Ki koronázta meg Szent István királyt?

Már csak a vázlatos feljegyzésekre támaszkodhattam, amikor a kérdést az esztergomi Melocco-szoborral kapcsolatban újra fölvetettem - magamnak. Tavaly még szerettem volna hosszabban beszélgetni erről is Györffy Györggyel István királyunk kiemelkedő ismerőjével, a tudóssal, de már nem futotta földi idejéből. Addig jutottunk, ameddig a könyvében is, azonban nem haszontalan, ha a cetlik s a könyvlapok (István király és műve) alapján egy rövid történelmi tudósítást adunk, amelynek a tudós is örülhet odaát, immár szembesülve az igazsággal.

Melocco Miklós: István megkoronázása

Hát persze, Asztrikot tartották koronázó érseknek - sokáig, mondta Györffy György, de nézzük először az időpontot: krónikákban, évkönyvekben hol 1000, hol 1001 szerepel - évszámként. A pécsi püspöki alapítólevél dátuma szerint István 1009. augusztus 23-án, uralkodásának a kilencedik évét élte, így a koronázása 1000. augusztus 23. és 1001. augusztus 22. között történt. A pontosítás kedvéért: a XI-XII. században királylajstromot vezettek, s ez feltüntette a magyar uralkodók uralkodási évének, hónapjának, napjának összegét. Utólag ezt - nem mindig sikeresen - évszámokkal kombinálták, és bevezették a zágrábi, váradi rövid krónikába. Eszerint a koronázás napja és a király elhalálozásának ideje közt két hónap és tizennégy nap telt el. István Nagyboldogasszony ünnepén hunyt el, így az iménti számítással élve a koronázás az új évezred első napjára, tehát 1001. január elsejére tehető. Ezt "támogatja" az az adat, amely szerint III. Ottó (II. Szilveszter pápa nevelője) körülbelül 1000. augusztus 14-től 1001. február 15-ig Rómában tartózkodott. Csak megjegyzem: Szent István megkoronázásának 1001. január 1-jére való tétele aligha független a világvége-várástól, amellyel tele volt az akkori Európa.

Ami a koronázó érseket illeti: István még Anasztáz (Asztrik) apát Magyarországra jövetele előtt követséget és leveleket küldött a koronázás ügyének érdekében. Nálunk ekkor már volt térítő püspök, s bizonyára őrá esett a választás, hiszen a koronázáshoz érsek kellett. A lengyel érsekség felállítását említem: Gaudentius ment Rómába mielőtt ez megtörtént volna, s a pápa őt püspökké (érsekké) szentelte. Az 1000. év második felében ugyanígy járt az első magyar érsek: Domonkos. Sokat vitatott adat, a történészek közül többen a létét is tagadták, de a pannonhalmi alapítólevélnek német császárok okleveleivel való összehasonlításakor kiderült: az oklevél alapján Domonkos érsek díszes betűkkel kiírt neve (mint oklevél-ellenőrzőé) szabályos, a betűformák ismert császári írnok sajátos elírását követik. Meggyőződésem: Domonkos volt az első magyar térítő érsek, a királyi-koronázó, azonban az esztergomi érsekség vezetésében előtérbe került Szent Adalbert-tanítványok elfeledtették őt, mint Sankt Gallen-i Brunót. Domonkos római fölszentelésekor kapcsolódhatott be Asztrik apát a magyar királyság megszervezésének előkészítésébe.

Hartvik volt az, aki leírta, hogy István, a fejedelem "Anasztáz-Asrik" kalocsai püspököt küldte Rómába, jóllehet Asztrik 1000-ben még nem volt kalocsai püspök, hanem csak "idegen" apát.

(tóth)

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu