Jézus anyanyelve

Plébániai bibliaórákon és bibliaismereti előadásokon számtalanszor tapasztaltam az arám nyelv iránti érdekelődést. Jézus anyanyelve sok emberben kíváncsiságot ébreszt, sajnos nagyon keveset foglalkozunk vele és ezért sok félreértés és téves nézet él a köztudatban.

Az arám nyelv, a héber rokona a három bibliai nyelvek egyike.

Az Ószövetség szerint Izrael ősei az arámiakkal rokonok voltak (Ter 10, 22, MTörv 26,5). Asszíria az i.e. VIII. században meghódította az arám - azaz a fennsíki - államokat, politikai jelentőségük megszűnt, nyelvük azonban a perzsa kortól az ókori Kelet világnyelve lett. Jézus korában 10 millióan beszélték, az akkori Föld lakosságának 6%-a. A babiloni fogságot követően a zsidóság körében a héber háttérbe szorult, az arám vált a hétköznapok nyelvévé. Az istentiszteleteken a szakasz felolvasása után a fordító (meturgeman) arám nyelvre fordította a héber szöveget. Az arám szöveget targumnek (fordításnak) nevezték, bár ez nemcsak egyszerű fordítás, hanem homiletikus jellegű, mert kiegészítették a szövegek értelmezésével és magyarázatával.

A hagyomány szerint Jézus mondásainak legkorábbi - elveszett - gyűjteménye arám nyelven íródott, valószínűleg az i.u. I. század derekán. Számos arám apokrif írás maradt fenn: Jézus Sirák fia, Nabunáj imája, Genesis Apocryphon (kumráni tekercs) vagy a Makkabeus kori nemzeti dicsőséget örökítő Megillat Antiokhosz.

A korai egyházban az arám és a görög volt a közösségek nyelve, a melkiták az V-VIII. században az arám liturgiát használták. A későbbi századokban az arám nyelv kicsit a háttérbe szorult, de nem halt ki, mint sokan tévesen gondolják. A mai napig mintegy félmillió ember anyanyelve, magukat aszjaroknak, azaz asszíroknak nevezik. Az első világháború keresztény mészárlásai megritkították az egykor számottevő arám népesség sorait. Sokan szétszóródtak, diaszpóráik ma az Egyesült Államok, Oroszország és Örményország területén élnek. Egy tömbben, Moszultól északra, Kurdisztánban laknak közel 400 ezren.

Ma három nyelvjárást beszélnek: az arabbal színezett nyugatit Damaszkusz környékén, a klasszikus szírrel rokon középsőt Kurdisztánban és az archaikuskeletit a diaszpórában. Irodalmi nyelvük a XIX. század 40-es éveiben alakult ki az Urmiai-tó környékén, ahol nyugati misszionáriusok iskolákat és nyomdákat létesítettek. A szír (nesztoriánus) írást használják, elsősorban a vallásos és iskolai irodalom fejlett, de újságokat, folyóiratokat és némi szépirodalmat is kiadnak. Vallásilag mindannyian keresztények: nesztoriánusok, monofizita jakobiták, görög katolikusok és ortodoxok.

A bizonytalan politikai helyzet miatt, sajnos a kurdisztáni területek nehezen látogathatók, de ha Jézus anyanyelvét hallani akarjuk, ellátogathatunk a Damaszkusz környéki hegyekben fekvő arám nyelvszigetre: Maalúlu, Dzsubadin és Bakhaa falvakba. A nagyon megható és szívhez szóló ősi arám liturgiát használják a maalúli Mar Szarkisz görög ortodox kolostorban, ahol Szent Szergiusz (+297), a szír egyház mártírjának az emlékét ápolják és Szent Pál apostol tanítványának, Szent Tekla sírját őrzik. A községben Illés próféta emlékhelyét is felkereshetjük.

Az atyák és a helybéli hívek rendkívül büszkék, hogy Jézusnak nemcsak a hitét, hanem az anyanyelvét is gyakorolhatják.

Bikfalvi Géza

Aktuális Archívum Kapcsolatok Magunkról Impressum

Új Ember:ujember@drotposta.hu
Webmester: bujbal@storage.hu