|
![]() |
||||||
![]() |
![]() |
![]() |
Leszavazták az egyházi törvény módosítását Kinek volt fontos? A lelkiismeretükkel, illetve a szavazóikkal kell majd elszámolniuk azoknak a képviselőknek, akik meghiúsították a vallásszabadságról és az egyházalapításról szóló törvény tervezett módosítását - mondotta Semjén Zsolt, a kulturális tárca helyettes államtitkára április 18-án, egy nappal azután, hogy az Országgyűlés 199 igen, 98 nem és 31 tartózkodás mellett - név szerinti szavazással - elutasította a javaslatot, amelynek törvényre emeléséhez kétharmados többségre lett volna szükség. A törvénymódosítás előkészítését, amelynek folyamatáról az Új Ember is többször beszámolt, másfél évvel ezelőtt kezdték el, a Semjén Zsolt által vezetett egyházügyi titkárságon. Mi tette (volna) szükségessé a több mint tíz éve hatályos jogszabály megváltoztatását? A legfontosabb indok az, hogy a törvény jelenleg a hitelvek bemutatásának igénye nélkül egyháznak ismer el minden olyan csoportosulást, amely annak nevezi magát. Nincs mód arra, hogy az ügyészség a szervezet működését vizsgálva kiderítse, valóban hitéleti és közszolgálati tevékenységet folytatnak-e, vagy az egyházi státus következtében őket megillető állami kedvezmények lehetőségével visszaélve valójában gazdasági vállalkozást lepleznek ezzel. Ugyancsak nem ad módot a jelen szabályozás arra sem, hogy az emberi személyiséget, a szabadságra hivatkozva tudatosan romboló úgynevezett vallási csoportok működése vizsgálható legyen. Ezért, mint Semjén Zsolt mondotta, nem az előterjesztő, nem is a történelmi egyházak, hanem a magyar társadalom a vesztese a törvényjavaslat bukásának. A módosítást egyébként igen körültekintően készítették elő, egy "végsőkig kompromisszumkész" javaslatot dolgoztak ki. Tárgyaltak az egyházakkal, az úgynevezett kisegyházakkal is, figyeltek az alkotmányból következő alapelvekre, s tájékozódtak a parlamenti pártok álláspontja felől. Az előzetes tárgyalások során csak az SZDSZ mutatott elutasító magatartást. A törvénymódosítás szükségességét igazolja egyébként, hogy az MSZP is készített saját módosító javaslatot. A szocialista párt azonban, bár a szavazást megelőző hetekben még úgy tetszett, sikerül megegyezésre jutni, végül elutasította a javaslatot. Semjén Zsolt egyértelműen politikai lépésként értékeli ezt, mivel, szakmai érvekkel nem támasztották alá a döntést. A helyzet mindazonáltal tarthatatlan - véli a helyettes államtitkár -, és ezt sokan látják az ellenzékből is. Ezt igazolja a számos tartózkodás. A történelmi egyházak képviselői általában sajnálják a törvénymódosítás kudarcát, bár megjegyzik, hogy a kezdeményezés nem egyházi jellegű volt. A Fidesz és az MDF továbbra is keresi a törvényes megoldást arra, hogy ki lehessen szűrni azokat a csoportokat, amelyek visszaélnek az egyházi státussal. Egyes kisegyházak, valamint az MSZP némely képviselői üdvözlik, hogy a Parlament döntése alapján továbbra is a régi jogszabály szerint lehet egyházként bejegyezni és működtetni szervezeteket. Kinek volt fontos, hogy meghiúsuljon a tisztázás lehetősége? Kinek kell takargatnia hitelveit, ki félhet attól, hogy azokat bárki megismerhesse? Melyik egyháznak jobb, ha a gazdálkodása ellenőrizhetetlen, ki akar mindenféle kötelezettség és ellenőrzés nélkül élni - visszaélni - az állam által biztosított előnyökkel? Kik akarnak fiatalokat elvadítani a családjuktól, hogy anyagi és lelki szempontból kizsákmányolják őket, ki akarja, hogy ne legyen törvény, ami megakadályozza őket ebben? - sorolja a kérdéseket Semjén Zsolt. A választ azok tudják, akik a nem gombra tették kezüket a parlamenti szavazáskor. Sz. J.
|
![]() |
![]() |
|
![]() |
Új Ember:ujember@drotposta.hu
|