Harangszó

Augusztus 19-től 25-ig a nagymarosi római katolikus plébániatemplom nagyharangja szól a Kossuth rádióban.

Nagymaros, ahogy történelméből tudjuk, kilenc király városa. Először Károly Róberttől kaptak kiváltságlevelet, majd az évszázadok során több uralkodó, így I. Lipót is megerősítette városi rangjában a települést.

Lakói között már a tatárjárás után találunk német ajkú telepeseket, mint ahogyan az 1700-as évek derekától a Rajna-vidékiek találnak otthonra, és öregbítik a hely szőlő- és gyümölcskultúráját, valamint kereskedelmének jó hírét Pest és Bécs között.

Itt élt egy emberöltőn át, 1958-ban bekövetkezett haláláig Kittenberger Kálmán, a híres vadász és Afrika-utazó, akiről a város iskoláját nevezték el.

Római katolikus templom, a Szent Mihály-hegy lábánál, a Dunakanyar egyetlen, ma is álló középkori műemléke. A barokk stílusban átépített gótikus plébániatemplom 56 méter magas tornyában négy harang lakik. A legnagyobb, a hét mázsa ötvenhat kilós köszönti Szent Királyunk ünnepét, és a millennium tiszteletére felállított Árpád-házi Szent István és Bajor Gizella bronzba öntött alakját, Lukács István szobrászművész alkotását.

Augusztus 26-tól szeptember 1-jéig a tófalui római katolikus templom harangja szól a Kossuth rádióban.

Ahol a Mátra lankái és az Alföld találkozik, a Tarna patak partján van Tófalu. A vidéket középkori tulajdonosáról, az Aba nemzetségbeli Debrei családról, debrői völgynek mondják. A község a hadi utak találkozásánál fekszik. A tatár és a török pusztításoktól rengeteget szenvedett, többször elnéptelenedett. A XVIII. században a gödöllői kastélyt is építő gróf Grassalkovich Antal messzi falvakból verbuvált magyar ajkú jobbágyokat Tófaluba. A XX. századi két világégés is súlyos veszteségeket okozott a debrői völgy lakóinak. 1944. november 17-én a visszavonuló németek felrobbantották a templomot, az iskolát és a fél falut. A romba dőlt templom eredetileg 1776-ban épült. A falusi barokk szép alkotása volt. A helybéliek a háború utáni nagy ínségben csak 1949 tavaszán kezdtek hozzá az újjáépítéshez. A sok fenyegetés, hivatali gáncs ellenére 1949 karácsonyán már itt imádkoztak és énekeltek a hívek. A hit és az emberi összefogás felejthetetlen értéke a ma is látható istenháza. Ezt az áldozatkészséget köszönti a robbantás után is épen maradt tófalui nagyharang, amelyet Szlezák László, aranykoszorús mester öntött budapesti műhelyében, 1928-ban.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu