalóinak megparancsolta, hogy boruljanak le és imádják a szobrot. (Dán 3,1) A királyról tudjuk, hogy nagy építkezéseket folytatott az Asszír Birodalom bukása után. Felépítette az Émach-templomot, Ninurta isten templomát, és Merkesben Istár istennő templomát. Megújította a Babilon városát körülvevő hatalmas falakat, kőhidat alkotott az Eufrátesz folyón és a Libilhigalla-csatornán.

Babilon leghíresebb építménye azonban az Etemenanki nevű hétemeletes zikkurat (toronytemplom) volt. Ennek újjáépítését Nabukodonozor fejezte be. Amikor Robert Koldewey 1899-ben ásatásokat kezdett itt, kiderült, hogy a torony magassága és alapzatának szélessége is kb. 90 méter volt. Hérodotosz görög történetíró, aki Kr.e. 458-ban még látta az épületet, elmondja, hogy a legalsó szinten helyezték el Marduknak, az ország főistenének szobrát. Hérodotosz szerint a szobor aranyból készült, ami óriási méretét tekintve elég valószínűtlen. Inkább valamilyen ötvözetből készülhetett, majd az egészet kívülről bearanyozták.

A templom hetedik, legfelső emeletén egy óriási heverőt és aranyasztalt helyeztek el. "Istenszobor azonban nincs benne" - írta Hérodotosz. "Éjjel senki sem léphet be a szentélybe, csak egy-egy asszony, akit az isten kiválasztott magának az ottani nők közül." A bibliai történet tehát nem kitalálás, az aranyszobor csakugyan létezett. A Dániel-könyv alighanem azt örökíti meg, amikor egy ünnepségen a szobrot körmenetben vitték ki az Istár-kapun keresztül a városból, majd áldozatot mutattak be és imádkoztak előtte. Az ilyen felvonulások megtörténtét maga a király igazolja felirataiban: "Aibur sabut, bábili útját a nagy Marduk tiszteletére, a körmenetekre, magas töltéssel építettem ki." Több forrásból ismerjük azoknak az ünnepségeknek a lefolyását, melyek során az istenek szobrait kivitték az Eufrátesz partjára. Legfontosabb volt az Akitu, melyet Niszanu havában, a zsidó húsvéttal nagyjából egy időben tartottak meg.

Az aranyszobrot állítólag Xerxész perzsa király vitette el a templomból. További sorsa ismeretlen, talán fémtárgyakat vagy pénzérméket készítettek belőle.

Ifj. Ács László, Rábagyarmat

Tisztelt Szerkesztőség!

A jászapáti hívek köszöntik 75. születésnapján (2001. augusztus 25.) Árki Kornélt, volt kántorukat. 1956. október 1-jétől szolgálja a szent liturgiát, a zsinat szellemének megfelelően településünkön. Előtte (1950-1956) Debrecenben, a Szent Anna-plébánián volt kántor. Ötven évig dicsérte Istent a hívek nevében énekével, színvonalas orgonajátékával. Jelenleg a Szent Erzsébet Szeretetotthonban él Miskolcon.

"Tisztelt Kántor Úr! Születésnapján szeretettel köszöntjük. Hálával köszönjük az elénekelt imákat, fohászokat, könyörgéseket, az igényesen előadott miséket, a gyönyörű orgonaszólókat. Áldozatos munkájáért Isten bőséges áldása, Jézus végtelen szeretete, a Szentlélek éltető ereje, a Szűzanya oltalma kísérje további életét. A Jóisten áldja meg és éltesse nagyon sokáig erőben, egészségben.

Őszinte szeretettel:

a jászapáti hívek

Névcsere

Tisztelt Szerkesztőség! A július 29-i lapszám Az Olvasó írja rovatában a Véd- és dacszövetségben a Somlyó-hegyen című írásom a fiam nevén jelent meg, bár én a cikket tartalmazó e-mail-ben a nevemet rendesen megadtam. Közösségemben nem értették, mi késztethetett engem arra, hogy fiam nevén írjam meg saját, velük együtt átélt élményemet. Ezért kérek kiigazítást adandó alkalommal. Megértésüket és segítségüket köszönöm!

Kövesné Földeáki-Horváth Anna

 

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu