|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
A sas és a medve "A cárnak szó szerint elment a józan esze"- írta a szentpétervári angol nagykövet a londoni külügyminisztériumba 100 évvel ezelőtt, amikor megtudta, hogy az orosz uralkodó mire készül. 1801. március 33-án azonban összeesküvő főnemesek egy csoportja meggyilkolta I. Pál orosz cárt és a diplomata megnyugodhatott. Vajon milyen okai lehettek a merényletnek? Hamar kiderült, hogy az 1792-ben kezdődött nagy európai háború két igazi ellenfele Franciaország és Nagy-Britannia. Az is világossá vált, hogy erőik egyenlők, nem tudják egymást legyőzni, ezért más európai országokkal kell összefogniuk egymás ellen. Igazából pedig csak a harmadik nagyhatalom, Oroszország volt képes a háború kimenetelét befolyásolni. Bonaparte Napóleon felismerte a kelet-európai ország jelentőségét és elhatározta, hogy a cárt megnyeri Anglia ellen. A közös nevezők: az angolellenesség és a diktatórikus kormányzás megfelelő alapot szolgáltattak a közeledéshez. Pavel Petrovics Romanov 1754-ben született III. Péter cár és a későbbi II. Katalin fiaként. A fiút sosem fűzte jó viszony anyjához, aki határozottan kizárta a kormányzásból. Ezt a mellőzöttséget vidéki birtokán saját udvarával, katonaságával és tervezgetéssel próbálta ellensúlyozni. Nagyon rosszul esett neki, hogy anyja nem őt, hanem fiát, Sándort jelölte ki utódjának, de 1796-ban Pál megkaparintotta a trónt és rögtön hozott egy rendeletet, hogy nem a cár dönt az utódlásról, hanem az öröklés rendje. A háttérbe szorított, épp ezért becsvágyó és türelmetlen cár szigorú intézkedésekkel növelte önkényuralmát, csökkentette a nemesség jogait, bukását azonban kiszámíthatatlan külpolitikája okozta. Először békét kötött Napóleonnal, később harcolt ellene, végül már szövetséget akart vele kötni. Napóleon már vakmerő egyiptomi hadjáratával is India felé nyújtotta ki karját, amelynek elfoglalása valóban súlyos csapás lett volna Angliára. Orosz segítséggel Közép-Ázsián keresztül ez sokkal könnyebben sikerült volna. 1801 januárjában Berlinben megkezdődtek a titkos tárgyalások. Érlelődött a francia sas és az orosz medve barátsága. Pál cárt is aggasztotta a britek növekvő tengeri hatalma, ezért parancsot adott a doni kozákezredeknek, hogy induljanak India felé és az ellenséget "döfjék szíven". Az angol kormány rendkívül izgatott lett, és gyorsan cselekedni kellett. Március 23-án éjszaka magas rangú katonatisztek törtek be Pál hálószobájába és meggyilkolták. Kétségtelen, hogy az arisztokraták gyűlölték, Sándor trónörökös is féltékeny volt apjára, de a pétervári angol nagykövet is tudott mindenről. Ráadásul az angolok nyertek vele a legtöbbet. G. Bartók Béla
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|