Reizer Pál, Szatmárnémeti püspöke:

Két szent fogalmunk: kereszténység és magyarság

Csodálatos erőforrást, lelki feltöltődést, föllelkesülést, reménykedést jelentett minden becsületes magyar ember számára az egyház által meghirdetett nagy jubileumi év, Krisztus Urunk születésének 2000. éve.

Ezt azért is lehet állítani, mert a kereszténység nagy jubileuma szinte egyedülálló módon egybeesett a magyar államiság Szent István királyunk megkoronázásának ezredik évfordulójával.

Tudjuk, sok évszázadon át Nagyboldogasszony napja volt a magyarság nemzeti ünnepe, mint ahogy a Boldogaszszony anyánk ének a nemzeti himnusz. Krisztust imádó és a Szűzanyát tisztelő első szent királyunk örökségét úgy kell őriznünk és továbbadnunk, mint drága kincsünket! Ő a hit és a hazaszeretet, a kereszténység és a magyarság egyesítésén fáradozott.

Számunkra a kereszténység és a magyarságtudat egyforma érték, hiszen mindkettőt gyermekkorunkban, öntudatra ébredésünkkor kaptuk, s egyforma értékként, kincsként becsüljük mind a mai napig. Kereszténység és magyarság. Népünk ellenségei ezt a két szent fogalmat nem szívesen olvassák együtt. A krisztusi hitünket, ősi erkölcseinket lekicsinylő, bemocskolni akaró liberális szellemiség egyik torzszülött tanítása ez: "A vallás magánügy".

Minden jóakaratú magyar látja, hogy nem az a legnagyobb baj, hogy a kommunista ideológia a magyarságot gazdaságilag is szinte tönkretette, hanem az, hogy hit és erkölcs dolgában őseink hitéhez képest sehol sem tartunk. Sokkal több tisztesség, Szent Pál szavai szerint "szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szerénység, önmegtartóztatás, szorgalom" (Gal 5,22-23) kellene a lelkekben, a családokban, több erkölcs kellene a közéletben ahhoz, hogy újra megújuljon nemzetünk. Olyan államférfiakra, egyházi vezetőkre, közéleti emberekre van szükség, akik Szent István szellemében törekednek újra egyházat, országot építeni, és becsületes, öntudatosan hívő népet nevelni.

A vallás tett ezer éven át naggyá minket: épültek templomok, iskolák, családi házak, született sok magyar gyermek. Bár ma is így lenne!

Vajon a kettős jubileum hányunkat segített, hogy erre ráébredjünk, hogy holnaptól sokkal többet cselekedjünk: Krisztus tanítása szellemében egymásért, nemzetünkért, családjainkért, jövőnkért, megmaradásunkért? Vajon mi maradt meg bennünk a sok fölemelő jubileumi ünnep, zászlóátadás, ünnepi rendezvény, egyházi liturgia mondanivalójából, sürgetéséből, biztatásából? Az ünnepekre nagy szükség van, de mindez nem elég, a hétköznapokon kell István király szelleme, hite szerint élnünk.

Felbecsülhetetlen érték a Szent István király Intelmei és Törvényei című kiadvány (Szent István Társulat - 2000): "Légy irgalmas mindenkihez, aki erőszakot szenved, lélekben soha ne feledkezzél meg ama isteni intelemről, hogy ťirgalmasságot akarok, nem áldozatotŤ" (Mt 9,13). Légy kíméletes mindenkivel szemben, ne csak a hatalmasokkal, hanem azokkal szemben is, akik híján vannak a hatalomnak. Azután meg légy lélekben erős, hogy jó sorsod ne tegyen soha túlzottan elbizakodottá, a balszerencse pedig ne sújtson a porba! Légy alázatos, hogy ebben Isten felmagasztaljon most és a jövőben! Légy szelíd, hogy soha ne szegülj szembe az igazsággal! Légy becsületes, hogy soha senkinek ne keltsd szándékosan rossz hírét! Légy szemérmes, hogy a kéjvágy minden undokságát kerüld, mint a halál fullánkját!" (1Kor 15,56)

Bárcsak sok Szent István királyunk intelmeit megfontoló ember cselekedne felelősen a XXI. század magyar nemzetéért.

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu